A közel 40 000 lakosú Kranj Szlovénia harmadik legnagyobb városa, fontos ipari központ, és a szlovén alpesi építészet otthona. Carnium római kori katonai tábora, később kelta település, majd fontos erődítmény állt a város mai helyén, a Kokra és a Száva folyók összefolyásánál. Gazdag történelmének köszönhetően Kranj történeti belvárosa értékes, jó állapotban megőrzött középkori épületekből áll, azonban a huszadik század lenyomata is magas minőségű, érdekes épületek formájában érhető tetten.

A szlovén építészet legnagyobb alakjainak alkotásai sorakoznak a történelmi városrész határán. Herman Hus, az új realizmus és a funkcionalizmus híres alkotója az 1930-as években tervezte a Hotel Stara pošta és a Hotel Europa épületét. A Prešeren színház, illetve egy szökőkút és a hozzá vezető lépcsők Jože Plečnik keze nyomát őrzik a legendás mester időskorából (1950 körül). Azonban az igazán látványos, és a városképet a mai napig meghatározó épületek Edvard Ravnikar nevéhez fűződnek. Az 1971-es Globus bevásárlóközpont Jugoszlávia első Corten-acél épülete volt, amelynek megjelenése 2023-ban is meggyőzően kortárs. Ez részben az Ambient és API irodák tervei alapján megvalósult 2011-es felújításnak és bővítésnek is köszönhető, amely eredményeként ide költözhetett a kranji városi könyvtár is. A vasbeton vázszerkezet és az eredeti paneleken látható dombornyomott Globus-logók is megőrzésre kerültek.
A bevásárlóközponttal szemben, az út túloldalán áll az egy évvel korábbi Hotel Creina kompakt tömege. Távolról a lebegni látszó vasbeton elemek, közelről pedig a Ravnikarra jellemző egyedi téglamintázat hat a meglepetés erejével a szemlélőre. A gazdag textúra a részletek pontos megtervezése és a kivitelezési minőség eredményeként kortalanul értékes rétegként gazdagítja a homlokzatot.
Ravnikar tervezte a kranji bank épületét is, amely egy ezzel párhuzamosan készülő celjei után az építész második megvalósult bankfiók funkciójú munkája. A precíz tervezés eredményeként a cizellált faltextúra különleges minőségű homlokzatot eredményezett.

Az építész életművének egyik legjelentősebb alkotása az 1960-as városháza. Az alpesi hüttére és klasszicista templomra egyaránt emlékeztető homlokzat egészen egyedi, mégis integráns része a városközpontnak. A bejárat aszimmetrikus elhelyezése Plečnik örökségeként azonosítható. A túlméretezett, fejezetüknél kiszélesedő oszlopok nyersbeton felülete, a filigrán keretezésű, hatalmas felületű ablaknyílások, vagy a tetőszerkezet extravagáns kialakítása mind a progresszív, mégsem tájidegen felfogás bizonyítékai. Az épület anyaghasználata, tömegformálása, megjelenése követi a modern felfogás alapelveit, mégis szervesen kapcsolódik a helyi örökséghez, amely által a regionalista szemlélet egyfajta előfutáraként is értékelhető.

Szlovénia 20. századi építészete kimagasló egyéniségek és rendkívül tartós szellemi értékkel bíró egyedi épületek sorozata. A felszabadult, környezetének funkcionális és társadalmi igényeit mégis szem előtt tartó, prioritásként kezelő alkotói felfogás inspiráló, és számos releváns tanulsággal szolgál a ma építészei számára is