Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára a pénteki, budapesti sajtótájékoztatón elmondta: Magyarország Szlovákiával, Ausztriával és Németországgal közösen nyújtotta be pályázatát a mintegy 1 500 km hosszú Duna-szakasz világörökségi helyszínné nyilvánítására. A négy ország nevezését Magyarország koordinálja Visy Zsolt miniszteri biztos vezetésével. A közös nevezésről jövő év júniusában fog dönteni az UNESCO.

Visy Zsolt miniszteri biztos hangsúlyozta: a római limeshez kapcsolódó világörökségi pályázat gondolata és előkészítése csaknem 17 éve kezdődött el. A pécsi egyetem professzoraként évtizedeken át kutatta a római birodalom egykori határát. A 150 millió forintos állami keretből ebben az évben elkészül az összes helyszínn kitáblázása többnyelvű feliratokkal, képekkel és információkkal. "Annak idején a limes elválasztotta a római birodalom területét az úgynevezett barbár területektől, jelenleg pedig összekapcsolja mindazokat az országokat, amelyek ebben a világörökségi nevezési folyamatban részt vesznek" – foglalta össze Visy Zsolt.

A római limes közép-európai szakaszának világörökségi helyszínné nyilvánítása nem lenne előzmény nélküli: az észak-angliai Hadrianus-falat már 1987-ben felvették az UNESCO világörökségi helyszínei közé, és már ekkor felmerült, hogy a fal további, az Egyesült Királyság területén húzódó szakaszai is érdemesek lennének e kiemelt figyelemre és védelemre, mintegy előkészítve a teljes limes világörökségi helyszínné nyilvánítását. 2002-ben az Európai Archeológusok Társaságának thesszaloniki konferenciáján elfogadták a római limes mint nemzetközi sorozathelyszín létrehozásának gondolatát. 2005-ben Németországban összesen 550 km hosszú limes-szakasz lett világörökségi helyszín (Germania Superior és Raetia provinciák), 2008-ban pedig az Egyesült Királyság területén lévő 40 km hosszú Antoninus fal (Glasgow közelében) szintén bekerült a világörökségi helyszínek sorába. 

A pannóniai határszakasz teljes egésze folyami határt jelent a Duna mentén (Ripa Pannonica), ennek magyarországi szakasza közel 415 km hosszú, és fontos római kori települések (Aquincum/Óbuda, Brigetio/Szőny), egykori katonavárosok, kisebb települések és erődök sorát foglalja magában.

Források és bővebb leírás:
Realista.hu
Magyar Limes Szövetség
Világörökség.hu

Kapcsolódó korábbi cikkünk:
Visszaépítik az óbudai Hadrianus palotát, világörökségre jelölik a római erődrendszert