Mit szólnátok hozzá, ha a Kiskörút és a Gerlóczy utca sarkán egy akkora toronyház állna, mint az Anker-palota? Az új főpolgármester ismét szóba hozta a Városháza tér kérdését. Bár ő csak parkosításról beszélt, eszembe jutott, hogy a terület átalakítására hány terv született már. Megmutatom a legutóbbit.

Először nyitják meg kapuikat Magyarország legnevesebb irodái, hogy egyedi belső tereikben vezetett irodai túrákat kínáljanak. Az október 14. és 22. közötti Office Week ingyenes programjai között a Paulinyi & Partners építésziroda például izgalmas projektbemutatókkal és jövőtudatos tervezési workshoppal várja az érdeklődőket.

Átadták a XII. kerületi Zugligeti Általános Iskola új épületét, amely az egykori Fácán vendéglő épületének megújításával, valamint az ahhoz kapcsolódó új épületszárny kialakításával jött létre.

Parasztházak, malmok, gazdasági épületek, útmenti keresztek: népi építészeti örökségünk jelentős, de folyamatosan pusztul. A Népi Építészeti Program keretében idén is 1,5 milliárd forint jut az ilyen emlékek állagmegóvására, felújítására.

Megszületett a határozat, miszerint a nemrégiben súlyosan megrongálódott Notre Dame eredeti állapotát állítják vissza. Európában az elmúlt időszakban hasonló volumenű rekonstrukciós beruházásra nem volt példa, ám folyamatosan zajlanak az évek során amortizálódott épületek felújítási munkálatai.

A rekonstrukció tiltása, a Velencei Kartában nem definiált, [1] mégis mindenki által tudni vélt dogma rendkívül mélyen gyökerezik a hazai építész közgondolkodásban. Míg a laikus közönség általában örömmel fogadja a teljes rekonstrukciókat – hiszen a turizmus, különösen az élményturizmus nem kedveli a romokat, annál inkább a korhű bútorokkal, viaszbábukkal vagy önkéntes színészekkel berendezett enteriőröket –, a műemlékvédelemben kevésbé jártas szakmabeliek továbbra is egyetértenek: a rekonstrukció lehetőleg kerülendő.

Határozott kritikát fogalmazott meg az Unesco a budapesti világörökségi helyszíneket vizsgáló jelentésében.

Ma este 17 óra körül kigyulladt, majd leégett az egykori István-malom épülete Békéscsabán, sérültekről nincs információ. A behir.hu portál szerint 1915-ben egyszer már pusztított tűz a malomban.

Id. Rimanóczy Gyulát a két világháború közötti építészetünk egyik legjelentősebb alakjaként tartjuk számon. A 115 éve született és 60 éve elhunyt mester egy többgenerációs építészdinasztia tagjaként meghatározó szerepet játszott az ötvenes években is, amikor a nagyon korlátozott lehetőségek között is sikerült megtalálnia a minőségi építészet útját.

A modernizmus által szalonképtelennek nyilvánított ornamentika iránt újra érdeklődés érzékelhető, a digitális tervezési technikák, a high-tech építőipari technológiák új lehetőségeket nyitottak meg és korszerű megközelítéseket eredményeztek. A témát nemrég egy izgalmas kiállítás is felvetette.

Berlin második világháború utáni történetének legnagyobb szabású magánberuházását indítja el a Siemens, a német fővárosban alapított iparvállalat 600 millió euróból (200 milliárd forint) építi meg új innovációs központját, erről szerdán írtak alá megállapodást a városvezetéssel.