Körszálló 1966–2026. Évszámok, mint a szalagon a gimnázium végén, búcsúzáskor, „Valete!” = „Éljetek Boldogul!” Ti, akik még maradtok, mi megyünk négy év után a gimnáziumból. Ez viszont hatvan év – amikor a „Budapest Szálló” környékén lakók maradnak, egy épület eltűnik?, aztán meg visszajön? Most, amikor az építész szakma újra felfedezi a „szocmodern” korszakot, amikor kiállítások, konferenciák és tanulmányok szólnak a ’60–’80-as évek brutalista épületeiről, amikor megtanuljuk értékelni a nyers betont, a szerkezet őszinteségét, a korszak radikalizmusát – éppen most bontunk el egyet közülük.
A környékén születtem, a környékén lakom, látom jőtömben mentemben, sőt!, tervezése táján kezdtem építészeti rajzot tanultam abban a tervező intézetben, ahol Sztrogh Györgyt építész megtervezte. Egy éve fotózom nem egyszer, nem alkalomszerűen – hanem visszatérve, ugyanoda állva, figyelve, mi változik, ugyanazok a nézőpontok, ugyanazok a fák, ugyanaz a villamos – és közben napról napra változik valami, amit elsőre alig lehet észrevenni. Van valami különös ebben a történetben. Nem csak az, hogy egy ikonikus épület eltűnik, hanem az, ahogyan eltűnik. A legfurcsább az egészben, hogy a lényeg rejtve van. Nem látványos robbantással, nem gyors pusztítással, csak lassú, fegyelmezett visszabontás van. De nem akárhogyan. Nincs porfelhő, nincs dráma. Van helyette egy henger a torony tetején. Zárt. Fegyelmezett. Szinte titokzatos. Ez a lefelé kúszó hidraulikus működésű, szegmensekre bontott védőpajzs. Alatta, mögötte zajlik a bontás. Nem kívülről harapják le az emeleteket, hanem belülről: daruval emelik fel a kisebb bontógépeket a legfelső szintre, és ott, a védett térben kezdik el szintről szintre lebontani a szerkezetet. Ez a módszer – ahogy a Market Építő Zrt. mai közleménye is hangsúlyozza – nemcsak nemzetközi szinten is ritka, innovatív, hanem kifejezetten városi környezetre optimalizált: csendesebb, kontrolláltabb, tisztább. Ez már nem bontás a szó hagyományos értelmében. Ez precíz visszafejtés, ami különösen fontos nagyvárosi környezetben, ahol a környező épületek, infrastruktúra és lakosság védelme kiemelt szempont. És a helyszínen állva tényleg az az érzés, hogy valami „láthatatlan építkezés” zajlik, csak épp visszafelé.
És itt válik igazán ironikussá a helyzet. Miközben a világ újra felfedezi a brutalizmust, mi éppen most hántjuk le róla a rétegeket. A Körszálló szerkezete most mutatja meg magát igazán: a kör alaprajz, a sugaras raszter, a vékony födémek. Az alaprajzokon ez tisztán látszik, ami igazán beszédes, nem ugyanaz a szerkezet. A szálló vékonyabb, gazdaságosabb vasbeton rendszere most szó szerint „lehámozható”. A lakótorony viszont már erősebb, masszívabb struktúrát kíván. Más teher, más használat, más élettartam. A bontás így nem pusztán eltüntetés, hanem szerkezeti korrekció is.
1966 ↔ 2026 – ugyanaz a pillanat. És itt jön az, ami miatt ez az egész több, mint egy beruházás. Az egyik archív képen – 1968-as légifelvételen – látjuk a már elkészült Körszállót, a körülötte még formálódó várossal. Egy másik, még korábbi állapotban pedig a torony félkész szerkezete látszik. Most pedig pontosan ugyanez az állapot tér vissza. A Körszálló újra szerkezetig visszabontva áll. Ugyanaz a henger, ugyanaz a raszter, ugyanaz a „csupasz igazság”. Csak most nem épül, hanem eltűnik. Ez az igazi kerek dátum: nem az évforduló, hanem az állapot egyezése.
A villamos ugyanúgy elhalad előtte. Az autók ugyanúgy kerülgetik. Az emberek ugyanúgy elsétálnak mellette. És talán észre sem veszik, hogy egy ritka pillanat tanúi: amikor egy épület története visszafelé pereg.
A sorozat utolsó képe már nem dokumentum, hanem ígéret. A tervezők látványképe. Egy új torony, új homlokzat, új élet. Ez még nincs itt, és éppen ez ad súlyt a mostani állapotnak: két világ között állunk:
- mögöttünk: a hatvanas évek modernizmusa
- előttünk: egy új, sűrűbb, erősebb, lakhatóbb struktúra.
A Körszálló bontása nem drámai, nem látványos, nem hangos. De aki figyeli, annak világos: ez az egyik legérdekesebb építészeti folyamat ma Budapesten. Mert ritkán látható ilyen tisztán: hogyan lesz egy ikonból szerkezet, és hogyan lesz a szerkezetből újra jövő.