Szent István-terem a címlapon, magyar és nemzetközi példák és antipéldák. Teljes visszaépítéstől az alig-beavatkozásig; Korzikától Plovdivig; gyárfelújítástól várrom konzerválásig sokféle beavatkozás, többféle vélemény.

Ebben a nyolcrészesre tervezett sorozatban különböző dél-európai (Spanyolország, Portugália, Olaszország) országokba kalauzolom a kedves Olvasót, hogy szubjektív válogatásomban bemutathassam a földrészen található kedvenc épületeimet és városaimat.

2021 szeptember 10-én késő este elhunyt Török Ferenc, Kossuth-, Ybl-, Pro Architectura és Príma-díjas építész, templomépítő, generációk nagyformátumú egyetemi oktatója, nevelője. 84 éves volt.

A Budavári Palota rekonstrukciójáért a Várkapitányság felel, a munka a Nemzeti Hauszmann Program keretében valósul meg. A déli összekötő szárnyban újonnan kialakított egykori Szent István-terem a rekonstrukció első megvalósult eleme, amely a mai naptól, 2021. augusztus 20-ától minden érdeklődő előtt nyitva áll.

Ebben a cikksorozatban olyan pécsi épületeket/építményeket mutatok be, melyek egykoron műemléki védettséget élveztek, de miután a műemlékjegyzékből törölték őket, rövidesen elbontásra is kerültek. A sorozat célja egy hiánylista összeállítása, valamint annak bemutatása, milyen épületek/építmények állnak ma az egykori műemlékek helyén.

Két hét múlva, augusztus 20-án nyitja meg kapuit az újjászületett Szent István-terem, egyúttal látogatható lesz az a kiállítás is, amely az eredeti formájában újraalkotott történelmi teremhez kapcsolódik. A tárlat nemcsak azt mutatja be, miképpen jött létre a magyar iparművészet korabeli csúcsteljesítménye, de betekintést nyújt Szent István király ma is aktuális örökségébe és annak kortárs művészeti értelmezésébe.

Életének 82. évében pénteken otthonában, családja körében elhunyt Marosi Ernő Széchenyi-díjas művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egykori alelnöke, az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem (ELTE) professor emeritusa – tudatta a család szombaton az MTI-vel.

A 18. Nemzetközi Építészkongresszust 2021. július 2-án Budapesten, a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházában rendezték meg Melyik múlt vezet jövőnkbe? címmel, mintegy 500 résztvevővel. A kongresszust a Metszet folyóirat kiadója, az Artifex Kiadó szervezte a Magyar Építőművészek Szövetségének támogatásával.

"Fontosnak tartom, hogy az építészet fotósa merjen alkotni, találja meg azt az egyensúlyt a munkája során, ami hűen tükrözi az eredeti alkotást és az ő szellemét. Az épület túlmutat a tömegén, sok esetben a szakralitás materializálódik. Próbálom ezt az állandót, az épületre jellemzően, sajátjaként megmutatni, láthatóvá tenni a láthatatlant."

Anssi Lassilának, a mai finn templomépítészet legjelentősebb tervezőjének az első munkája a Kärsämäkiben álló fazsindelyes templom volt (Kärsämäen Paanukirkko).

Ebben a cikksorozatban olyan pécsi épületeket/építményeket mutatok be, melyek egykoron műemléki védettséget élveztek, de miután a műemlékjegyzékből törölték őket, rövidesen elbontásra is kerültek. A sorozat célja egy hiánylista összeállítása, valamint annak bemutatása, milyen épületek/építmények állnak ma az egykori műemlékek helyén.

Átadták a PREFA 2020. és 2021. évben „Fémlemezfedések az építészetben“ mottóval meghirdetett országos versenypályázatának díjait. A két pályázatra összesen 34 mű érkezett, és ezek közül kilencet díjazott a zsűri. A legjobbakat bemutató összevont eredményhirdetést online is közvetítették az érdeklődőknek.