Város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi Járásban, annak második legnépesebb települése, Érd után, 18 ezer lakossal. 1962-1965 között itt, a Barátság Kőolajvezeték végpontján épült meg a Dunai Olajfinomító, valamint a melléktermékeit hasznosító Dunamenti Hőerőmű.

Másik épületbe helyezik át a világhírű pécsi Zsolnay-gyár termelését, amelynek korszerűsítése és hatékonyságnövelése új fejlesztési területeket nyit meg jelenlegi működési helyén. Többek között egy olyan tematikus kulturális, üzleti, konferencia- és hoteltömb létrehozása a cél, amely a valóságban is hordozza a Zsolnay-örökséget.

A kétévente megrendezett Brick Award-on a modern és innovatív téglaépítészet legkreatívabb példáit díjazzák. A Wienerberger idén tizedik alkalommal adta át az exkluzív elismeréseket. A vállalat azért hozta létre a díjat, hogy mind az építészeket, mind a szakmán kívüli rajongókat az új építési formák felfedezésére, illetve a tervezési koncepciók megosztására ösztönözze.

Ebben a nyolcrészesre tervezett sorozatban különböző észak-európai (Észtország, Lettország, Litvánia, Finnország, Svédország) országokba kalauzolom a kedves Olvasót, hogy szubjektív válogatásomban bemutathassam a földrészen található kedvenc épületeimet és városaimat.

Ürmös Péter képzőművész, designer kiállítása nyílt a Nemcsics Emlékház Színország Galériájában 2022. 03. 02-án, melyet Szende Árpád Alpár-díjas építész nyitott meg.

A Budavári Palota rekonstrukciójáért a Várkapitányság felel, a munka a Nemzeti Hauszmann Program keretében valósul meg. A déli összekötő szárnyban újonnan kialakított egykori Szent István-terem a rekonstrukció első megvalósult eleme, amely a mai naptól, 2021. augusztus 20-ától minden érdeklődő előtt nyitva áll.

Augusztus 20-ától lesz látogatható a Budavári Palota elsőként rekonstruált történelmi tere, a Szent István-terem. A helyiség egyik fő látványossága az a Zsolnay kerámiakandalló lesz, amely a második világháborúban a teremmel együtt megsemmisült. A Várkapitányság szakemberei az elmúlt hetekben megkezdték a Zsolnay gyárban rekonstruált kandalló beépítését az újjászülető terembe.

Különböző korok lenyomatát, építészeti rétegeit kellett felfejteni, értékelni és végül összecsiszolni annál a balatoni nyaralóépületnél, amely hagyományos anyaghasználatával, letisztult formavilágával tagadhatatlanul a Balaton-felvidék építészeti tradíciója előtt tiszteleg.

Jun'ichirō Tanizaki japán szerző keleti és nyugati kultúrákat összehasonlító írása ihlette a divatcég vezérboltjának csupa fekete épületét.

Faltól falig kőburkolattal, némi zöldfelülettel valamint 54 fával, díszkutakkal átadták az újjáépített József nádor teret.

A Szent István terem központi ékessége már méreteivel is felhívja magára a figyelmet, termetes 220 centiméteres szélességével és 465 centiméteres magasságával. A 120 különböző méretű, összesen 630 darab kályhaelemből álló kandallót a Zsolnay Manufaktúra szakemberei rakták össze közel egy kilogramm 24 karátos aranyat is felhasználva. 

Málnai Béla, Kozma Lajos, Malonyay Dezső, Kós Károly, Eliel Saarinen, a Bálint és Jámbor építésziroda, a Vágó-fivérek: A Ház folyóirat I. évfolyamának szerzői, közreműködői, témái a századelő – ahogy a lap megfogalmazta – „magyarul modern” építészetének, művészetének és a hozzá közelálló külföldi irányzatoknak széles palettáját tárják elénk.