A Hegyvidék modern építészete a két világháború között című kiállítás következő helyszíne a Barabás-villa. A kiállítást a Budapesti Városvédő Egyesület 12. kerületi csoportja állította össze, Beöthy Mária építész, a BVE 12. csoport vezetője és Surányi András grafikusművész. Épületfotók: Rosch Gábor építész és Maczkó Erzsébet fotóművész

November 7-én 21. alkalommal ismerték el az idei év legkiemelkedőbb építészeti alkotásait a Média Építészeti Díja gála keretében. A 2025-ös megmérettetésén közel 200 munka versenyzett egymással. Az Építészfórum szervezésében megvalósuló eseményt az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendezték meg.

A Lechner örökség című film újra ráirányította a figyelmet arra, hogyan született meg a magyar építészet egyedülálló nyelve – és milyen emberi együttműködés tette ezt lehetővé. Lechner Ödön és Zsolnay Vilmos közös munkája nem csupán technikai innováció volt, hanem szellemi kísérlet is: a hit, a tudás és az anyag összehangolása.

„Október az Építészet hónapja" programsorozat záró rendezvénye a Hegyvidéken.

A Dél-Dunántúli Építész Kamara kezdeményezésére és lebonyolításában elkészült a Breuer Marcell Emlékpad, amely a világhírű pécsi születésű építész, tárgytervező és a Bauhaus kiemelkedő alakja előtt tiszteleg.

A hely, ahol Walter Gropius, Breuer Marcel és Moholy-Nagy László tesztelték a kollektív életforma kínálta lehetőségek gazdag tárházát, és osztották meg forradalmi gondolataikat.

A Bauhaus-stílusú rózsadombi épületet egykor az Új Idők szerkesztősége építtette, hogy a lakhatási válságra reagálva kisorsolja előfizetői között. A villa szerkezete az elmúlt közel egy évszázadban annak megfelelően alakult, ahogyan a benne lakók élete változott.

Ebben a sorozatban Egyiptom világörökségi helyszínei közül mutatunk be egy válogatást a kedves Olvasónak, bízva abban, hogy ezekben a témákban is lehet még újat mutatni.

Többszáz éves könyveket, díszes bibliákat, páratlan gyűjteményeket is tartalmaz a veszprémi Érseki Palotában található Koller-könyvtárszoba. A helyiséget a várnegyed megújításának részeként restaurálják, a munka lassan a végéhez közeledik, és a könyvritkaságok is visszatérhetnek helyükre.

Az Alkotmány utca 29. alatti irodaház több szempontból is különleges. 1911-12 között épült fel Hajós Alfréd és Villányi János tervei szerint. Számos formai megoldását a new yorki felhőkarcolókról vette, fém-üveg homlokzata is igazi modern megoldás, míg díszítőmotívumai (méhsejt, szőlőfürt, kukorica, bimbó, koszorú) már utal a funkcióra.

Megérkezett a veszprémi várnegyedbe a Szent Mihály Főszékesegyház 300 éves, monumentális Szentháromság-harangja, amelyet Európa legrégebbi harangöntödéjében restauráltak az elmúlt hónapokban. Az „Öreg Mihályként” emlegetett nagyharangot, valamint a főszékesegyház öt új harangját március 2-án szenteli fel dr. Udvardy György veszprémi érsek, majd speciális technikával helyezik vissza a harangokat a tornyokba, ám előtte bárki megcsodálhatja azokat a főtemplomnál.

Kiemelték a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház északi tornyában függő monumentális, körülbelül 3400 kilogrammos Szentháromság-harangot, amelyet az elmúlt 300 évben egyszer sem mozdítottak el a helyéről.