A habarcs nem más, mint „hiba a falazatban", ezért a legjobb, amit tehetünk, hogy csökkentjük a mennyiségét. A nútféderes falazóelemek elterjedésével a függőleges habarcsot sikerült kiküszöbölni – ezúttal a vízszintes habarcs vastagságának csökkentésén a sor.

Makovecz Imre (1935-2011) három évtizede tervezte híres harangtornyát, melynek átadása 2022-re várható. Kaposvár ezzel a beruházással tiszteleg a nemzetközi hírű organikus építészet mesterének gazdag munkássága előtt, de a város új jelképe várhatóan a turizmusra is jó hatással lesz.

A budai Duna-part egyik jellegzetes épületének történetére számos fordulat után kerülhet pont egy nagyszabású fejlesztés keretében. Jó hír azoknak, akik a megmentését szorgalmazták az elmúlt években, hogy megmarad az eredeti homlokzat egy része.

Amikor Terézváros megépült, a házakat tízezrek építették és kétszer annyian lakták, mint ma. Olyan tudással, mennyiségben, mégis igényesen, gyorsan és természetesen dolgoztak, hogy amit létrehoztak, ma fenntartani sem tudjuk.

A berlini Anhalter Bahnhof helyén épül fel az Exil múzeum, a száműzöttek és menekültek emlékét őrző, nemzetközi intézmény. A világtörténelem sodrása számos esetben kényszerített népcsoportokat hazájuk elhagyására, és sajnos a menekültkérdés ma is súlyosan érinti Európa országait.

Értesüléseink szerint Nagy Tamás DLA Ybl-díjas építész, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanára néhány napja, életének 69. évében meghalt. (A hírt a MOME is közzétette közben – a szerk.)

Óvoda, amelyet Bruno Fioretti Marquez Architects tervezett egy meglévő általános iskola és egy sportcsarnok közé.

Életének 71. évében elhunyt Radványi György DLA (Ózd, 1949. augusztus 4. – Budapest, 2020. június 26.) Ybl Miklós-díjas magyar építőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) levelező tagja.

A budapesti békeidők hangulatát idéző műemlék miatt aggódhatunk, miután egy kormányrendelet a védettséget megszűntette, majd nemrégiben kiemelt jelentőségűvé nyilvánították az Üllői úton álló épületegyüttes átépítését célzó projektet.

Az egykori római Hispalist 712-ben hódítják meg az arabok, akik ezt követően Yzviliának nevezik a várost. Több mint ötszáz évig áll muszlim uralom alatt, mígnem III. (Szent) Ferdinánd 1248-ban visszahódítja a várost, és székhelyét az egykori muszlim uralkodók által épített Alcázarban rendezi be.

Az Átlátszó.hu értesülése szerint jó esély van rá, hogy a civil tiltakozás és az UNESCO figyelmeztetése sem menti meg a Bem téren álló egykori Radetzky-laktanyát a bontástól.

Az arabok al-Andalúszban ideális feltételeket találtak ahhoz, hogy az újonnan kialakított kertekben megvalósítsák azt a kerttípust, mely az itt talált római hagyományokra épített, magukkal hozott perzsa ismeretek szerinti földi paradicsomot testesíti meg.