„ Az egri vár a 13. században csak kisebb erősségű volt, a magas kőfalakat az országos újjáépítés részeként, az egri püspök parancsára emelték anno. A Szent János evangélista tiszteletére szentelt, háromhajós, román stílusú székesegyházat föltehetően Szent László király idején, a 11. század végén emelték. A székesegyházról a 14. századi krónikákban a várat is Szent János evangélista várának nevezték. A kőfalak anyaga az egri borvidék fő talajképző anyagának tekintett riolittufa, ami könnyen faragható, de könnyű, meglehetősen puha és nagyon kevéssé fagyálló. Ezért a nagyobb hidegek utáni olvadások idején egyes falszakaszok rendre leomlottak, a vár rendszeres karbantartást igényelt. A tüzérség megjelenésével a klasszikus lovagvár jellegű (magas, vékony falakkal épített) egri erődítés több szempontból is kritikusan elavult. A hódoltság 91 esztendeje alatt a törökök nemcsak fenntartották, de bővítették is az erődrendszert.” (Wikipédia)

A megújulás első ütemében ujjá született a kazamatatér, elkészült a várfalsétány, modernizálódott a vár teljes közműrendszere, s újjáépült a Török kert és a Szép bástya. A kazamata- és kaszárnyatér négy kiállításnak ad helyet, ahol a látogatók az időutazás során megismerkedhetnek az 1552-es ostrom és a török kori háborúk küzdelmeivel, hőseivel. A kőtár állandó kiállításán a székesegyház középkori történelmét mutatják be.

A rekonstrukció tovább folytatódik, hisz falak omlottak le és váltak az enyészeté, s a végső cél, hogy ez az ősi történelmi vár és erődrendszer ismét régi pompájában álljon, megidézve a küzdelmes évszázadok magyar történelmét.Feltételezések szerint az egri püspökséget még Szent István alapította. A hozzá tartozó 11. század eleji templom feltárására is kerül sor a közeljövőben, ahogy a nyugati toronypár további kutatásaira is, melynek során remélhetőleg kirajzolódik az épület eredeti mérete.

Forrás: muemlékem.hu/Wikipédia


.