2016. május 13-án hatályba lépett az Építési törvény módosítása, mely több ponton módosította a 300 négyzetméter alatti lakóépületek építésére vonatkozó egyszerű bejelentési eljárás – korábban nagy vitákat kiváltó – szabályozását. Az új szabályok alkalmazásához szükséges több kormányrendelet is, melyek közzététele a napokban várható; ezek tartalmáról számos részletet elmondott Dauner Márton, a Miniszterelnökség építésjogi főosztályának vezetője a május 25-i építési jogi konferencián. (A rendezvényt az Építésijog.hu portál és az Artifex Kiadó szervezte.)
Módosul például Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, mely tartalmazni fogja a tervezési szerződés szükséges tartalmi elemeit, illetve azt, hogy a szerződő tervező köteles az építtetőt tájékoztatni a szakági tervezési feladatokról. A rendelet értelmében lakóépület építésekor fel kell tüntetni az építtető nevét/megnevezését, a kivitelezés tárgyát, kezdési és várható befejezési időpontját, a fővállalkozó kivitelező megnevezését és nyilvántartási számát, az építészeti-műszaki tervező nevét, névjegyzéki jelölését, a tervezői művezető nevét, névjegyzéki jelölését.
A vállalkozó kivitelező feladatával kapcsolatban bekerül a rendeletbe, hogy kivitelezési dokumentációban meghatározott, elvárt műszaki teljesítménnyel rendelkező építési termék beépítése kötelező a kivitelező számára. Egyértelművé teszi a rendelet, hogy az egyszerű bejelentéssel folyó kivitelezési tevékenységet is kivitelezési dokumentáció alapján lehet csak végezni, továbbá hogy ilyen esetekben is építési naplót kell vezetni. Az építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását építési napló hiányában megtiltja.
Ugyancsak módosul – és közzétételre vár – A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet. Ez a jogszabály tartalmazza, hogy az építtetőnek és az építész tervezőnek a kötelező tervezői művezetés feltételeit is a tervezési szerződésben kell rögzítenie. A tervezői művezetés keretében a helyszínen legalább hat alkalommal figyelemmel kell kísérni az építkezést, és az elektronikus építési naplóban eseti bejegyzést kell tenni. Az utolsó helyszíni művezetés alkalmával az elektronikus építési naplóba eseti bejegyzést tesz a tervező a kivitelezési dokumentáció szerinti megvalósulásról. Ugyancsak rendelkezik a jogszabály a művezetés minimális díjáról, továbbá az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési dokumentáció munkarészeiről.
A főosztályvezető elmondta továbbá, hogy az egyszerű bejelentési eljárás 2016. július 1-től még korszerűbb és egyszerűbb lesz – azaz tisztán elektronikus úton fog zajlani –, és erről újabb kormányrendelet fog születni a közeljövőben. Az említett dátumot követően a bejelentés az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg. Ennek feltétele, hogy az építész tervező a bejelentés mellékleteként az elektronikus építési naplóba feltöltse a mellékletében meghatározott munkarészekből álló kivitelezési dokumentációt. Az elektronikus építési napló üzemeltetője letölthető visszaigazolást állít elő a bejelentésről, és az illetékes általános építésügyi hatóság is innen értesül a bejelentésről. Ezt követően az építésügyi hatóság 15 napon belül tájékoztatja a területi szakmai kamarát, a települési önkormányzat jegyzőjét, valamint az érintett telek tulajdonosát.
Az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt kérelemre ad ki az építésügyi hatóság (a kérelemhez megadandó adatokat is ez a rendelet fogja tartalmazni). A hatóság a bizonyítványt az elektronikus építési naplóba tölti fel, továbbá – szintén elektronikus úton – értesíti a települési önkormányzat jegyzőjét.
A főosztályvezetőnek feltett kérdések alkalmával kiderült, hogy az építésügyi hatóságok jónéhány esetben nem tudták pontosan értelmezni megváltozott szerepkörüket az elmúlt hónapokban: engedélyező hatóságként próbáltak viselkedni, holott az egyszerű bejelentések tartalmi vizsgálata nem tartozik a feladatkörükbe. „A törvényalkotó az építész-engedély jogviszony helyett az építész-megvalósult épület jogviszonyt kínálja, melynek a bejelentési terv csak egyik és nem kizárólagos eszköze. Megfelelő tartalmú tervek és a kivitelezési tevékenység teljes folyamatában a tervező műszaki segítsége-felügyelete szükséges” – tisztázta a helyzetet Dauner Márton.
Az pedig egy másik előadásból került ki, hogy az egyszerű bejelentéseket beadó tervezők sem mindig voltak a helyzet magaslatán: Baksa Lajos településmérnök, építésügyi hatósági szakmai vezető saját tapasztalataira alapozva elmondta: az esetek mindössze 14 százalékában sikerült elsőre beadni a bejelentést, a többi esetben többszöri próbálkozásra volt szükség ehhez.
Kérdésekre adott válaszból az is kiderült, bármelyik nap kijöhet a rendeletek módosítása. Kormányközeli forrásból kedden úgy értesültünk, a késés egyik oka a kormányfő betegsége (mint ismert, kedden több programot le kellett mondania). Egyébként a szerdán részletes vitára került településképvédelmi törvényen kívül még hat törvényt készítenek elő, többek között az elektronikus térképekkel, nyilvántartásokkal kapcsolatban, vagy a felelősségbiztosítással kapcsolatban. Azaz az építésügy új rendszerének kialakítása még az elején tart.