Az építők az eredeti közbeszerzési szerződésük előírása szerint fokozatosan, az elkészülés ütemében engedik át az épületet az intézménynek, hogy az visszaköltözhessen. A költözésnél elsőbbséget élvez a könyvtár és a színházterem, ugyanis a könyvtár több mint 40 000 kötetének visszapakolása, rendszerezése, valamint a színpadi gépészet beszerelése mintegy két hónapot vesz igénybe.

A nyári szünet lehetőséget ad a teljesen új, modern gépészet próbaüzemeire is, így szeptember 1-jétől a ház a maga "teljes fegyverzetében" áll majd a nagyközönség rendelkezésére – mondta el Kelemen László főigazgató a csütörtökön tartott épületbejáráson.

Az épület földszintjén elbontották az utólagos galériabeépítéseket, így helyreállíthatóvá váltak az eredeti, nagy belmagasságú terek. Az előcsarnokot, a díszlépcsőházat az üveg felülvilágítóval, a dísztermet az eredeti architektúrának megfelelően rekonstruálták, biztosítják a színpad és a hátsó színpad kapcsolatát. A pinceszinten jelentős beavatkozás – alapmegerősítés, alapsüllyesztés, vízszigetelés, födémcsere – történt annak érdekében, hogy a terület hasznosítható legyen.

A helyigény miatt szükség volt az udvar alatti terület hasznosítására is, az új pincerész felett lépcsős lelátó készült. A tetőtér-beépítés esetében új acélszerkezetű tetőszint épült, az udvart üveg szerkezettel fedték le. A homlokzati nem eredeti, elhasználódott portálok és korszerűtlen nyílászárók helyett az eredetit utánzó, de új, hő- és hangtechnikailag megfelelő szerkezeteket építettek be. A műemléki leltárban is szereplő eredeti burkolatok a restaurátori tervek szerint megújulnak, egyéb helyeken a funkcióknak megfelelően új kerámia, parketta, szőnyegpadló burkolatok készülnek.

A budai Vár lábánál fekvő, Corvin téren található Budai Vigadó épülete mintegy 7,1 milliárd forint állami támogatásból újulhat meg, az épületből 2016 október végén költözött ki ideiglenesen a Hagyományok Háza és a Magyar Állami Népi Együttes.

A Hagyományok Háza a Kárpát-medencei néphagyomány ápolására és továbbéltetésére létrehozott nemzeti intézmény, amelyet a nemzeti kulturális örökség minisztere 2001-ben alapított. A Magyar Állami Népi Együttes, a Kárpát-medence népi tudását átfogó Lajtha László Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum, valamint a Népművészeti Módszertani Műhely a hagyományos paraszti kultúra anyagának gyűjtését, dokumentálását, megőrzését, korszerű feldolgozását és élő továbbadását, átörökítését végzi – adta hírül az MTI.

1896-ban a főváros közgyűlése nyilvános tervpályázatot írt ki az épületre, amelynek nyertese Kallina Mór és veje, Árkay Aladár közös munkája lett. Az építészek igen nehéz feladat előtt álltak, mivel nem volt könnyű sokféle igényt kielégítő, színházi, könyvtári és egyéb kulturális célokat szolgáló épületet tervezni egy megadott tömbön belül. Feladatukat végül remekül megoldották. Az 1896-ban kiírt tervpályázat után az építkezés két évvel később, 1898 tavaszán kezdődött, és a következő év őszére a 800 négyszögöl alapterületű épület már szerkezetkészen állt. Az építési költség 650 000 Ft, vagyis 1 300 000 korona volt.

A mostani felújításra vonatkozó engedélyezési és a kivitelezési tervek készítőjének kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás keretében a legelőnyösebb ajánlatot az Archi-kon Építészeti Tervező-Szervező Kft. tette, így a Hagyományok Háza 2016. január 11-én szerződést kötött a céggel.

Forrás: Hagyományok Háza