A májusi Építész Tervezői Napon a felújítások szerteágazó témaköréből hozott előadásokat tekinthettek meg az érdeklődők. A régi anyagok és a felújításnál alkalmazandó új termékek, szerkezetek közötti kölcsönhatások gyakran sokkal nehezebb helyzet elé állítják a tervezőt, mint egy teljesen új épület megtervezése. Eúttal erre láthattunk remek példákat. 

Az építészet jövője című beszélgetéssorozat harmadik alkalmán a hely szellemének témakörét járta körül meghívott vendégeivel a rendezvény házigazdája és moderátora, Katona Vilmos építészteoretikus.

Mennyire határozza meg a magyar építészetet a hely szelleme, és hogyan őrizhető meg a kulturális és történelmi identitás a kortárs tervezésben? Az építészet jövője című vitaestsorozat harmadik része a „genius loci” fogalmát és hazai vonatkozásait állítja középpontba.

A fejlesztés rövid távon az Óbudai-sziget területének és épületeinek fizikai kialakítására, valamint a működés elindítására fókuszál. Középtávon a projekt célja, hogy a régió meghatározó kulturális központjává váljon, hosszú távon pedig egy nemzetközileg is elismert, ikonikus urbánus kulturális márka megteremtését tűzi ki célul.

A Teleki László Alapítvány és a Magyar Művészeti Akadémia rendezésében tartottak konferenciát a határon túli építészeti örökség megújulásáról a Pesti Vigadó Makovecz termében 2025. április 2-án.

Épített örökségünk megőrzése széles körű és speciális ismereteket igényel, a műemlékvédelem területén mindinkább olyan szakmailag képzett, innovatív és holisztikus szemléletű, projektorientált szakemberekre van szükség, akik alaposan ismerik a történeti épületek diagnosztikai módszereinek elméletét és gyakorlatát.

Ebben a sorozatban Egyiptom világörökségi helyszínei közül mutatunk be egy válogatást a kedves Olvasónak, bízva abban, hogy ezekben a témákban is lehet még újat mutatni.

Az Alkotmány utca 29. alatti irodaház több szempontból is különleges. 1911-12 között épült fel Hajós Alfréd és Villányi János tervei szerint. Számos formai megoldását a new yorki felhőkarcolókról vette, fém-üveg homlokzata is igazi modern megoldás, míg díszítőmotívumai (méhsejt, szőlőfürt, kukorica, bimbó, koszorú) már utal a funkcióra.

Nagy érdeklődés övezte Csutiné Schleer Erzsébet építész, műemlékvédelmi szakmérnök előadását, amelyet a székesfehérvári Városháza dísztermében tartott 2025. március 3-án.

Jelentős ugrás következett be az elindított építőipari kivitelezések értékében 2024 utolsó negyedévében, az Aktivitás-Kezdés meghaladta a 830 milliárd forintot, mely kiemelkedően magasnak számított. Hozzá kell azonban tenni, hogy a kimagasló számokban nagy szerepet játszott a mohácsi Duna-híd építésének elindulása.

Különleges díszítőfestést fedeztek fel a veszprémi várnegyed megújításán dolgozó szakemberek. A 18. század második felében épült Szent József Ház soha nem szolgált reprezentatív célokat, azonban több helyiségét gazdagon díszítették. Funkciója évszázadok óta változatlan, a helyén állt korábbi épületet a veszprémiek „a királyné konyhájaként” is emlegették.

A Zaha Hadid építészeti stúdió és a BCP Nikola Tesla Múzeummá alakít Belgrádban egy régi, elhagyatott gyárépületet, melynek kulturális értékét a Belgrádi Kulturális Műemlékvédelmi Intézet védi.