Mint minden építész, én is a materiális, kézzelfogható valóságban hiszek, legalábbis a szakma területén. Itt nincs mellébeszélés. Van az anyag és annak a tulajdonságai, amit nem lehet hókuszpókusszal megváltoztatni. Ha egy alap szilárd, arra lehet építeni, ha gyenge, abból előbb utóbb baj lesz: megsüllyed, repednek a falak, kitér a teher alól. De hogy egy dísztárggyal, amit megfelelő helyen helyezünk el az épületben, megváltoztathatjuk a ház tűzbiztonságát – na ne! –, ebben nem hittem. A józan ész kétkedve fogadja ezeket az állításokat, csak egy valami van, ami súlyos próba elé állítja még a legnagyobb hitetlent is: a puszta tények. Ha valami ötezer éve működik az elgondolkoztató. Sok minden jött Kínából, s jön ma is, a bóvlitól az ámulatba ejtő csodákig, de ez valami más, ez nem a megszokott made in China minőség. Itt nem ütközünk első használatra elhajló, alumínium awab bilincsbe (mint ahogy e sorok írója). Tények és tények erdejében járunk és a hétköznapi gondolkozásnak megálljt kell parancsolnunk. Vigyázz ez működik! – mondhatnánk.

A Feng-Shui a Vaszati egyik ágazata. Az előbbi a nagy egészből a fejlett világ felé nyújtott morzsák egyike, tehát inkább a Vaszatival kell foglalkoznunk, ha az igazi, eredeti tanítást keressük. Nézzünk pár példát, a teljesség igénye nélkül, mert az a mai ismeretek szerint több ezer oldal és több tíz év tanulást jelentene. Szerény írásom csak kedvcsináló ehhez.

Kezdjük az elején. Azt tudtuk már eddig is, hogy az égtájaknak óriási jelentőségük van az építészetben a benapozás, a hűvösebb részek kellemes és kellemetlen hatásainak kiegyensúlyozása miatt, nem is beszélve a hatósági előírásokról, a szabályok erdejéről – mit hova szabad vagy nem szabad –, és akkor még nem is beszéltünk a megrendelők különleges igényeiről, amely sehogyan se fér bele az előzőekbe. És akkor még jön egy új szempont, egy ősi tanítás, hogy minden a feje tetejére álljon és átszabja a gondolkozásunkat egy ismeretlen terület irányába.

Elsőként vegyük a tájolást. Percig sem álmodtam volna, hogy a bejárati ajtó elhelyezése – mégpedig a keleti fronton – óriási jelentőséggel bír a kedvező hatások eléréséhez. Vagy például az északkeleti oldal nyitottsága nagyon fontos a bent lakók egészsége, gondolkodása és ennek lehetséges következményei (például pénzügyi sikere) szempontjából. Ugyanígy az ellentétes oldal – a Vaszati mindig ellentétes oldalpárokkal foglalkozik, hogy kiegyenlítse kedvező és a kedvezőtlen hatásaikat –, a délnyugati front zártabb kell legyen, ha jót akarunk s nem szeretnénk, ha befolyó pénzeink gyorsan lábra kelnének vagy egészségünk bánná a túlzott nyitottságot. Ez  elsőre mellbevágó, de ha elfogadjuk, hogy a világon minden az energia áramlásáról szól – mégpedig északkelet délnyugat irányban – akkor könnyebb megérteni, hogy ha az északkeletről jövő segítő energiáknak gátat szabunk, saját magunk feltöltődését akadályozzuk, és ha túlságosan nyitottak vagyunk, az életerő délnyugat felé mintegy vákuum-hatásra távozik belőlünk.

Valahogy így értelmezem. Persze ez még csak a kezdet. Rengeteg egyéb érdekes és meglepő tényt találhatunk még a Vaszatival foglalkozó írásokban, de nem csodálkoznék, ha valaki még nem lenne meggyőzve, hogy a kétszer kettő logikáját egy kínai tudományra cserélje. Talán nem is kell, mert a kettő jól megférhet egymás mellett. Én is, mint minden mérnök ember, kételkedő figura vagyok, ezért kis otthonomban tettem egy próbát. A közelmúltban költöztem egy kis parasztházba a Velencei-tó környékén. A ház igazi népi ihletésű, így nemigen hihető, hogy a Vaszati elvei alapján építették. Mégis, sok apró jel arra mutat, hogy az energiákkal valamilyen szinten tisztába lehettek az építők. Persze általános funkcionális elvek itt is fellelhetők, amelyek harmonikusan kapcsolódnak az objektív tudományokhoz.

Ilyen például a tornác épületfizikai működése. Télen alacsonyabb szögben érkező napsugarak melegítik a szobákat, nyáron a magasabb szögben érkező hősugarak nem jutnak át az ablakon. A tornác télen „fűt”, nyáron „hűt”, és hozzá nem fogyaszt sokat, csak néha le kell söprögetni. De visszatérve a Vaszatira, a kis házikó északkeleti ablaka az utcára néz. Az utca nem nagyon zajos, de mivel úgysem innen süt a nap, egész télen zárva tartottam. A zsalugátert sem nyitottam ki. Amikor tanulmányozni kezdtem a Vaszatit, észrevettem ennek az oldalnak a fontosságát és kinyitottam az ablakot. A sok szúrós növényt is kiirtottam az ablak elől. Még aznap hívtak munkaügyben. Lehet, hogy enélkül is hívtak volna, de más látható pozitív változások is elkezdődtek. Ez a cikk is ennek hatására készült, mintegy bemutatására annak, hogy van értelme az ősi tanoknak. Nem szeretnék a Vaszati ismerőjének képében tetszelegni. Egyelőre csak tanulmányozom, de napról napra újabb csodákra bukkanok. Nemcsak házakat lehet segítségével jól tervezni, hanem kerteket, üzleteket is. Szeretném ha a kollégák belelapoznának egy-két Vaszatival foglalkozó írásba. Megtehetik ezt az interneten is, ahol több anyag elérhető a témában. Talán kedvet kapnak a nyitottabb, másként gondolkozásra.