Justus Dahinden svájci építészprofesszorral Bikafejes saját házában, Witikonban 1990-ben készítettem interjút. Az eltelt negyedszázad alatt sem vesztett aktualitásából, amit építészetéről mondott.

Francisco Carbajal de la Cruz mexikói építész 1982 nyarán mexikói házában interjút készített Pierre Vagoval, amit francia nyelvű könyvben jelentetett meg. Az 1991-es Szófiai Építészeti Biennálén a kötetet mindketten szerzőnek dedikálták. A mű ismertetésére kerítek sort.

Cikksorozatom ötödik, befejező részében a kör alakú csarnokokkal foglalkozom: hol, merre milyen típusok épültek? Ezen kívül egzotikus épületeket mutatok be. - Montrealban mit neveznek ”A nagy ráfizetés”-nek?

A cikksorozat negyedik részében tematikus feldolgozásban a felvonultatott illusztrációkat két téma köré csoportosítottam: százéves, régi képes-levelezőlapok és geometriai formák. - Hol van a Csók kapuja és kinek az alkotása?

Írásom harmadik részében olyan svájci, francia és amerikai képes-levelezőlapokat ismertetek, amelyeken épületek szerepelnek, lehetőleg magyar építészek alkotásait is. – Mit neveztek New Yorkban a „nadrágszáraknak”?

A magyar képes-levelezőlapok összefoglalója után javaslatokat fogalmaztam meg a MÉSZ-nek. A külföldiek közül osztrák, német, holland és angol példákat sorolok. – Mit neveznek Berlinben terhes osztrigának, rúzsnak és púderkompaktnak?

A bevezetőben a levelezőlap, képes-levelezőlap és képes levelezőlap definícióját adtam meg. Ezután általános információk következnek. A magyar képes-levelezőlapokat vettem sorra, amelyek épületeket ábrázolnak, három korszak szerint: az 1. világháborúig, a két világháború között, a 2. világháború után. - Mit mond a Szerzői jogi törvény erről?

A cikksorozat harmadik részében a papírpénzekkel foglalkozom. Először magyar bankókkal, aztán válogatva külföldiekkel, de mindenütt azt vizsgálva, milyen épületek jelennek meg rajtuk.

Dr. vitéz Callmeyer Ferenc nyílt levele DLA Fekete György elnök úrnak, Magyar Művészeti Akadémia, a kommunizmus magyar áldozatainak emlékművéről.

A cikksorozat második részében az Európai Unio és az Amerikai Egyesült Államok épületeket ábrázoló pénzérméit vettem sorra.

A filatélia után a másik határterületről, a fém- és papírpénzekről készítettem háromrészes összefoglalót építészeti témakörben. Először a pénzekről általában írok, aztán a magyar érmek történetét dolgozom fel Szent Istvántól napjainkig. Végül még európai érmeket mutatok be.

Írásom második részében a máltai, francia, német és amerikai építészeti témájú postabélyegekről készítettem áttekintést. Befejezésül a magyar és amerikai bélyegkiadás statisztikai számait hasonlítottam össze. Végül építészeti tárgyú bélyegügyben javaslatot tettem a MÉSZ-nek.