A Hadtörténeti 100 – A Hadtörténeti Intézet és Múzeum 100 éve képekben című időszaki kiállítás az intézmény fotóarchívumában őrzött, nagyjából 10 ezer fényképből készült válogatás, amely 16 tablón és 80 képen keresztül jeleníti meg a hadtörténeti múzeum első világháború végén kezdődött történetét.

Kereshető és szűrhető térképes adatbázissal egészült ki a Modern Győr honlap, amely már 2012 óta egyre bővülő tartalommal dolgozza fel Győr építészetét első világháborútól a rendszerváltásig.

Elkészült BIG "láthatatlan múzeuma" Dániában, Blåvandban. Az épület közvetlenül egy második világháborús német bunker mellett, a homokdűnékbe vágott lineáris átjárók kibontásával jött létre.

A Balaton már az I. világháború után elkezdett elérhetővé válni a szélesebb néprétegek számára. Az új idők új igényeinek megfelelő nyaralótípus kikísérletezésében Kotsis Ivánnak komoly szerepe volt, míg a Kotsis Endrétől ismert egyetlen nyaraló a régebbi típust testesíti meg, de mai szemmel nézve is meglepően korszerű építészeti megformálással.

A szombathelyi Szilágyi Balázs nyerte az első világháborúban hősi halált halt mintegy háromezer hódmezővásárhelyi nevének megörökítésére kiírt pályázatot. Közöljük a többi díjazott munkáját is.

Különleges épületegyüttes született egy düledező, második világháborús cementgyárból, melyet még 1973-ban vásárolt meg Ricardo Bofill Barcelonától nem messze.

A már a két világháború között kialakult mentalitás, amely szerint „házam különbözzék az összes többiektől és legalább egy szobával több legyen benne, mint az előzőleg felépültekben” nem kedvezett a sorházépítésnek, bár azt több írás is népszerűsítette, köztük dr. Kotsis Iván Sorházak alaprajzi megoldásai című műve.

A pécsi Olympia étterem azon kevés II. világháború után készült épületünk közé tartozik, mely műemléki védelem alatt áll. Kiemelkedő építészeti értéke ellenére pusztuló emlékünk, aminek egyik oka, hogy a szakma erőfeszítései ellenére ez az építészeti stílus még mindig nem nyerte el méltó megítélését a köztudatban.

Rathing Ferenc példája bizonyítja, hogy mára már elfeledett mérnökök is terveztek a két világháború között korunk kiváló építészei által megbecsült villákat.

Az első világháború mintegy 662 ezer magyar áldozatának kíván egy új, központi emlékművel tisztelegni a kormány. A tervekre és a helyszínekre a neten lehet szavazni.

Emre Arolat, Lousia Hutton, Enrique Sobejano, Stefano Baroffio (OMA), Kazuyo Sejima és Ryue Nishizawa voltak az előadók, míg Dick Sikkes, Anthony Gall, Oliver Sales kerekasztal-beszélgetésen vettek részt.

Komoly hiányosságot orvosolhat az az első világháborús központi emlékmű Budapesten, amelynek megtervezésére decemberben írt ki ötletpályázatot a 2013 óta működő Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság. A pályázaton megkötés nélkül indulhat mindenki, a nyertesek ötleteiből pedig a főváros frekventált pontján épülhet emlékhely..