A fenntarthatóság komoly dolog, de némi építészeti humor nem árthat meg neki – sőt, talán még a városképnek sem.
Az Oasia Hotel Szingapúr központi üzleti negyedében minden tekintetben egyedülálló projekt, amely újraértelmezi a felhőkarcoló fogalmát a párás trópusi éghajlaton. A hagyományosan teljesen bezárt, légkondicionált tornyokkal ellentétben a helyi WOHA építészirodai által tervezett szálloda egyesíti magában az építészetet és a természetet. Az építészek szerint a cél az volt, hogy "alternatív elképzelést dolgozzanak ki sokszintes fejlesztésekhez. Ebben ötvözik az innovatív módszereket, a területhasználat intenzívebbé tételét trópusi megközelítéssel, amely egy áttört felületű, áteresztő, szőrös, zöldellő tornyot eredményezett. "
A 190 m magasságú torony négy nagy külső szabad teret foglal magába: három hatalmas teraszt a hatodik, tizenkettedik és huszonegyedik emeleten, valamint egy tetőterasz a huszonhetedik emeleten. Ez utóbbi tetőteraszt egy tíz emelet magas rácsszerkezet öleli körbe és védi, amely a torony egész felületén felfutó vörös alumínium burkolat folytatása. A homlokzatot fokozatosan 21 fajta kúszónövény és szőlő borítja be, amely élénk kontrasztot képez a vörös és a buja zöldek között.
Míg a fenntartható megoldásokra való törekvéseket gyakran műszaki megoldásokat előtérbe helyező komolyság jellemzi, a WOHA azt mutatja, hogy el lehet ettől szakadni. A 2016-ban elkészült Oasia Hotel a fenntarthatóságot derűvel és humorral kezeli, e két kifejezés kiemelkedően jelen van az iroda tervezési filozófiájában.
A piros homlokzat mellett – amely hamarosan inkább zöld lesz – az égi kertek zöldet, friss levegőt és természetes keresztszellőztetés lehetőségét is kínálják, egyben a leglátványosabban reprezentálják az épület fenntarthatósági szemléletét.
A tetőtéri medence két részből áll, a tetőtéri étterem mindkét oldalán. Ellentétben a legtöbb tetőtéri szállodai szolgáltatással, amelyek a panorámáról szólnak, itt a városkép szinte teljesen el van rejtve a színes rácsozat mögött. Ez hangsúlyozza a WOHA építészeti koncepciójának nem konvencionális jellegét. A kilátás helyett ez a tető a nem várt intimitás és nyugalom helyét kínálja, egy meglepően oázis jellegű menekülőhelyet a város nyüzsgéséből.