A szakember régóta foglalkozik Ybl Miklós székesfehérvári vonatkozású munkásságával, még 2014-ben, az Ybl-bicentenárium évében határozta el, hogy felkutatja, mely épületek köthetőek Ybl nevéhez, aki bár Székesfehérváron született, 11 éves korától Bécsben tanult, és onnan kezdve nincs dokumentálva szülővárosi működése. Ybl Miklósról (1814-1891) már 1913-ban utcát neveztek el, a következő évben pedig emléktáblát avattak. Csutiné Schleer Erzsébet emlékeztet arra, hogy a 2014-ben kiadott Ybl összes (Halász Csilla – Őrfi József – Viczián Zsófia) több olyan épületet is említ, amelyek szerzősége nem bizonyított, de stílusjegyek alapján erősen feltételezhető, hogy Ybl tervezte őket. Egyrészt ezeknek az épületeknek szeretett volna utánajárni, másrészt pedig az Ybl Miklós Virtuális Archívum oldalon az "Azonosítatlan tervek" menüpontban feltüntetett munkáknak: itt rengeteg azonosítatlan tervrajz található. 

Nagy segítségére volt Székesfehérvár történelmi belvárosának vezérszinti felmérési terve, amelyet Schulz István és munkatársai készítettek. Innen származik az első, biztosan beazonosítható egyezés: a Vörösmarty tér 8. szám alatt álló Say-ház. A térre néző házsor további elemei is "nagyon gyanúsak", így a 6-os szám alatti, Rundbogenstil stílusú romantikus stílusú épület, amelyről nem maradt fenn terv, továbbá a 10-es szám alatti épület, amely a fóti kastély stílusjegyeit mutatja. 

A kutatás nagy hangsúlyt fordított Ybl Székesfehárvárhoz köthető családi és baráti kapcsolataira, amelyet levéltári adatok és régi iskolai dokumentumok támasztanak alá: 11 éves koráig Ybl a ciszterciek székesfehérvári iskolájának tanulója volt. 

Szintén a Say-családé volt egykor Székesfehérvár Öreghegy városrészében, a Máriavölgy út 82. alatt álló nyaralóépület, amely – nem meglepően – szintén Ybl-stílusjegyeket hordoz, a Vörösmarty téri házakról ismerős pirogránit részletekkel készült.

Egy azonosítatlan tervrajz homlokzati nézetét szintén sikerült biztosan beazonosítani: ez az Országzászló tér 1. számon álló, sárga színű, 3 szintes ház, amelyben Havranek kőfaragó, épületszobrász lakott, továbbá Say és Clama – a kutatás során kiderült, hogy mind ciszterci diákok voltak, és az Ybl alatti évfolyamba jártak. 

Következő a Zichy ligetet határoló házsor, itt nem sikerült tervrajzot találni, de a Karl-ház igen gyanús, Ybl munkájának tűnik, ezt támasztaná alá az is, hogy Karl György és Ybl barátok voltak. 

Nagyon érdekes, és illeszkedik a képbe, hogy a fenti házak mind 1861-62-ben épültek, és az Ybl-archívum szerint épp ebből az időszakból van a többihez képest kevesebb épület: logikus, hogy ekkot tervezte a székesfehérvári épületeken (plusz adalék, hogy ekkor betegeskedett és halt meg az apja, könnyen lehet, hogy Ybl emiatt is hosszabb időt töltött Székesfehérváron. 

Idősebb Ybl Miklós sírhelye a székesfehérvári Csutora temetőben található. Az itt álló temetőkápolna szintén Ybl stílusát követi, de eddig semmilyen dokumentum nem bizonyította szerzőségét. Hatalmas találat: egy temetkezési társulati jegyzőkönyv leírja, hogy "Ybl architekt" átadja a tervet a kivitelező építőmesternek. Tehát most már leírhatjuk: ezt is Ybl Miklós tervezte. 

Akárcsak a Budapest, Bakáts téri rk. templomot, amelynél – zárógondolatként – szintén a régi baráti kapcsolatokra mutatott rá Csutiné Schleer Erzsébet: az építtető, a templomot felszentelő pap és a tervező Ybl Miklós osztálytársak voltak a ciszterci gimnáziumban.

Az izgalmas előadást több hozzászóló felszólalása követte, ami szintén a nagy érdeklődést mutatja. Köszönet a kutatónak e színes és izgalmas anyag közzétételéért és további sikert, kitartást és még hasonló "kapásokat" kívánok!