Horvátország építési piaca még mindig erős. A Statisztikai Hivatal szerint a 2023 januárjában kiadott építési engedélyek száma 19,1%-kal, értékük 40,5%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Bár az engedélyek száma hónapról hónapra jelentősen eltérhet, ezek az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy az ágazat élénk. Ezt támasztják alá a 2022-es építési volumenre vonatkozó statisztikák is: a 20 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató gazdasági társaságok által befejezett építési munkák értéke tavaly 12,9%-kal nőtt 2021-hez képest, míg új megrendelések értéke 27,1%-kal emelkedett.
Ennek ellenére számos ágazat gyengül, ahogy az építőipar volumenének összetételében bekövetkező változások folytatódnak. A mélyépítésben például, ahol korábban az összes szegmens prosperált, mára a repülőtér- és autópálya-építés átadta helyét a vasútnak. Az épületek építése esetében a lakásépítés végre lehűlhet: tavaly január és idén január között 9,8%-kal csökkent az a lakásszám amelyre engedélyt nyújtottak be.
Paradox módon 2021 és 2022 között az új lakások átlagára 20,2%-kal nőtt, amelynek nagy részéért az infláció a felelős, de az is lehet, hogy a kínálat a magasabb árú lakások felé tolódott el. Akárhogy is, az egyenértékű lakások reáláraiban jelentős emelkedés volt. A Horvát Nemzeti Bank elnöke a közelmúltban felhívta a figyelmet arra, hogy a lakóingatlan-eladások volumene csökken. Ez szerinte általában megelőzi az árak esését. Valószínűleg a szigorított jelzáloghitel-feltételeknek és a magasabb kamatlábaknak is szerepe volt.
Mindeközben az egészségügyi létesítmények építése szép csendesen virágzik: soha nem látott mennyiségben épülnek mind állami mind magánintézmények. A felújítások és az új építések egyaránt erősek. Mindez annak ellenére van így, hogy a horvát kormány - eddig nem sok sikerrel - igyekezett a hatékonyság jegyében összevonni egészségügyi intézményeket kevesebb lakosú településeken.
A közegészségügyi intézmények területén már jó ideje folyik az építkezés. A nagyobb projektek között szerepel a rijekai klinikai központ konszolidációja és bővítése (több éves, több mint 150 millió eurós projekt, most a 3. szakaszban tart; tartalmaz egy anya-gyermek kórházat és egy új létesítményt mely nőgyógyászati, szülészeti és gyermekgyógyászati intézményeket tömörít – ezek korábban két város korszerűtlen épületeiben működtek). Zágrábban a befejezett vagy folyamatban lévő projektek közé tartozik a fertőző betegségek klinikájának újjáépítése, illetve a zágrábi klinikai kórházközpont Jordanovac, Rebro és Petrova épületeinek, az Irgalmas Nővérek klinikájának, a Merkur klinikának és a gyermekkórháznak a felújítása. Ezen kívül egy új, 100 millió eurós általános kórház épült Pulában, illetve kisebb, regionális egészségügyi épületeket korszerűsítettek, például Bjelovarban és Varasdban. És bár ezek jó része befejeződött, még hátra van a meglévő létesítmények felújítása országszerte, az Országos Gyermekkórház megépítése Zágrábban, illetve a 2020-as két földrengés által okozott károk helyreállítása például a zágrábi orvostudományi kar épülete esetében.
Egyre több a magánegészségügyi építési projekt is. A közelmúltban épült például Zágrábban egy Akromion ortopédiai és traumatológiai kórház (10 000 m2) és egy Sveta Katarina létesítmény (4 000 m2). Ezen kívül több projekt is van tervezési szakaszban, de pontos adat (méret, jelleg) bizonyos esetekben bizalmas vagy még nem tisztázott.
A kormány az egészségturizmust is támogatni szeretné legalább 61 millió eurós befektetéssel állami és magánprojektekbe. Ez valószínűleg jelentősen növeli majd az egészségügyi építés aktivitását.
Ahogy a horvát gazdaság fejlődik a schengeni övezethez és eurózónához való csatlakozására reagálva, további változásokra számíthatunk az építési teljesítmény összetételében. Állítólag már minden harmadik horvát lakást külföldi vásárol meg és úgy tűnik, hogy Horvátországot felfedezik gyártási helyszínként is: például Jabil, egy nagy amerikai gyártó Osijek-en (Eszéken) épít üzemet. Ezen változások teljes építési teljesítményre gyakorolt hatását nehéz megjósolni, de annyi biztos, hogy lesz hatása.
Az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association) 8 kelet-európai ország, köztük Horvátország építési piacát kutatja és jelzi előre.