Budapest: Kós Károly tér

Menjünk ABC-sorrendben: kezdjük cseréptetőtúránk Budapesten! A fővárosban természetesen a bőség zavarával küzdünk. Vajon az Iparművészeti Múzeum, az állatkerti Elefántház vagy a Mátyás-templom tetejének cifrasága szemet gyönyörködtetőbb? Nehéz eldönteni, én inkább egy kevésbé kézenfekvő úti célt választottam, a kispesti Wekerletelepet. A kertvárosias negyed közepén egy különösen szép főtér van, amelyik a középkori városok szívét idézi meg. Koncepcióját Kós Károly dolgozta ki 1912-ben, az ő nevét viseli ma a tér. Néhány házat ő tervezte ide, de a többi is neves építészek munkája.

A telep is, a tér is viszonylag ismert, már csak azért is, mert többször „játszott már szerepet” sorozatokban (a Patikától a Barátok köztig). Érdemes azonban a tekintetünket most kifejezetten a tetők vonalán végigvezetni! Itt nincsenek különleges minták, egyszerű, megszokott, hagyományos kerámiacserép fedi valamennyit. Ám a formák játéka lenyűgöző! Mintha egy mesebeli kisvárost látnánk magunk körül, amelyik akár egy fantasy regény helyszíneként is megállná a helyét.

Debrecen: a köztemető ravatalozója

Vannak városok, amelyeknek híresek a temetői. Pesten a Fiumei útit, Budán a Farkasrétit, vagy épp Kolozsvárott a Házsongárdit minden évben sok ezren keresik fel kulturális értékeik miatt is. Debrecenben talán kevés turistának jutna eszébe temetőbe menni, pedig itt van az ország egyik legszebb ravatalozója! Borsos József a magyar téglaépítészet egyik jelentős mestere volt a két világháború között, számos debreceni ház fűződik a nevéhez. A főműve ez a gyönyörű, téglahomlokzatos épület 1932-ből.

Magyaros szimbólumaival, különös formájú (úgy nevezett boglyaíves) nyílásaival, s az egészet visszatükröző, előtte elnyúló víztükörrel olyan ez a ház, mintha egy tündérpalota lenne. Ehhez a hatáshoz a különleges tető is hozzájárul. A kék és a lila különböző árnyalatai keverednek rajta, s közben fel-fel bukkannak hagyományos, „téglaszínű” cserepek is. A különös formát olyan apróságok teszik teljessé, mint a kéményeken is megjelenő kerámiacserepek.

Kecskemét: Városháza

Egy tetőremekeket bemutató sorozatból nem maradhatnak ki Lechner Ödön és Pártos Gyula épületei, akik a magyaros szecesszió megteremtőiként talán a legjellegzetesebb tetőket hozták össze Magyarországon. Hogy miért pont a kecskeméti városházát választottam be a listába főműveik közül? Egyrészt mert Kecskemét főtere – mely valójában több egymásba fonódó térből áll össze – tele van építészeti kincsekkel. Három templom és egy zsinagóga található itt (négy különböző építészeti korszakból), meg olyan szecessziós nyalánkságok, mint a Luther-palota, a Református Gimnázium és a híres, nevezetes Cifrapalota. Ráadásul valamennyinek különleges a teteje is.

Ám a legszebb közülük mindenképp a jellegzetes tetőmintázatú városháza épülete – főleg, mióta 2023-ban befejezték a teljes rekonstrukcióját. Ez a másik ok, amiért bekerült a válogatásba. A helyreállítás egyik legnehezebb feladata ugyanis a megfelelő tetőcserép kiválasztása volt, melyeknek nem csak a színe, de az anyaga is különleges. Az eredeti darabok Zsolnay Vilmos pécsi gyárában készültek, de az ott működő manufaktúra ma már nem tud ilyen méretű feladatokat megoldani. Az elvárt, rendkívül magas minőséget végül a Tondach cserepeivel sikerült elérni – ezek díszítik a gyönyörűen helyreállított épületet.

Pécs: Zsolnay Negyed

Ha már Kecskemét kapcsán szóba került Zsolnay Vilmos, érdemes felkeresni Pécsett nevezetes gyárát is. Az 1852-ben alapított, másfél évszázadon át épülő, hatalmas telep nagy része ma már kulturális szerepet tölt be: az épületek többségébe kiállítások, rendezvényterek, oktatási és vendéglátó funkciók kerültek. Nem véletlenül, hiszen a negyed ma is lenyűgözően szép! Nem csak egyszerű gyár volt ez, hanem „bemutatóterem” is, ahol a megrendelők azt is megnézhették, hogyan néznek ki, és hogyan válnak be a valóságban az itt gyártott termékek. Ha innen indulva szeretnénk bebarangolni a várost, követhetjük akár a pécsi Wienerberger-téglatúrát, de persze csatangolhatunk kedvünkre is. Érdemes figyelni, hány helyen bukkannak fel tarka tetők városszerte, olykor a huszadik század második felében épült, posztmodern házakon is.

Siófok: evangélikus templom

A hatalmas terek és kisvárosnyi gyártelepek mellé szerettem volna valami apró, egyszerű, szép, mégis ikonikus épületet is beválogatni. Így esett a választásom Makovecz Imre siófoki evangélikus templomára. Bár nincs túlbonyolítva a szerkezete, és az anyaghasználat is kifejezetten hagyományos, mégis valódi tetőkülönlegesség ez is. Tulajdonképpen egy „csupatető” ház, hiszen a cserépborítás szinte a földig ér. Az egyedi forma védőn borul templom fölé, mintha csak egy felfordított bárka lenne. A toronyként is értelmezhető tetőcsúcs az izgalmas belső szerkezettel és az „emberarcú” homlokzattal együtt az organikus építészet egyik legfontosabb alkotásává avatja a házat. A karakteres templomépület szépen harmonizál a mellette álló – szintén Makovecz Imre tervezte – lelkészlak és gyülekezeti terem kupolás tetejével is.

Szentendre: Skanzen

Szép régi cseréptetőket természetesen nem csak a városokban, hanem a népi építészetben is találunk. Ha egy helyen szeretnénk tanulmányozni a különböző vidékek falusi házait, akkor a legjobb, ha felkeressük Szentendrén a Szabadtéri Néprajzi Múzeumot – közismertebb nevén a Skanzent. Vannak ugyanis magyar vidékek, ahol hajdanán is a kerámia cseréptetők határoztak meg a települések képét. A legszebb ilyen szempontból talán Kisalföld és környéke. Etnikai, kulturális és vallási szempontból is sokszínű tája ez hazánknak, de sokukat összeköti az azonos anyaghasználat. De érdemes elkalandozni a múzeum legutóbb átadott, Erdély tájegységébe is. Itt nem csak a székely falvak, hanem a kisvárosok építészetébe is bepillantást enged – igazi kincseket rejt ez a vidék is a tetővadászoknak. Bár a Skanzen most még téli álmát alussza, érdemes felvenni idei útvonaltervünkbe ezt is!

Veszprém: a Vár

Az ország egyik legkellemesebb sétálós utcája a veszprémi Vár utca. A Hősök kapujától indulva andaloghatunk végig régi házak, paloták, templomok között, míg Szent István és Boldog Gizella szobra mellől végül csodálatos panoráma tárul elénk a várhegy ormáról. Természetesen itt sem csak a házak homlokzatát érdemes figyelni, hanem a tetők idomait is. Már csak azért is, mert a város földrajzi adottságainak köszönhetően ezek a tetők a város számos pontjáról láthatók, s mindenhonnan más arcukat mutatják. A vár teljes rekonstrukciójának részeként évtizedek óta zajlik a tetők cseréje is. Ennek a legfontosabb és leglátványosabb fejezete ért véget a közelmúltban, amikor összesen 18 barokk épületen cserélték le a héjalást. A házakra egységesen korhű, piros Tondach-cserepek kerültek, amelyekkel sikerült megidézni, milyen lehetett a vár látványa annak fénykorában. Érdemes végigsétálni közöttük, aztán megcsodálni őket a Veszprém különböző pontjairól: a Benedek-hegyről, a Séd partjáról vagy épp a híres viaduktról.

Forrás: sajtóközlemény