Baksa Lajos településmérnök, vezető-tanácsos, építésügyi hatósági irodavezető bevezető előadásában előbb a tetőtér-beépítések létesítésének jogszabályi környezetét mutatta be. A tetőtérbeépítéshez kellhet építési engedély, készülhet egyszerű bejelentés alapján, de akár (ha nincs bővítés, azaz térfogat-növekedés) ezek nélkül is. (Ez is nemrégen módosult, de nem most.)
A településkép rendelet előírhat anyaghasználatra, tömegformára, vagy akár a homlokzatkialakításra előírásokat, ekkor a főépítésszel konzultálni kell, így kerülhető el a településképi kötelezés. 2019 március 15-től az Építési Törvény módosult, könnyítve a tetőtér-beépítéseket. A törvényt kormányrendelet fogja pontosítani, ennek megjelenése a konferencián elhangzottak szerint ősszel várható. A meglévő, már használatba vett és szabályos épületekre vonatkozik a könnyítés, és nemcsak lakásokra, bármilyen rendeltetés létesülhet a tetőterekben, de a könnyítés csak a helyi településrendezési eszközökkel kapcsolatos. A HÉSZ szerint be nem építhető tetőterek is beépíthetők, de például a változtatási és építési tilalom alól nem kapunk felmentést, és a tiltás okai is nyilván fennállhatnak. Nem számít be a tetőtér alapterülete a szintterületbe és a lift a beépítettségbe, de ne feledjük, épületmagasságra, építési helyre ügyelni kell továbbra is. A parkolóigény 1 kilométeren belül is biztosítható (az OTÉK-ot is felülírva), vagy pénzben megváltható (ezt az önkormányzatnak rendeletben biztosítani kell). Szintén felmentést ad a törvény mostantól a lakásszám alól, és felső határt nem is szab. Minden más viszont betartandó a helyi építési szabályzatokból, a településképi eszközök is érvényben maradnak.
Szintén új – tavaly decemberi – rendelkezés szól az akadálymentesítés könnyítéséről: az OTÉK módosításával ezek a rámpák, felvonók stb. az oldal- és előkertbe is tehetők!
L. Balogh Krisztina okleveles építészmérnök vezető tervező, településtervező, műemlékvédelmi szakmérnök (ME Építészeti Helyettes Államtitkárság főosztályvezetője) előadásában példaszerű illetve épphogy nem követendő pédákat muatott be műemléki tetőterek beépítésére. Bár a műemléki elveknek megfelel korábban (valóban) létező felépítmények, rizalitok visszaépítése, a mostani könnyítés ezekre nem vonatkozik. Az alapelv a régi megjelenés megtartása, visszaállítása – legalább az utcai oldalon.
Az új törvénymódosítással csak tetősíkablakok létesíthető – „kutyaól-ablakok” nem, emelte ki már L. Balogh Krisztina is, így a VELUX feladata már csak ezek széles választékának felvázolása volt, ezt Bedekovits Csaba kereskedelmi vezető (VELUX Magyarország Kft.) tette meg. Bármilyen héjaláshoz alkalmasak az ablakok. Ha az utcai homlokzatra nem tehető tetőtéri ablak, a gerinc közelébe már tehető, akár felülvilágítói szerepben, vagy fordulhatunk a belső udvarok irányába, amelyek az utca frontról nem láthatók. Ha mégis lehetséges tetőterasz kialakítása, van erre is megoldás, melynek felső része tetősíkablak, alsó része akár ajtószerűen kifelé nyitható. Ahol az építészeti előírások nem engedélyezik ezt, ott jó megoldást jelent a CABRIO tetőerkély. Számos dán, osztrák oktatási intézményt is bemutatott Bedekovits Csaba, ahol különösen fontos a jó megvilágítás. A gyermekek optimális beltéri viszonyok között akár 15 százalékkal hatékonyabban tanulnak. Lakóépületeknél a tetőteres lakások értéke akár 12%-al magasabb lehet (Flora Park lakókomplexum, Szófia, Bulgária. Tervező: Anna Kuzmanova). Persze mindehhez jó megvilágítás, friss levegő, kilátás is kell, vagyis hogy az épület egészséges legyen – ez mindig kifizetődő. Jó a jövő , a gazdaságosság, a fenntarthatóság szempontjából is, segíti az épületek értékének megtartását. Bíró András alkalmazástechnikai és műszaki szakértő (VELUX Magyarország Kft.) felhívta a figyelmet az EN 17037 szabványra, mely a benapozottságra vonatkozó új európai szabvány, és foglalkozik a természetes fénnyel, a kilátással, a napfénynek kitettséggel és a vakító fény elleni védelemmel. Ez előírásokat tartalmaz a vizuális környezetre vonatkozóan, a benapozási tényezőre, a megvilágítás mértékére. Ezek komplexebb előírások lesznek, mint az OTÉK jelenlegi előírásai. Bíró András kitért a műszaki adatokra is, a Standard + ablakok 1,1 W/(m2K) hőátbocsátásúak, de természetesen vannak még ennél is jobb értékű ablakok is,nem beszélve a különleges hanggátlásról. Tervezőknek segítséget jelentenek az ingyenesen hozzáférhető és letölthető VELUX háromdimenziós modellek, a csomóponti rajzok és az említett EN 17037 szabványnak megfelelő benapozást vizsgáló Daylight Visualizer szoftver.
Huszti István építészmérnök a tervező komplex felelősségére mutatott rá. A szakszerűségért a tervező felel, vagyis hogy az őt érő hatásoknak megfeleljen az épület. Szintén felel az építész az állapotfelvételért, ez gyakran kritikus lehet! Teljesítményjellemzőkre is kitért (nem ő volt az egyetlen), a tervező feladata az elvárt teljesítmény meghatározása. Konkrét példát is mutatott, ahol például a falak állapota vagy a födém teherbírása kritikus volt.
Dr. Takács Lajos Gábor egyetemi docens (BME Épületszerkezettani Tanszék) rámutatott a módosítás ugyan érinti a tűzvédelmet, de valójában ugyanúgy minden előírás betartandó. Tetőtéri tűzesetek sajnos elég gyakoriak, gyakran az építés alatt is bekövetkeznek. A tetőtér-beépítések esetében az átalakítás mértékében és körében kell az előírásokat betartani. 14 m felett (már nem 13,65!) felett kötelező a tűzoltási felvonulási terület, ami belvárosban nem egyszerű. Ha nem biztosítható, a kockázati osztályt emelni kell, tűzjelző és (nem lakóépületeknél) oltóberendezés kell, és füstmentes lépcsőházakat kell biztosítani. Dr. Takács röviden kitért az OTSZ várható változására, és a szerelőréteg hasznosságára is.
Dr. Barta Judit egyetemi docens, (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar) a tetőtér-beépítéseknél is felmerülő szerzői jogi kérdéseket boncolgatta. Ha kisebb mértékű a beavatkozás történik valaki művébe, jelen esetben az általa tervezett épületbe, elég informálni róla, míg ha jelentős, akár vagyoni értékű joga is lehet az új építtetővel szemben. tetőtérbeépítés általában inkább az utóbbi eset, de akár akkora is lehet a beavatkozás, hogy a mű megsemmisül, és új alkaotás jön létre (úgy átalakítják, hogy tulajdon tervezője se ismer rá…). Az eredeti tervező felkutatásának megvannak a szabályai, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala segítséget tud nyújtani ebben.
Farkas Imre ügyvezető, okl. gépészmérnök, okl. épületfelújítási szakmérnök (Dörken Kft.) az esemény másik szponzora, a Dörken Kft. nevében több gyakran komoly gondot okozó „apróságra” hívta fel a figyelmet. Az egyik az alátét-szigetelések fontossága (a nedvességet az eresz vonaláig le kell vezetni), a másik az átszellőzés szükségessége (nemcsak a nyári meleg miatt fontos az átöblítés, hanem az állagvédelem miatt is), a harmadik végül a légzárás megoldása (ha nem megfelelő: pára jut a szerkezetbe és korhadás lép fel). A légzárás megfelelőssége a BlowerDoor méréssel az elkészült épületen bármikor ellenőrizhető, a javítás költsége már a készültség fokával exponenciálisan arányos. Nem a Dörken fóliái lesznek a legdrágábbak az építkezésen, viszont a fóliák, ragasztók elhagyása komoly gondokat okoz. A szerelőréteget ő is javasolta.
Dr. Jámbor Attila ügyvéd, a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar oktatója, az ÉpítésiJog.hu portál szerkesztője végül a tetőtér-beépítések jogi hátterét taglalta hosszabban. A társasházakkal nem könnyű megállapodni, és hiába elég a 4/5-ös többség az új albetét létrehozásához, az alapító okirat módosításához 100% kell. A kétoldali biztosítékok rendszerét ismertette, érezhetően a gyakorlat alapos ismeretéből kiindulva.
A képzésre 1351 kolléga regisztrált – a helyszínre, a debreceni, nyíregyházi, salgótarjáni, székesfehérvári és szombathelyi kamarai közvetítési helyszínekre és az online részvételi lehetőségre.
A konferencia előadásairól készült videófelvételt az Építésijog.hu portálon az előfizetők hosszabb távon is megnézhetik IDE KATTINTVA >>
(x)