A Lechner Tudásközpont „A felszámolt állami tervezővállalatok tervhagyatéka: kutatásuk, feldolgozásuk, szolgáltatásuk tapasztalatai” címmel tart konferenciát szeptember 27-én. A rendezvény célja, hogy a megszűnt állami tervezővállalatokkal kapcsolatos tudást gyarapítsa, valamint előtérbe helyezze az 1945 és 1990 közötti időszak építészeti értékeit

A Nők a Balatonért Egyesület és a Balatoni Szövetség felhívást tett közzé, melynek célja a minőségi építészet népszerűsítése, megismertetése a tágabb közönséggel, figyelemfelhívás a Balaton környezetében épített példaértékű épületekre. Az Év Balatoni Háza 2018 díjra lakóházzal, középülettel és gazdasági vagy üdülőépülettel lehet pályázni.

Mit adhat egy dunántúli középváros Európának? A május 7-én Veszprémben megrendezett konferencián neves külföldi és hazai szakértők elemezték az aktuális urbanisztikai problémákat és fejlesztési lehetőségeket a város Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázata kapcsán.

Archív fotógyűjteményt bemutató weboldalt indított a Lechner Tudásközpont. Az 1945 és 1990 közötti hazai építészet lenyomatát őrző Dokumentációs Központ online fotótárában többek között ikonikus épületeket, a Nyugati pályaudvar felújítását, vagy éppen az állami tervezővállalatok életét bemutató sok évtizedes felvételeket böngészhetünk.

Az 1965-ben Abercombie-díjat nyert Balatoni Regionális Tervvázlat nyomán, a regionális tervezés és az építészet harmonikus összjátékaként értékes modern épületek sora jött létre a magyar tenger partjain. A siófoki Aranypart Czigler Endre és Polónyi Károly tervei alapján felépült szállodasora a hatvanas évek hazai csúcstechnológiáját képviselte.

„Hajónk feltűnést keltett, és csakhamar gróf Nádasdy Ferenc, gróf Esterházy, Inkey és többen hozattak vagy építtettek hajókat, és így keletkezett a „Stefánia Jacht Klub”, amelynek klubházat is építettem.” – írja önéletrajzában az 1847. június 9-én született Hauszmann Alajos, akiben a balatoni jachtsport egyik elindítóját is tisztelhetjük.

Remények szerint ezek a tervek végre megvalósulhatnak, bár konkrétumokat a fejlesztés indulásának dátumáról még nem tudunk. A középkorúnak számító Zánka máig elsősorban ifjúsági táborként működik, de az elmúlt közel 40 év során megérett a modernizálásra, új sportolási lehetőségek, kalandpark kialakítására.

Március 29-én este, a Lechner Tudásközpont Fehér köpeny & rajzasztal beszélgetéssorozatának harmadik estjén Csorba Zoltán építésszel tekinthettük át változatos szakmai életútját. A Váti legendás, Farkas Tibor vezette balatoni csoportjának tagja, vagy később Tenke Tibor mellett az Újpalotai lakótelep H jelű házainak építész tervezője.

Mintegy 5,5 milliárd forintos beruházással az eredeti tervek szerint állítják helyre a keszthelyi Festetics-kastély egykori parkját, az azt átszelő közút kiváltásával, de új funkciókkal és látványosságokkal is bővül a múzeumegyüttes.

Csorba Zoltán, a Lechner Tudásközpontban március 29-én, 18 órakor kezdődő, harmadik „Fehér köpeny & rajzasztal” beszélgetés vendége nem sokkal a kezdetek után, 1961-ben kapcsolódott be Farkas Tibor és balatoni csoportjának a VÁTI-ban folyó munkájába.

Bretz Gyula ötven éve dolgozik az Uvatervnél, az ország egyik legnagyobb közlekedési infrastruktúra-tervező vállalatánál, amely 1948-ban jött létre. Hinnénk, a tervezőasztal mellett minden kiszámítható, kalandokra kevés az esély. Ezzel szemben az Uvatervnek és Bretz Gyulának – akivel Juhász Réka készített interjút – ezer izgalmas története van.

Országszerte 48 projektet tár példaként a szakma elé a Felújítási Seregszemle kiállítása. Az Icomos szakmai védnökségével országszerte hat helyszínen bemutatkozó kiállításon hatalmas kastélyoktól az apró tájházig, az állami beruházásoktól a céges és egyházi beruházásokig sokféle alkotást láthat a szakmai közönség.