Az idegenforgalom bővülése lassul Horvátországban – főleg a főszezonban és a főleg a külföldi turisták számában. Az idén július-augusztusi főszezonban a vendégéjszakák számának éves növekedése a tavalyi azonos időszakhoz képest csupán 0,8% volt. Míg a belföldi vendégéjszakák száma 10%-kal nőtt, a külföldiek száma stagnált (+0,11%). Ezzel szemben május-június jóval kedvezőbb számokat hozott: összesen 3,6%-kal nőtt a vendégéjszakák száma (a belföldieké 3,8%-kal, a külföldieké 3,6%-kal). Augusztusig 2024 adatai a 2023-as azonos időszakhoz képest 1,6%-os teljes növekedést mutattak csak (belföldi turisták: +7,2%; külföldi turisták: +1,1%).

A turizmusért felelős minisztérium szerint augusztusig a 2024-es év bevételei 11%-kal nőttek 2023 azonos időszakához képest. Ha levonjuk a 2023. augusztus és 2024. augusztus közötti 3%-os inflációt, ez 8%-os reálnövekedést jelent. Eközben idén az összes idegenforgalmi férőhely 2,4%-kal bővült tavalyhoz képest. Az idei foglaltsági adatok még nem elérhetőek, de a miniszter szerint további bővülésre nem lehet számítani a főszezonban, mely azt jelzi, hogy a turisztikai infrastruktúra a főszezonban eléri kapacitását. 

Kérdés, hogy mit jelent ez majd szállodaépítés szempontjából. Bár az adatok ígéretesnek tűnnek, számos ellensúlyozó tényező van, mely egy kevésbé optimista forgatókönyvet vetít elő. 

A robusztus szállodaépítés valószínűségének mérlegelése során az egyik probléma politikai, ugyanis az idegenforgalmi adórendszer szigorodik. Az évek óta halogatott ingatlanadó is terítéken van, jobban, mint valaha, mert a parlamenti választások elméletileg éveket adnak a kormánypártnak, hogy lefojtsák az ingatlantulajdonosok haragját, mielőtt ismét szembe kell néznie a választókkal. Kivéve, ha a bizonytalan kormánykoalíció szétesik, és ezzel sokkal közelebb kerül a választás. A közelgő elnökválasztás tovább bonyolítja a képet, mivel a kormánypárt nem akarja elidegeníteni a választókat a választások megtartása előtt.

Természetesen még sok más tényező is hat a horvát építőipar egészére, tovább növelve az előrejelzés szokásos bizonytalanságát. Ilyen például az infláció melyet végre fokozatosan sikerül megfékezni. Igaz, az EU-átlagnál lényegesen fokozatosabban, de a 2%-os cél már legalább láthatáron belül van. Ennek ellenére az infláció sokakat, főleg a nyugdíjasokat (a lakosság 30%-a) már eddig is súlyosan érintette. Jelenleg azért küzdenek, hogy visszanyerjék a vásárlóerő-veszteségük egy részét. A kormány az idei parlamenti választások előtt több mint 20%-kal megemelte a közszféra fizetéseit, de kérdéses, hogy képes-e ezt megtenni az inflációhoz kapcsolódó forrásigényekkel.

A szállodaszektornak önmagában is jelentős befolyása van Horvátország építőiparára mivel adóbevételei állami építési projekteket finanszíroznak, és a munkavállalóknak illetve beszállítóknak fizetett kifizetések biztosítják, hogy befektessenek többek között épületekbe és egyéb építkezésekbe. Így a szállodai bevételek 8%-os reálnövekedése valószínűleg bizonyos mértékben fellendíti majd a szállodaépítést. Hogy mennyire, ahhoz több adatra (pl. naprakészebb szállodai bevételi adatokra) és további elemzésre lesz szükség.

Az is kérdés, hogy a szállodai bevételek növekedése mennyire tükrözi a nem szállodai turisztikai szállásadók bevételeit. Nem látható, hogy ebben a tekintetben olyan jól jártak-e, mint a szállodák. Ez azért fontos, mert ők kínálják a turistaágyak túlnyomó részét. Építési projektjeik egyenként szerényebbek, de összeadódva nagyok.

Mire az EECFA elkészíti a 2024-es téli előrejelzését (mely december 16-án lesz elérhető), többet fogunk tudni. Az adatok melyeket addig összegyűjt az EECFA, eligazítanak majd bennünket a szálloda- és egyéb turisztikai szálláshely-építés lehetőségeinek felmérésében illetve abban is, hogy értékeljük a jelenlegi horvát turisztikai szezon aktuális erejét és az elkövetkezendő szezon várható erősségét, melyek fontosak a teljes horvát építési piac teljesítményére nézve.

Eredeti cikk: Michael Glazer (SEE Regional Advisors) és Tatjana Halapija (Nada Projekt), az EECFA horvát kutatói
Magyar verzió: Buildecon (EECFA Central)
Fotó: Tatjana Halapija