A hazai szecesszió gyöngyszemének rekonstrukcióját és átalakítását a Laki Épületszobrász Zrt. nyerte el, a beruházás költsége mintegy 4 milliárd forint volt. A munkák fő volumene az 1 400 m2-nyi tetőhéjalás (vízzáró réteg készítése és tetőfedés), a 60 db iparművészeti díszmű bádogozása, 400 m2-nyi üveg tartószerkezetű sík és íves homlokzati üvegfal és üvegtető kialakítása. Emellett 480 darab változatos formájú belső és külső nyílászárót, nyíláskeretet, teraszt és zárterkélyt újítottak fel és építettek be, 5300 m2-nyi burkolatot hoztak rendbe vagy alakítottak ki, a homlokzati rekonstrukció 1 600 m2-en zajlott. A díszítőfestés, díszítőszobrászat, fa-, fém-, üvegmozaik-, mozaik-, kő- és üvegrestaurálási munka műemlékileg kiemelt feladat volt.
Új rész a két házat összekötő légiesen könnyed üvegszárny. A megvalósuló üvegszerkezet Magyarországon is kuriózumnak számít, hiszen ilyen méretű üveggerendával létesülő szerkezet itthon még nem készült – avatott be Laki Péter.
A műemléki védelem alatt álló gyönyörű szecessziós Schanzer villáról
Schanzer Ignác, a szolnoki "fakirály" 1907-08-ban építtette az Andrássy út és Bajza utca sarkán szecessziós villáját. Tervezője Spiegel Frigyes (1866-1933), a magyar szecesszió kiemelkedő építésztervezője, aki bútortervezőként a villa berendezését is megtervezte. (A ház helyén korábban a Feszl Frigyes által tervezett, 1882-83-ban épült Bányász villa állt, amit 1906-ban bontottak le úgy, hogy még fénykép sem maradt róla. (Az Andrássy út itt a Bajza utcánál vált át zártsorú beépítésről kertes villanegyedbe.)
Az építtető vállalkozása ezután sajnálatosan tönkrement, így nem is lakott itt, a háznak a magas bérleti díj miatt huzamosabb ideig senki sem volt a lakója. Ráadásul következő tulajdonosai magas jelzálogkölcsönnel terhelték, így kedvező megoldás volt 1940-ben az a belügyminiszteri rendelet, mellyel az épület az Országos Magyar Sajtókamara tulajdonába került. 1945 januárjában Vorosilov marsall rendezte itt be főhadiszállását, az újságírók (a Magyar Újságírók Országos Szövetsége) csak 1947 végén kapták vissza az épületet. Eleinte a Bajza utca felé eső szobákban a Cirkusz és Varieté Vállalat bérelt helyet, majd a tetőtér beépítése után itt működött 1970 és 1978 között a legendás 25. Színház. A legnagyobb károkat az épületben a manzárdkialakítás okozta.
Ezzel az épülettel alkot egységet a Bajza utca 31. számú ingatlan, amely Freund Vilmos tervei alapján Freund Adolf lakóházaként épült fel 1908-ban. Később Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula átalakította. Újszerűsége, hogy Kármán és Ullmann az addigi geometrikus szecesszió helyett a Horta-féle „virágos szecessziót” jeleníti meg gazdag ornamentikájú homlokzattal és épületszobrászati elemekkel. 2004-ben nyilvánították védetté.
A MÚOSZ az ezredforduló idejére kinőtte az épületet, ezért 2006-ban az eladásáról döntöttek, a kiköltözésre 2008-ban került sor.
A két villaépület idén ünnepli születésének 110 éves évfordulóját. A funkcióváltás a házak legújabbkori történetét nyitja meg augusztus 21-én.
Forrás: PestBuda.hu