A luxori templom tökéletes párja és fontos kiegészítése a karnaki templomegyüttesnek. A karnaki templomegyüttessel együtt érdemes meglátogatni, annak tulajdonképpeni ikertemploma. A számos azonosság mellett azonban vannak lényeges eltérések is, ha alaposan körbejárjuk a két világörökségi helyszínt.
A legfeltűnőbb természetesen az elhelyezkedés. A karnaki együttest végigjárva láttuk, hogy az a mai település külterületén helyezkedik el, míg a luxori templom nevéből is fakadóan Luxor városának központjában látható, körbevéve a város sűrű forgalmával és az épület maradványaira rakodó több ezer éves múlttal. 800 km-rel a Földközi-tengertől délre, ebben a városban is él 10-15% keresztény lakosság, emiatt roppant hangulatos, hogy februárban még kint van a karácsonyi díszítés, izgalmas a mecsetek és a keresztény templomok együttes látványa a belvárosban.
A különbözőségek ellenére a két épület építési ideje nagyjából megegyezik, hiszen mind a karnaki együttes, mind a luxori Amon-templom az egyiptomi Újbirodalom korához, ezen belül is a 18-21. dinasztiához köthető leginkább. Ez a kb. 1552 és 1306 közötti tulajdonképpeni virágkor, amikor Luxor lánykori neve még Théba volt, de ez is becsapós lehet, mert ez egy görög elnevezés, ami az óegyiptomi Ta-ope névből származik. A hivatalos egyiptomi név Uaszet volt, ami jogart jelent.
A luxori templom bejáratának kialakítása III. Amenhotep uralkodása idején történt. Hasonló jellegű pülon, tehát a kéttornyos kapuzat látványa fogad bennünket, mint Karnak esetében. Jobbról és balról II. Ramszesz asszuáni vörös gránit szobrai teszik a bejáratot még méltóságteljesebbé.
A bejárat bal oldalán látható egyetlen, faragványokkal díszített obeliszk kissé aszimmetrikus hatást kelt, de hát mit lehet tenni, ha a franciák a .másikat Párizsba szállították már jó 200 évvel ezelőtt?!
Az építészet- és művészettörténeti kaland azonban az épület belsejében kezdődik, ahol jóval kisebb területen, mint a karnaki együttes esetében, de szintén szép sorrendben követik egymást a templomok, oszlopos udvarok és nagy oszlopokkal övezett folyosók. Az igazán „vájtszemű” helyi idegenvezetők meg tudják különböztetni a 19. és a 20. dinasztia által alkotott oszlopok és oszlopfők közötti különbséget, elsőre a lótuszok formavilágát idéző oszloptestek és oszlopfők tűnnek fel az első udvarban. A kisebb és a nagyobb méretű oszlopok esetében is a csukott lótusz oszlopfő a felhasznált építészeti elem.
A műemléki rekonstrukció ebben az esetben a részlegességre törekedett, ennek ellenére kitűnően követhető és olvasható az épület alaprajza, ahogy haladunk egyre beljebb és beljebb.
Vezetőnk egy unikális falképre, egy nagyon korai utolsó vacsora-ábrázolásra hívja fel a figyelmünket, amely az egyik belső falon látható, és jó ezer évvel megelőzte pl. a Leonardo-féle, Milánóban megtekinthető alkotást! Lehetséges, hogy az ókeresztények szakrális helyként használták a templomot a Kr. u. századokban, még az arabok bevonulása előtt? A kérdést remekül ellenpontozza az épület másik sarkában látható muzulmán építészeti eszközökkel történt kiegészítés.
A luxori templom óriási jelentősége még abban is megmutatkozik, hogy amikor belépünk a területére, feltárul Egyiptom többezer éves múltja, és megnyílnak a különböző építészeti és történelmi fejezetek, melyek máig leolvashatóan nyomot hagytak az egyes falazatokon, oszlopokon.
Végezetül visszalépve a jelenbe, a karnaki templomnál már látott szfinx-sorral találkozhatunk, hiszen az elmúlt évtizedekben az egykori felvonulási útvonal megtisztításra került, mint régészei lelőhely újra biztosítja az összeköttetést Karnak és Luxor között.
Irodalom:
- Britannica Hungarica Nagylexikon 14. Kossuth Kiadó, 2013
- Britannica Hungarica Nagylexikon 17. Kossuth Kiadó, 2013
- Britannica Hungarica Nagylexikon 24. Kossuth Kiadó, 2014
- Dióhéjban az egyiptomi művészetről. Corvina, 1989
/folyt.köv./