A Tér és Forma 1935/3. száma „Rathing Ferenc okl. mérnök vállalatában, saját tervei szerint épült” Balaton-parti villákat közöl. „Alaprajzok megtekinthetők és egyéb felvilágosítások kaphatók Rathing Ferenc mérnöknél Balatonszéplakon” – olvasható a folyóiratban.¹

Ki is volt Rathing Ferenc, akiről méltatlanul még egy szócikk sem maradt fenn? A választ jórészt csak korabeli napilapokból és szaklapokból, valamint svédországi archívumokból gyűjtött információk segítségével tudhatjuk meg.

Rathing 1908. január 2-án született Budapesten. Már középiskolásként is érdeklődést mutatott a fizika iránt: a Bolyai János reáliskola növendékeként 3. helyezést ért el az országos középiskolai tudományos versenyen.² 1926 és 1931 között folytatta tanulmányait a Magyar Királyi József Műegyetemen, ahol mérnöki oklevelet szerzett.³ A végzés évében vezette oltárhoz a Szent István-bazilika kápolnájában a szépséges Kertész Stefániát, akinek a felmenői cukrászüzlet-tulajdonosok voltak.⁴ (A vőlegény tanúja Kiszely Gyula, az Öntödei Múzeum későbbi alapítója, több bányászati, kohászati szakkönyv szerzője volt.) ⁵ A 30-as évek közepén a fiatal pár állandó lakhelyéül a balatonszéplaki lidón egy Rathing tervezte családi ház szolgált, amelyet a Tér és Forma 1935-ös száma is bemutatott. Ez idő tájt több, a sajátos stílusjegyeit magán viselő és egyben a Bauhaus kedveléséről árulkodó nyaralót tervezett és kivitelezett a környéken, melyek üde színfoltjai voltak a nyaralóhelynek.

A nemrég elhunyt kiváló építész, Virág Csaba (1933‒2015) édesapja, dr. Virág Frigyes is őt kérte fel tervezőnek, miután egy korábban megkeresett építész tervei nem nyerték el a tetszését. Így készült el 1935-ben a Vadvirág feliratot viselő kétegységes nyaraló, amely ma is áll. További érdekesség, hogy szintén Rathing tervezhette és kivitelezhette egy másik jelentős építész, Ligeti Béla (1989‒2014) édesapjának közelben álló kis nyaralóépületét is, amely a Nemzeti Színház 1989-es tervpályázata 1. díjas építész tervezőjének elhunytáig szeretett pihenőhelyéül szolgált, mint ahogy a Vadvirág is Virág Csabának.

A 30-as évek végén Rathing már a budai Lepke utca egyik Bauhaus épületében élt. Nevével több vonatkozásban is találkozhatunk. Elméleti, gyakorlati-kísérleti tevékenysége, valamint publikációi nagyrészt a feszített vasbeton technológiájához kapcsolódnak. Fábry Pállal együtt ő dolgozta ki az előfeszített acélhúros, nagy teherbírású, az előzőknél jóval könnyebb vasbetonaljak nagyüzemi gyártásának technológiáját.⁶ A vasútépítésben betonaljat neveztek el róla (1948). Sikeresen indult tervpályázatokon, többek között 1939-ben Menyhárd Istvánnal (1902‒1969) együtt a B. Sz. K. Rt. autóbuszgarázs pályázatán a gazdaságosan és jól megoldott tetőszerkezetért részesült elismerésben.⁷ Hidakat tervezett (pl. 1951-ben Bodajk vasútállomására).⁸ 1952-ben előadást tartott az I. Nemzetközi Közlekedési Kongresszus vasúti tagozatán.⁹ Addigi munkássága elismeréseképpen Rathing Ferenc a TMB 1952. december 31-i ülésén megkapta a műszaki tudományok kandidátusa címet.¹⁰

Az Erdőmérnöki Főiskola 1956. szeptember 5-ei tanévnyitó ünnepélyén még részt vett és tanulmányi és közösségi munkájáért jutalomban részesült a mérnök lánya, az ötödéves Rathing Anikó.¹¹ Ezt követően magyarországi adatok nem találhatóak a családról: Rathing 1956-ban elhagyta az országot, több mérnök társával Svédországba emigrált, ahol folytatta mérnöki munkáját, és tagja lett a stockholmi városvezetésnek.¹² 1965-ben felvette a svéd állampolgárságot, 1982-ben hunyt el.

Anikó Zöld (Rathing) másfél évtizede nyaranta még visszajárt németországi otthonából Balatonszéplakra, ahol személyesen is megismerhette a Vadvirág nyaraló akkori tulajdonosát, az építész házaspárt, Virág Csabát és feleségét.

A nyaraló építésekor a Balaton partján állt, azóta a tóval való közvetlen kapcsolata megszűnt, mivel a Deák Ferenc sétány előtt húzódó vízparti sávot is feltöltötték.

A 2x37m² alapterületű kétegységes, kétszintes épület eredetileg fáradt rózsaszínű csillámos kőporos vakolatot kapott, emellett a natúrt és a szürke színt alkalmazta a tervező-kivitelező. Az épületet kb. tíz éve felújították, az új, merészebb színvilágot a tulajdonos felesége, Milasovszky Judit építész álmodta meg. A nyaraló neve stílusosan Bauhaus betűkkel szerepel a homlokzaton, mint Rathing többi épületén is.

Az épület nyugati homlokzatának meghatározó, dekoratív eleme a nagy méretű tömör téglából falazott kéménypillér, amely kb. félméteres magasságtól kiugrik az épület külső síkjából, és mély hézagokkal van falazva.

Az épület szerkezetében az egyszerűségre törekszik. Beton sávalapra került. A falazat nagy méretű, 30 cm-es téglából készült, a falvégeknél tömör, a falközöknél hézagos falazással, légréssel. Így az épület némi természetes hőszigeteléssel is rendelkezik. A földszint és az emelet feletti födém, továbbá az erkélylemez monolit vasbeton. Az emeleti erkélylemez túlnyúlik az épület síkján, ez a megoldás biztosította róla a kilátást a Balatonra. A külső lépcső egykarú monolit vasbeton a falazatba konzolosan betonozva.

Különösen figyelemre méltó a karcsú, kecses tartószerkezet, pillér, ugyanis az erkélylemezt merész statikai megoldásként kis keresztmetszetű acél csőszelvény tartja. A tervező statikai tapasztalatára és tudására utal a sarokablakok megoldása, amelyeket szintén acél csőszelvény tart a falazat közepén. Így tudták a későbbiekben kialakítani az emeleti részen a mai kornak megfelelő tok nélküli üvegablakot, így a nappaliból még impozánsabb kilátás nyílik. Az alsó szinten megtartották a kazettás ablakszerkezetet.

Funkciójában mindkét nyaralóegység azonos kivitelű, beosztású. A Rathing által készített vázlaton is látható, hogy egy fedett teraszon át megközelíthető nappali helyiséget (hallt) foglalnak magukba; a nappaliból nyílik a hálószoba, valamint kis közlekedőn keresztül a zuhanyozóval, WC-vel ellátott mosdóhelyiség, valamint egy kis méretű konyha. A közlekedő kisebb belmagasságú, így felette praktikus tárolóhelyiséget alakítottak ki.

A letisztult formavilágot, az alaprajzot a szigorú funkcionalizmus jellemzi, ez amúgy is elengedhetetlen ilyen kis alapterület esetében. A kis mosdóban ötletesen oldották meg a zuhanyozási lehetőséget: zuhanytálcaként a helyiség aljzata funkcionál, melynek közepe lejt, és itt kapott helyet a lefolyó.

A burkolatokat is egy egyszerűség jellemzi. A hidegpadlós helyiségek és a lépcső, valamint a terasz festett beton, a hálószoba aljzata hajópadló.

A Rathing Ferenc tervezte és építette nyaraló hároméves korától sok élmény szerezhetett Virág Csabának, és alighanem inspirálhatta is pályaválasztásában, művészi stílusának alakulásában.

(Ez a cikk egy Rathing Ferenc munkásságával foglalkozó hosszabb tanulmány részlete.)

Jegyzetek:
1. Tér és Forma, 3. sz. (1935), pp. 24-25.
2. Mathematikai és Physikai Lapok, 1926. január-június, p. 184; Budapesti Hírlap, 1926. június 13, p. 8.
3. http://public.omikk.bme.hu/
4. Pesti Hírlap, 1934. június 14, p. 6.
5.https://familysearch.org
6. A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Osztályának Közleményei 1951-1982: I. köt. 1. sz. (1951), p. 841; II. köt. 1. sz. (1952), p. 4; VI. köt. 1-2. sz. (1952), p. 105; XIX. köt. 1-3. sz. (1956), p. 273; LVI. köt. 3-4. sz. (1978), p. 377.
Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, II. köt. 1. sz. (1958), p. 57.
7. Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 3-4. sz. (1939), p. 28.
8. Szegedy István: Emlékeim a feszített vasbeton hidak építéséről. In: "Köszöntés dr. Träger Herbert 80. születésnapja alkalmából." Lánchíd füzetek, 4. sz. (2007), p. 152.
9. Népszava, 1952. november 19, p. 2.
10. Akadémiai Értesítő, LX. köt. 497. füz. (1953. január), p. 28.
11. http://epa.oszk.hu
12. Géza Tassi‒György L. Balázs: Swedes and Hungarians in the whirlwind of time ‒ from history to concrete. Concrete Structures, 13. köt. (2012), p. 10.