A szovjet korszak építészeti öröksége a posztszovjet térségben gyakran a megőrzés és a modernizáció közötti dilemmát testesíti meg. Az egykor monumentális és ikonikus épületek közül sok elhagyatottá vált vagy elvesztette eredeti funkcióját. Ebben a kontextusban Asif Khan brit építész tervei egy szovjet mozi átalakítására különösen izgalmasak, hiszen érzékenyen ötvözik a történeti örökséget a kortárs dizájn innovációival.

A kazahsztáni Almatiban lévő mozi tipikus példája a szocialista modernizmusnak, amely a 20. század második felében meghatározó építészeti irányzat volt a Szovjetunióban és Kelet-Európában is. A filmszínházak terei gyakran nem csupán filmvetítések helyszínei voltak, hanem kulturális központként is funkcionáltak, amelyek a társadalom kollektív élményének részét voltak hivatva képezni. A masszív betonstruktúra, a geometrikus formák és a funkcionalitás dominanciája jellemezte ezt a korszakot, amelynek vizuális és építészeti esztétikájára mára sokan ikonikusként tekintenek.

Asif Khan tervezési filozófiája mindig is az innováció és az érzelmi térhasználat összhangjára épült, amely tökéletesen illeszkedik egy ilyen kihívást jelentő projekthez. A felújítás célja nem csupán az épület új funkciókkal való megtöltése, hanem annak megőrzése is, hogy az egykori mozi szellemisége és történelmi jelentősége tovább éljen, így a régi és új harmóniában találkozzon a jelennel.

Az új terv három kulcseleme egyrészt a homlokzat kortárs újragondolása, aminek keretében az eredeti brutalista struktúra megtartása mellett Khan kortárs elemeket épít be, például fényáteresztő panelek és interaktív LED-rendszerek segítségével, amelyek az egykor "szélesvásznú" domborművel díszített homlokzatot sejtelmes dinamikus vizuális élménnyé alakítják.

Khan másrészt újradefiniálja a belső teret. Az egykori vetítőtermet rugalmasan alakítható közösségi térré változtatja, amely koncerthelyszínként, kiállítótérként és filmvetítések számára is használható. Az eredeti akusztikai adottságok megőrzésével a tér multifunkcionalitása kiemelkedő szerepet kap.

Harmadrészt technológiai innovációval veszik célba a fenntarthatóságot. Az épület energiahatékonyságát napkollektorokkal, passzív hűtési rendszerekkel és zöldtető kialakításával javítják, miközben a belső tereket intelligens világítási rendszerekkel és interaktív digitális kijelzőkkel látják el.

A projekt egyik kiemelt célja, hogy az egykori mozi újjászületése ne csupán építészeti sikertörténet legyen, hanem a közösség számára is új kulturális központként funkcionáljon. A mozi tereiben újraéledő művészeti események, filmfesztiválok és közösségi programok révén a hely vibráló kulturális központtá válhat, amely egyszerre tiszteleg a múlt előtt és képviseli a jövőt.

A 1964-ben épült mozinak, amely Közép-Ázsia legnagyobb ilyen jellegű épülete, 2018-ban kezdődött meg az átalakítása. Az áprilisi megnyitásra tervezett Cselinny Kortárs Kulturális Központ egyszerre tükrözi szovjet modernista gyökereit és egy előremutató dizájnt, amely a kortárs kulturális tevékenységek igényeit szolgálja. A „Cselinny” név a „Cselina” szóból ered, amely fejletlen, de termékeny földet jelent – utalás az eredeti mozira és az új kulturális térben rejlő lehetőségekre.