A Reticolo Kft. készítette el a toronysisak tartószerkezeti elemeinek állapotvizsgálatát és véleményezését. A szerkezeti műleírás célja, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján ismertesse azokat a technológiai lépéseket, amelyeket a bontásnál és az új tető építésénél tartószerkezeti szempontból figyelembe kell venni.

Gárdony – református templom

Bontással kapcsolatos szerkezeti feladatok:
A meglévő torony leemelése daruval történt, amelynek közelítő számítással meghatározott súlya 150 kN(15 tonna), ehhez megfelelő darut kell biztosítani a megadott súly és emelési távolság és emelési magasság függvényében.

Új toronyszerkezet építése:
A műemlékes hatósággal is egyeztetve, a műemléki értékek megtartásának figyelembevétele mellett egy, az eredeti szerkezettel megegyező, de már korszerűbb faszerkezetet felhasználó tornyot terveztünk. A Velencei Karta és a mai, korszerűbb műemléki elvek is megegyeznek abban, hogy a történeti szerkezet is műemléki érték, ezért tartottuk fontosnak, hogy a 200 éves szerkezeti kialakítás meg legyen tartva.

Gyöngyös – Szent Bertalan templom

A templom két toronnyal rendelkezik, amelyek a templomhajó nyugati oldalán kaptak helyet. A templom alapterülete cca. 60x25 m, a barokk stílusú homlokzattornyai (északi és déli) pedig 34,40 m magas sisaknélküli kialakításúak. 

Szemrevételezési vizsgálatok:
A torony szemrevételezése során nem találtunk komoly károsodásra utaló jeleket. Az alapozást nem vizsgáltuk, mivel eddigi ismereteinkre alapozva tudtuk, hogy a tornyok alapozása mély, bőven fagyhatár alatt található. A falazatok szemrevételezésekor nem találtunk támaszelmozdulásra utaló repedéseket, ebből következik, hogy az alapok teherbírása megfelelő.

A fából ácsolt védősisakok állapotának felmérése szintén elhanyagolható, hiszen a tervezett állapot az eredeti sisakok rekonstrukcióját célozza meg.

Tervezett beavatkozások hatása a szerkezetre:
Míg az északi tornyot kisebb mértékben érintették a tervezett beavatkozások…

• sisak rekonstrukció
• tűzgátló vasbeton zárófödém kialakítása

…addig a déli toronynál jelentősebb beavatkozásokra volt szükség:

• két kilátószint és egy kizárólag menekülő szint kialakítása vb. födémmel, panoráma lift elhelyezésével
• a kilátószintekre a feljutást (a lift mellett) új acéllépcsők biztosítják majd
• a harangok felfüggesztésére új harangtartó szerkezetet biztosítása
• tűzgátló vasbeton zárófödém kialakítása
• sisak rekonstrukció

A torony szerkezeti teherbírásának vizsgálatához szükség volt első sorban a terhek kiszámítására. A sisakból lejövő terheket a sisak 3D-s statikai modelljéből nyertük ki. Az állandó terhek mellett figyelembe vettük a szélterhet, illetve a kialakításból adódóan szükséges volt a szeizmikus számítás elvégése is.

A torony végleges modellje AxisVM13 programmal készült. A számításhoz egyszerűsített geometriát alkalmaztunk: a falakat állandó vastagságú diafragmákként építettük fel, figyelembe véve a függőleges irányú falvastagság csökkentést is, majd a sarkokra meghatároztuk a merevítő pilléreket merevítő bordaelemként.

A szerkezet kialakítása miatt elengedhetetlennek tartottuk a földrengés számításának elvégzését.

Figyelembe vett paraméterek:

• 12 rezgésalakot vizsgáltunk 15 iterációval egy manuálisan létrehozott teheresetben
• földrengésterhek
• csavaró hatás

A torony tartószerkezeti rendszerének részletes vizsgálatából az mondható el, hogy az északi és a déli tornyon tervezett beavatkozások, tartószerkezeti szempontból kockázat nélkül megvalósíthatóak

Miskolc – Minorita templom

Az 1843. évi nagy miskolci tűzvész során súlyos károkat szenvedett a templom. Leégett a tetőszerkezete, beszakadt a boltozata, még a harangok is megolvadtak. Először a rendházat, majd a tornyokat állították helyre 1845-ben, az eredeti Carlone-féle tervek szerint.

Ma már egyre sürgetőbbé vált a templom felújítása. A többszörösen beázott tetőt ugyan próbálta az egyházközség kijavítani, azonban a szűkös anyagi források miatt, csak ideiglenes megoldásokat tudtak elvégezni. 2020-ban azonban mindez megváltozott.

Toronysisakok:
A bonyolult, barokk formák kialakítását ramonádok (fából készült zsaluzat) biztosítják.

A sisak tartószerkezete fa ácsszerkezet: nagyrészt első osztályú puhafa (fenyő) ragasztott fa elemekkel kiegészítve, a szokványos hosszt meghaladó elemek esetében (császárfa és alsó szintek fogópárjai).

Az új sisak megépítése előtt, a megfelelő letámasztáshoz a fal tetején egy vasbeton koszorút kellett készíteni. A koszorú az íves felfalazásokon is végigfut. A torony külső sarkaiban a koszorú mellett, azzal megegyező magasságáig felfalazás készül.