A legkiterjedtebb középkori kereskedelmi tömörülés, a Hanza-szövetség vezető városaként Lübeck páratlan gazdagságra és tekintélyre tett szert a 13. század végére. A szövetség kiterjedésének méreteiről jól árulkodik, hogy nyugatról London, északról Bergen, keletről pedig Novgorod határolta. A Hanza-szövetség (hansen német jelentése társulni) középpontjában elhelyezkedő Lübeck pedig a sok száz kilométerrel délebbre fekvő tartományokkal is gyümölcsöző kereskedelmi kapcsolatokat ápolt.

A „szabad birodalmi városi” címmel járó hatalmi befolyás és a partvidéki elhelyezkedés miatt nagyon izgalmasan alakultak itt a történelmi korszakok. Lübeck és környéke egy időben svéd megszállás alá is került, míg Schleswig tartomány északi fele egészen 1860-as évekig dán terület volt. Ezer szállal kapcsolódik itt össze tehát több ország történelme, építészettörténeti szempontból pedig a téglagótika a közös pont.

Nem is lehetne pazarabb a belépés Lübeck óvárosába, mint a nagyszerű Holsten-kapun át, amely a későközépkorban épült nyugati védműnek és vált a város jelképévé. Az egykori 50 márkás papírpénz hátlapján is megörökítették, ma pedig a kéteurós érmét díszíti. Az épület ma várostörténeti múzeumként funkcionál.

A folyóval övezett óváros lankás utcáin a házak filigrán oromfalai és a vörös különböző árnyalataiban pompázó homlokzatok századok óta meghatározzák a városképet. A Nikolaus Peck által 1440-42-ben emelt, és azóta többször átépített városháza, valamint a francia katedrális-építészet hatását tükröző Szűz Mária templom a középkori téglaépítészet (Backsteingotik) kiemelkedő remekei.

A Mária-templom bejárata mellett mosolygó ördögszobor üldögél, mivel a legenda szerint az ördög segített az építkezésben. Abban a hiszemben volt ugyanis, hogy borozó épül, ami az ő malmára hajtja a lelkeket. Amikor tudomást szerzett a gyors ütemben magasodó épület funkciójáról, le akarta rombolni azt. Az építőmester jobb belátásra térítette azzal, hogy a templom mellett felépített egy borozót.

Miután a finom tégladíszeket felfedeztük a házak homlokzatán, megcsodáltuk az ún. "széllyukakat" a karcsú oromfalakon, érdemes a kikötőben álló hajókat is végiglátogatni, hiszen sose feledjük, hogy a távolsági kereskedelem alapozta meg Lübeck hírnevét és gazdagságát.