Ez a páratlan szépségű palota Fellner Jakab tervei szerint épült 1765-1776 között. A nagyteremben és a kápolnában lévő barokk falképek a híres Johann Cymbal alkotásai. A püspöki – 1993 óta érseki – palota a magyar barokk építészet egyik remeke. Fellner ide is a rá jellemző U alakú épületet tervezett; ennek egyik oka az, hogy szűk tér állt a rendelkezésére. A készülő palotába beépítették az itt lévő régi épületek maradványait, ekkor tűnt el a régi királyi palota romjainak maradéka is. Az országosan is jelentős könyvtára 60 000 kötetet számlál. A tér felé eső homlokzaton látható az építtető Koller püspök címere. Elegáns és nagyvonalú az előcsarnok a lépcsőházzal, valamint a díszebédlő. A palota egyik legszebb része az érseki kápolna, melynek mennyezetét szintén Cymbal freskója díszíti, és itt áll Padányi Bíró Márton püspök szépen faragott térdeplője. A Képteremben a veszprémi püspökökről készült festményeket őrzik, a gyöngyház berakásos bútorzat pedig Mária Terézia adománya, Koller püspök halála után ugyanis a királynő fejeztette be a palota építését. Nagyon értékes a kép-, porcelán- és bútorgyűjtemény, de talán még ennél is értékesebb a könyvtár és a levéltár. (forrás: Wikipédia)
A Veszprémi Főegyházmegye beruházását a helyi Vemév-Szer Építő- és Szerelőipari Kft. kivitelezte. A felújított homlokzat megközelítőleg 3 200 m2 területet jelentett, s a tetőszerkezet rekonstrukciója is megközelítette az 1 800 m2-t. A kivitelezés számos esetben restaurátori munkát is jelentett, de sor került a falazati hiányosságok pótlására is, a szigetelés megújítására és az ereszek cseréjére is.
A megújult palota átadását Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédében olyan ünnepnek nevezte, amely történelmünk egy kis szeletének megújulását példázza.
Forrás: Magyar idők, Wikipédia, Épülettár