A játékos hullámzással vastagodó, majd elvékonyodó tetőzet a városligeti lombkorona szint alatt marad, így a ház harmonikusan beleolvad a természetbe. Mindeközben a Fővárosi Önkormányzat a Városligeti Építési Szabályzat módosításával próbálja jogi eszközökkel megállítani a Liget Projektet, ám a Főváros által e tárgyban szervezett partnerségi egyeztetésen a véleményt formálók túlnyomó többsége a fővárosi tervezet ellen, s a Liget projekt teljes körű befejezése mellett foglalt állást.

Baán László a Magyar Zene Házáról kiemelte: „A felső szint elkészültével a Magyar Zene Háza szerkezetkész állapotba került, az épület kivitelezése jó ütemben halad előre: folytatódik a többemeletnyi, egyes szakaszokon közel 12 méter magas, vízszintes szerkezeti osztás nélküli, egybefüggő homlokzati üvegtáblákból álló üvegfal-felület beépítése, mely egész Európában a legnagyobb lesz A Városliget átfogó megújítását szolgáló Liget Budapest projektnek köszönhetően megépülő új intézmény kiállító- és előadóhelyként, valamint zenepedagógiai központként, vagyis egy komplex zenei beavató intézményként működik majd. A Magyar Zene Háza építése önmagában is szimbolizálja a Liget Budapest projekt célkitűzéseit: a Városliget átfogó megújításának köszönhetően a projekt egyidejűleg bővíti és rehabilitálja a park zöldfelületét és újítja meg - 21. századi színvonalon - a Liget kulturális intézményrendszerét.”

A Fővárosi Önkormányzat új vezetése azonban más állásponton van, és kezdeményezte a Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ) módosítását, mely egyértelműen azt a politikai célt szolgálja, hogy jogi akadályt gördítsen a Ligetbe tervezett, eddig még el nem kezdett világszínvonalú kulturális fejlesztések ellen, mellyel ellehetetlenülne az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza, valamint a gyermek és ifjúsági színháznak tervezett Városligeti Színház megvalósítása. Baán László ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy óriási társadalmi összefogás sorakozott fel a Liget Projekt mellett és VÉSZ tervezett módosításával szemben, számos civil és szakmai szervezet fejezte ki tiltakozását a Főváros kezdeményezése ellen. Mások mellett a Nagycsaládosok Országos Szövetsége, a Magyar Teátrumi Társaság, a Magyar Írószövetség és a Professzorok Batthyány Köre kérte a főváros vezetését a tervezet visszavonására, de a Magyar Művészeti Akadémia és a Neumann János Számítógép-Tudományi Társaság is hasonló tartalmú levelet írt Karácsony Gergelynek. A Civil Összefogás Fórum pedig „virtuális békemenetet” hirdetett és a Liget Budapest Projekt teljes körű megvalósítását szorgalmazó országos petíció is már közel 60 ezer aláírót számlál. A mintegy 4000 hazai közúti fuvarozó, köztük közel 1000 hazai különjárati autóbuszos személyszállító vállalkozás érdekképviseletét ellátó, 30 éves szakmai múlttal rendelkező nonprofit civil szervezet, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) a jogszabály-tervezet felülvizsgálatra kéri a Főpolgármestert.

A Főváros honlapján közzétette a VÉSZ módosítása kapcsán, a Főpolgármesteri Hivatal szervezésében lefolytatott partnerségi egyeztetés keretében megfogalmazott véleményeket, melyek eredménye meglehetősen beszédes: a több mint kétezer, szervezetek és magánszemélyek által megfogalmazott javaslat 90 százaléka egyértelműen a Liget Budapest Projekt folytatása mellett szól. „Ha ebben a kérdésben a fővárosi vezetés nemcsak a vele azonos politikai nézetet valló aktivisták véleményére lenne kíváncsi, akkor nem lenne más választása, mint visszavonni a jogszabály módosítását célzó előterjesztést.” – összegezte Baán László.

Elkészült a látványos tetőszerkezet, a ház szerkezetkész

A Néprajzi Múzeum és Magyar Zene Háza már folyamatban lévő, előrehaladott stádiumú építését azonban már nem érintheti a Fővárosi Önkormányzat akciója, így a zenei csodák palotája fontos mérföldkőhöz érkezett, és az immár kész szerkezet jól láttatja a japán sztárépítész organikus vízióját.

„Az elbontott egykori Hungexpo irodaépületek helyén épülő, a világ egyik leginnovatívabb építészeként számontartott, japán Sou Fujimoto által tervezett Magyar Zene Háza egy világszerte egyedülálló tartalmú, zenei beavató intézményként 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt.” – emelte ki Baán László a fontos mérföldkő kapcsán.

Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy „a Magyar Zene Háza különleges, összetéveszthetetlen látványa mögött Magyarországon eddig nem látott tervezői és mérnöki megoldások sorozata húzódik meg. A tetőzetében szinte nincs két párhuzamos elem, nincs derékszög, minden egyedi, felületét közel 100 egyedi tervezésű lyuk töri át, melyek a ligeti fák átbújnak, de ezekben a résekben helyezték el a ház innovatív megoldásai egyikét is: innen indulnak az úgynevezett fénykutak, melyek egészen a legalsó szintekig vezetik be a fényt, segítve a belső terek megvilágítását és különleges atmoszféra megteremtését.”

Az irodahelyiségek mellett ezen a felső szinten kaptak helyet a ház oktatási és zenepedagógiai funkciói: tantermek, digitális könyvtár és stúdiók segítik az edukációs munkát, egy olyan élményalapú zenei ismeretterjesztő központ jön létre az emeleten, amely iskolai és gyerekcsoportok számára nyújt majd átfogó programkínálatot és a klasszikus és a könnyű zene terén egyaránt megkerülhetetlen lesz az alapfokú zenei oktatásban.

„A felső szint elkészültével párhuzamosan a Magyar Zene Háza szerkezetkész állapotba került, az épület kivitelezése jó ütemben halad előre, folytatódik a ház „láthatatlan falának” építése. A többemeletnyi, egyes szakaszokon közel 12 méter magas, vízszintes szerkezeti osztás nélküli, egybefüggő homlokzati üvegtáblákból álló üvegfal-felületek beépítése ütemezetten zajlik, melyek egész Európában is a legnagyobbak lesznek. A homlokzati üvegfal 94 darab egyedileg gyártott, osztatlan és hőszigetelt panelből áll majd, melyek az épület egyes szakaszain elérik a majdnem12 méteres magasságot is. Ezeket a monumentális üvegelemeket speciális üvegbordák fogják megtámasztani, melyekből szintén 94 darabot szerelnek az épület szerkezetébe.” – számolt be az építkezés állapotáról Gyorgyevics Benedek.

Hozzátette: „a Magyar Zene Háza klímabarát épület lesz, ezért már tervezési szakaszában különös hangsúlyt fektettek a megújuló energiaforrások, speciális hűtési és fűtési rendszerek alkalmazására. Az épület szomszédságában lévő Nagyrét egy kisebb területén 120 talajszondát helyeztek el 100 méter mélyen a föld alá, amelyek a ház környezettudatos, megújuló, geotermikus energiával történő ellátását szolgálják majd. A szondák behelyezése lezárult, jelenleg újrafüvesítjük ezt a területet, amit hamarosan újra használhat a közönség. További speciális és gazdaságos műszaki megoldás, hogy az épület hűtését távhűtéssel fogják biztosítani, melyet a szomszédos műjégpálya gépparkja szolgáltat majd.” – emelte ki a vezérigazgató.

A felszín alatti – kiállítótereknek is helyet adó - szinteken is jó ütemben halad a kivitelezés, jelenleg a szakipari munkákat végzik, melynek során beépítik a gépészetet, elektromos rendszereket és a gipszkarton elemeket. Az épület földalatti szintje a kiállítások tere, amely izgalmas tárlatokkal, korszerű technológiai megoldásokkal változtat a hagyományos múzeumélményen. Az állandó kiállítás átfogó zenetörténeti képet ad Európa és kiemelten hazánk zenetörténetének legfontosabb fordulópontjain és emblematikus alakjain keresztül. Az időszaki kiállítótérben a tervek szerint elsőként a magyar könnyűzene történetének elmúlt fél évszázadát feldolgozó izgalmas tárlat várja majd a közönséget. Ezen a szinten kap helyet egy úgynevezett hangdóm is. A különleges félgömb alakú kupola térben egyedi hangtechnika hoz majd létre hangtereket, így izgalmas helyszínek zenei és képi világát ismerheti meg a látogató.

A Magyar Zene Háza funkciójáról, missziójáról

Az intézmény funkcióját tekintve egyfajta zenei beavató intézményként a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához, a világon egyedülálló komplexitású tartalomkínálattal, a 21. századi technikán alapuló interaktív állandó és időszaki kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő rendezvényekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel.

„A Magyar Zene Háza attól lesz egyedi, hogy itt egy helyen összpontosul a kiállítás, az élő zene és a zenepedagógia hármasa. Sokszínű program kínálaton keresztül kíséri el a látogatókat a zene birodalmába: a ház földalatti szintje a kiállítások tere, ahol egy állandó zenetörténeti tárlat vezeti végig interaktív és látványos technikai megoldásokkal a látogatókat a zene fejlődésének útján.” – mondta el a miniszteri biztos.

Az időszaki kiállítások is itt kapnak helyet, illetve az egyedülálló élményt nyújtó hangdóm is, mely egy speciális, félgömb alakú kupolatérben különleges hang- és vetítéstechnikával hoz létre változatos hangtereket. Az épület földszintjén előadótermek, valamint egy szabadtéri színpad kapnak helyet, amelyeken populáris fellépők mellett a szárnyukat bontogató formációk is megmutathatják magukat. Az emelet a zenepedagógia és a digitális könyvtár helyszíne lesz.

„A Magyar Zene Háza az oktatásában is szerepet vállal, az intézmény zenepedagógiai koncepciójának és programjainak kidolgozása külön szakértői csapat feladata” – hangsúlyozta Batta András, a Zene Háza szakmai munkacsoportjának vezetője. Mivel a Magyar Zene Házának kiemelten fontos eleme az oktatás, a zeneközvetítés, jól kidolgozott, a múzeumpedagógiával is összhangban működő zenepedagógiai programra van szükség. Az itteni kiállításoknak meghatározó eleme lesz a hallható zene és az interaktivitás, illetve az élményszerűség. „Élményszerűvé attól válik valami, ha az ember a sajátjának érzi, amit lát, hall, tapasztal, érez, amit el tud raktározni és a későbbiekben elő tud hívni. Éppen ezért is fontos, hogy mindaz, amivel a látogatók a tárlatokon találkoznak, valódi élményként raktározódjanak el emlékezetükben” – tette hozzá Batta András.

A Magyar Zene Házában alkalmazható, a gyerekeknek élményt adó játékok skálája rendkívül széles lesz, a hangszerlabortól és hangszerkészítő workshopok-adta lehetőségektől kezdve a zeneszerzésig, karmesterkedésig, zenerajzolásig, a közös éneklésig és zenélésig, vagy a mini táncházig. Képzett múzeum- és zenepedagógusok várják majd a gyerekeket, de természetesen, ha az énekórát tartó szaktanár úgy dönt, hogy ő szeretné kalauzolni az osztályt, arra is lehetősége lesz. Akár előzetesen kiválaszthatja, hogy melyik tematikus sétát, „tanösvényt” szeretné végig járni a gyerekekkel, melyre az internetről letölthető oktatási segédanyagokkal felkészülhet, sőt, a tanítványait is felkészítheti.

Magyar Zene Háza a lerobbant Hungexpo irodaházak helyén

Az elmúlt évben az egyik legrangosabb nemzetközi ingatlanszakmai versenyén a legjobb középületnek járó díjat elnyert Magyar Zene Háza a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében épül, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, közel 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a térszínen mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így több ezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű japán építész Sou Fujimoto (magyar partner M-Teampannon) által tervezett környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett vizuális folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket.

Forrás: sajtóközlemény