Már dolgoznak a Kúria és Agrárminisztérium Kossuth téri épületének rekonstrukciós tervein. Az azonban kétséges, hogy a dolgozók számára kényelmet jelentő, helybe hozott parkolási lehetőség mennyire szolgálja a város lakóinak érdekeit.

Két arany- és öt ezüstérmet nyertek a magyar ingatlanfejlesztők az idei Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázaton. A Műemlék kategóriában a Budai Vigadó – Hagyományok Háza első, a Gül baba türbéje pedig második helyezést értek el, utóbbi a Közcélú infrastruktúra és épület fejlesztés kategóriában az első helyet is elnyerte.

Noha a koronavírus-járvány hatására a vendéglátóipar teljesen leállt, a Pesti István Michelin-csillagos séf nevével fémjelzett tatai Platán csapata a kényszerszünetben sem tétlenkedett. Nemcsak a Platán Udvarház újult meg, de alapjaiban gondolták újra a gasztronómiai koncepciót, hogy minél szélesebb körben tudják kiszolgálni a vendégek igényeit.

A Citadella komplex felújítása az erőd teljes területét, a város tetején egykor szállodaként is működő ágyútornyot és a Citadella közvetlen környezetében lévő közterületek, járdák, zöldfelületek rendezését is magában foglalja. A helyszínen tartott sajtóbejárást Kőrösi Gábor, a Várkapitányság NZrt. kommunikációs és marketing igazgatója, valamint Deák Zoltán műemlékvédelmi szakértő vezették.

Hamarosan újjászületik a Citadella erőd és környezete a Kormány döntésének értelmében. A fejlesztéseket Fodor Gergely kormánybiztos irányítja. A cél, hogy megújítsák a lepusztult területet és visszaadják az embereknek. A magyarság szabadságküzdelmeire emlékező hiánypótló múzeumot és Budapest egyik legszebb közparkját alakítják ki a főváros csúcsán.

Bemutatták a tatai Öreg-tó partjára tervezett szálloda látványterveit, ami országos felháborodást váltott ki. Most a sokak által emlegetett ellenérvek mellett szeretném egy olyan szempontra is felhívni a figyelmet, amelyről még nem esett szó, pedig talán az egyik legfontosabb.

A tervek szerint 2021-ben nyitják meg a nagyközönség előtt a felújítás alatt álló szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt, ahol jelenleg csaknem ötvenszázalékos a készültség.

Az északi és déli lejárók domborműveinek megalkotása az 1170-es évekre tehető, melyekkel együtt a külföldi és hazai kőfaragók többek között elkészítették a Szent Kereszt-oltárt, valószínűsíthetően a Székesegyház szentélyrekesztőjéből származó angyalt ábrázoló domborművet, és még további faragványokat és díszítményeket.

Az 1,1 milliárd forintba kerülő felújítási munkák a 2 400 m² alapterületű kastélyban 2017-ben kezdődött el a Merkbau Kft. kivitelezésében, a Nemzeti Kastély- és Várprogram első ütemében. Jelenleg a végső használatbavételi előkészítő munkák egyeztetése zajlik.

Történelmi és kulturális szempontból is értékes szerkezetek, tartozékok, építészeti elemek kerültek elő a neorokokó stílusban épült Károlyi-Csekonics palota rekonstrukciója során, amelyet várhatóan június végén fejeznek be. A felújított épületet a Károli Gáspár Református Egyetem fogja használni.

A Károlyi-Csekonics palotaegyüttes átfogó felújítási munkálatai során alkalmazkodnak az épület örökségvédelmi koncepciójához. Miközben funkcióváltáson esik át a palota, joggal várható, hogy Károli Gáspár Református Egyetem épületeként a mai kor igényeinek megfelelően szolgálja az egyetemi oktatást.

A Nemzetközi Ingatlan Szövetség (FIABCI) Magyar Tagozata idén huszonegyedik alkalommal rendezte meg a pályázatot. A budapesti Gerbeaud Ház Átrium termében megtartott díjátadón az idén beérkezett  harminci ingatlanfejlesztésből az első három díjat egy irodaház, egy hotel és egy campusfejlesztés nyerte el.