Továbbképzések > Kötelező építész > OTÉK módosítás > Az OTÉK módosításai a 211/2012. (VII. 30.) kormányrendelet szerint - 1 óra

Az OTÉK módosításai a 211/2012. (VII. 30.) kormányrendelet szerint

 

Az építmények létesítési előírásai (IV. fejezet)

Általános előírások

Az 50. § (1) bekezdés új verziója pontosan meghatározza a tervezési program fogalmát:

 A tervezési program olyan szöveges dokumentum, amely tartalmazza az építménnyel szemben előírt alapvető követelmények meghatározását, valamint a tervezési szerződés szerinti építtetői elvárások mennyiségi és minőségi részletezését. A tervezési program az e rendeletben előírt követelményeknél szigorúbbakat is megállapíthat.

 

(A korábbi verzió: Az építményeket és részeit tervezési program (üzemelés-technológia) alapján kell tervezni és megvalósítani, a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően. A rendeltetési célnak megfelelő építési követelményeket és az akadálymentes használatot biztosító építményrészeket tervezési programban kell meghatározni. A közhasználatú építmények akadálymentesen használható részeit a rendeltetésük szerinti közszolgáltatók által meghatározott adatok alapján kell megvalósítani.
A régi OTÉK fogalommeghatározásai szerint viszont a tervezési program: a tervező és az építtető által is aláírt olyan szöveges dokumentum, mely az építészeti-műszaki tervezés tárgyát képező építési tevékenységgel kapcsolatos alapvető megbízói elvárásokat, követelményeket, valamint az ezek megvalósításával kapcsolatos tervezői álláspontot, a tervezési és az építési tevékenység ütemezését (szakaszolását) tartalmazza.)

 

A (3) bekezdésben felsorolt alapvető követelmények (állékonyság, szilárdság; tűzbiztonság; higiénia, egészség- és környezetvédelem; stb.)  kiegészülnek a természeti erőforrások fenntartható használatával. A használati biztonság követelménye helyett a módosított OTÉK a biztonságos használat és akadálymentesség fogalmát használja.

 

Új a (3a) bekezdés: Az alapvető követelmények kielégítését a vonatkozó magyar nemzeti szabvány alkalmazásával vagy más, a követelmények legalább ezzel egyenértékű teljesítését biztosító megoldással lehet teljesíteni. Építményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy – a tervezési programban meghatározott típusú – megújuló energiaforrás berendezésének beépítési vagy csatlakozási lehetősége az építmény szerkezetének jelentős mértékű megbontása nélkül biztosított legyen.

 

Az (5) bekezdés kiegészül a magyar nemzeti szabványok betartásának előírásával, egyébként nagyjából ugyanazt tartalmazza, kissé átfogalmazva:

 

Az építményt és annak részét, szerkezetét, beépített berendezését és vezetékrendszerét úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy azok karbantartás, korszerűsítés, esetleges csere céljából – a csatlakozó szerkezetek állékonyságának veszélyeztetése nélkül – hozzáférhetők legyenek, valamint azok a magyar nemzeti szabványok által megkövetelt biztonsággal

a) feleljenek meg a tervezett vagy becsült élettartamuk alatt – a rendeltetési céljuknak megfelelő biztonsággal – az állékonyság és a mechanikai szilárdság, valamint a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek,

b) nyújtsanak védelmet a várható hatások okozta ártalmak ellen az építmény rendeltetésszerű használata során, és

c) feleljenek meg és álljanak ellen a várható mértékû terheléseknek, hatásoknak.

 

(A korábbi verzió: Az építményt és részeit, szerkezeteit, beépített berendezéseit úgy kell megvalósítani, utólagosan átalakítani, hogy azok

a) a tervezett vagy becsült élettartamuk alatt a rendeltetési céljuknak megfelelően az állékonyság és a biztonság követelményeinek megfeleljenek,

b) a várható hatások (nedvesség, szél, levegőszennyeződés, hang, rezgés, földrengés, sugárzás, napfény, hő stb.) okozta ártalmak ellen az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges mértékű védelmet nyújtsanak,

c) a várható mértékű terheléseknek, hatásoknak [pl. mechanikai, (nap)fény, oldó, vegyi, hő, tűz, robbanás, korróziós és biológiai] az előírt mértékben ellenálljanak, illetőleg azoknak megfeleljenek,

d) jókarbantartásuk, esetleges cseréjük céljából - a csatlakozó szerkezetek állékonyságának veszélyeztetése nélkül - hozzáférhetők legyenek.)

 

 

Állékonyság, mechanikai szilárdság

 

Az 51. § (1) bekezdése kiegészült a kivitelezés folyamatára vonatkozó d) ponttal, jelenlegi formájában így néz ki:

 

Az építményt és annak részeit, szerkezeteit, beépített berendezéseit és vezetékrendszereit úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a megvalósítás és a használat során fellépő várható terhek, hatások ne vezethessenek

a) az építmény és részei teljes vagy részleges összeomlásához,

b) az építmény és szerkezetei megengedhetetlen mértékű deformációjához,

c) az építmény teherhordó szerkezetének jelentős deformációja miatt a beépített berendezések és szerelvények károsodásához, valamint

d) az építési tevékenység közben az építés alatt álló szerkezetek és a csatlakozó vagy a szomszédos szerkezetek tönkremeneteléhez.

 

 

Higiénia, egészség- és környezetvédelem

 

Az 53. § (1) bekezdése a fényszennyezés tilalmával ( j) pont) egészül ki:

Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet, beépített berendezést és vezetékhálózatot úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a környezet higiéniáját és a rendeltetésszerű használók egészségét ne veszélyeztesse

a) mérgező gázok keletkezése és kibocsátása,

b) légnemű, folyékony vagy szilárd légszennyező és más veszélyes anyagok keletkezése,

c) veszélyes sugárzás,

d) szennyezett víz, föld, szilárd és folyékony hulladék,

e) az építmény felületein káros nedvesedés keletkezése, megmaradása,

f) elektrosztatikus feltöltődés,

g) vegyi és korróziós hatás,

h) biológiai kártevők megtelepedése, elszaporodása,

i) káros mértékű zaj és rezgés.

j) fényszennyezés.

 

A (3) bekezdés egy új mondattal bővült:

 Az egészségre és a környezetre káros hatású anyagot, szerkezetet, berendezést építési célra felhasználni nem szabad. Anyagot, szerkezetet, berendezést építménybe beépíteni csak olyan módon szabad, hogy az életet, a testi épséget ne veszélyeztesse.

 

 

Biztonságos használat és akadálymentesség (Használati biztonság helyett)

 

Az 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép (a korábbi a) és b) pontot az a)-ba összevonták, új a b), c), és d) pont):

„(2) Az építmény megvilágítását, a köz- és díszvilágítást, a fényreklámot és a hirdetőberendezést úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy a fényhatás

a) az építmény és a helyiségek, valamint a környezet rendeltetésszerű és biztonságos használatát ne akadályozza,

b) a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse,

c) az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és

d) fényszennyezést ne okozzon.

 

Az 54. § a következő 54/A. §-sal egészül ki:

(1) A tervezési programban meg kell határozni a közhasználatú építmény azon építményrészeit, amelyeknél az akadálymentes használatot biztosítani kell. Az akadálymentes használathoz olyan jelző-információs rendszert kell alkalmazni, amely a rendeltetésszerû használó fogyatékos személyt segíti az építmény, építményrész használatában.

(2) Az elsődlegesen fogyatékos személyek használatára szolgáló épületet, épületrészt, önálló rendeltetési egységet és helyiséget az akadálymentes használatot biztosító módon kell tervezni és megvalósítani.

 

 

Energiatakarékosság és hővédelem

 

Az 56. § (1) bekezdése a megújuló energiaforrásokkal is foglalkozik (a tartalmi változások dőlt betűvel):

(1) Az építményt és annak részeit úgy kell tervezni és megvalósítani, ehhez az építési terméket megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges energiafelhasználás a lehető legkisebb legyen. A megújuló energiaforrásból származó energia felhasználásának lehetőségét a tervezési programban minden esetben vizsgálni kell.

 

 

Vagyonvédelem – ez egy új alcím, ezzel az alapvető követelménnyel eddig nem foglalkozott részletesen az OTÉK.

 

Az ide tartozó teljesen új paragrafus:

 

56/A. § (1) Az építményre vonatkozó – a rendeltetésszerűen elhelyezett (tárolt) vagyontárgyak értékét és fontosságát figyelembe vevő – vagyonbiztonsági elvárások mértékét a tervezési programban kell meghatározni.

(2) Az építményt és annak részeit úgy kell tervezni, megvalósítani és fenntartani, hogy az ott rendeltetésszerűen elhelyezett (tárolt) vagyontárgyak a tervezési programban meghatározott módon biztonságban legyenek.

(3) A vagyonbiztonsági követelményeket az egész építményre vonatkozó összefüggések figyelembevételével – így különösen az elhelyezés, a megközelítés, a falazatok, a födémszerkezetek, a tetőzet, a nyílászáró szerkezetek, a zárak, a bekerítés, a megvilágítás, a közlekedési részek és a helyiségek, a közös használatú helyiségek, valamint a kiegészítő helyiségek – kell meghatározni és érvényre juttatni.

(4) Az építmény egyes részeire, helyiségeire vonatkozó vagyonbiztonság mértéke az építmény egészére meghatározott vagyonbiztonság mértékétől eltérő lehet.

 

Természeti erőforrások fenntartható használata

 

Az új alapvető követelményhez tartozó új paragrafus:

56/B. § Az építmény és annak részeinek tervezése, megvalósítása és bontása során törekedni kell az alábbi fenntarthatósági szempontokra:

a) egészséges, a káros anyagoktól mentes belső környezet, a használók kellemes közérzetét biztosító belső kialakítás,

b) racionális energiafelhasználás, az energia visszanyerés és a megújuló forrásokból származó energia alkalmazása,

az épületgépészeti berendezések energiahatékony üzemeltetése,

c) a takarékos vízfelhasználás, a csapadék, a talajvíz, és a szürkevíz hasznosításának lehetősége, vagy a vízfelhasználás hatékony csökkentésére kialakított megfelelő szerelvények alkalmazása,

d) a fenntartható építőanyag felhasználás, amely törekszik a helyi vagy helyben gyártott építőanyagok betervezésére, a bontott építőanyagok szakszerű újrafelhasználására,

e) a környezetszennyezés csökkentése, különös tekintettel a fény- és zajszennyezés mérséklésére, a káros anyagok kibocsátásának és a természetes vizek szennyezésének csökkentésére vagy megszüntetésére,

f) az ökológiai értékek védelme, amely magában foglalja a védett természeti területek és értékek megóvását, az épített környezet és az élővilág harmóniájának megteremtését, és

g) az életciklus vizsgálata.

 

 

 

Az Épületszerkezetek alcímet az

Építményszerkezetek alcím váltja fel

 

Ezen belül a Padlók alcím alatt a 61. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések léptek, és a paragrafus a hézagos burkolatokra vonatkozó, (5) bekezdéssel egészült ki:

„(3) A közhasználatú építmény akadálymentes használatra szolgáló belső közlekedőit és tereit összefüggő csúszásgátló padlóburkolattal kell ellátni. (A korábbi verzió: Akadálymentes közlekedés céljára az építmények belső közlekedőit és tereit összefüggő csúszás- és süppedésmentes padlóburkolattal kell ellátni, a vakok és a gyengénlátók számára eligazodást segítő kitapintható padlóburkolatot és optikai vezető sávot is kell tervezni és létesíteni.)

(4) Akadálymentes használatnál a meglévő közhasználatú építmény esetében a 20 mm-nél magasabb küszöböt lejtős kialakítással kell ellátni. (A korábbi verzió: Akadálymentes közlekedés céljára új épületek esetében a küszöb legfeljebb 20 mm magas és lekerekített lehet. Meglévő közhasználatú épületek esetében az ennél magasabb küszöböt lejtős kialakítással kell ellátni.)

(5) A járófelületen alkalmazott hézagos burkolat osztását úgy kell megválasztani, hogy az a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas legyen, továbbá sérülést, és anyagi kárt ne okozzon.

 

A Nyílások, nyílászárók, üvegfalak, vészkijáratok alcímhez tartozó 62. § (1)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(1) A nyílásnak, a nyílászárónak és az üvegfalnak meg kell felelnie az építmény és a helyiség rendeltetési céljának, a tűz-, hő-, zaj- és vagyonvédelem, valamint a biztonságos használat követelményének.

(2) A nyílászárónak a padlószintről könnyen és veszélymentesen kezelhetőnek kell lennie.

(3) Az ablaknak, továbbá a tömegtartózkodásra szolgáló helyiség kiürítésre számításba vett ajtaja ajtószárnyának nyitott helyzetben biztonságosan rögzíthetőnek kell lennie. (Kikerült a következő: Ha az üvegfal felületei padlószintről nem tisztíthatók, a tisztításhoz szükséges szerkezeti megoldásról az építmény megvalósításával egyidejűleg kell gondoskodni.)

(4) Az építményben a gyalogos közlekedés céljára szolgáló falnyílásnak vagy ajtónak alkalmasnak kell lennie a rendeltetésszerű és a biztonságos használatra. A falnyílás vagy ajtó szabad mérete 0,60/1,95 m-nél nem lehet kisebb. A tömegtartózkodásra szolgáló építményben, a kiürítési útvonalon lévő falnyílás vagy ajtó szabad méretét az országos tûzvédelmi szabályzatról szóló miniszteri rendelet szerinti számítással kell meghatározni. (A huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség esete kikerült.)

(5) A közhasználatú építményben az akadálymentes közlekedésre is alkalmas falnyílás vagy ajtó szabad mérete 0,90/1,95 m-nél kisebb nem lehet.

 

A (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

A mellvéd tervezése és megvalósítása során biztosítani kell a rendeltetésszerű használat melletti kiesés elleni védelmet.

(Eddig ez a bekezdés csak az akadálymentesség esetéről szólt.)

 

(9) bekezdés már kiesést, sérülést gátló szerkezet alkalmazása mellett sem engedi meg a 0–18 éves gyermekek, tanulók részére szolgáló helyiségekben, terekben a forgó- és billenőablakok, mélyen üvegezett ajtók és üvegfalak alkalmazását.

 

 

A Szintkülönbség-áthidalók általános előírásainál a 63. § (2) bekezdése így változott:

A közhasználatú építmény akadálymentes használatú részei, bejárata és kiürítési útvonala szintkülönbségének áthidalására a lépcsőn kívül legalább egy helyen akadálymentes közlekedést biztosító megoldásról is gondoskodni kell oly módon, hogy a közlekedés az építmény rendeltetésszerű használatát ne akadályozza.

 

 

A Lépcsők helyetti új alcím: Lépcső, rámpa, lejtő, pihenő

Az új 64.§ lehetővé teszi az olaszlépcsők alkalmazását, a lépcső feletti legkisebb szabad belmagasságot 1,90 m-ről 2,00 m-re emeli.

(Olaszlépcső: ahol a belépő szélessége kiegészül egy lépéstávolság egész számú többszörösével, azaz „2m+sz =60-64 + nx60-64” .)

 

64. § (1) A lépcsőt, rámpát és lejtőt úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az tegye lehetővé a használók biztonságos közlekedését.

(2) A lépcső lépcsőfokok és lépcsőpihenők sorozata, amely lehetővé teszi az eltérő szintek gyalogos megközelítését. A lépcsőkar a pihenők (szintek) közötti lépcsőszakasz. A lépcsőkaron belül csak azonos magasságú lépcsőfok lehet. A lépcsőkar legfeljebb 20 fellépést tartalmazhat.

(3) Olaszlépcső építményben és a szabadban létesíthető. Az olaszlépcsőként épített lépcsőkarban pihenő közbeiktatása nem szükséges. Az olaszlépcső járóvonalán maximum 8%-os hosszirányú lejtés lehet.

(4) A közhasználatú építményben az akadálymentes használatú lépcsőkart úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az egyenes vonalú legyen, és a lépcsőkar 1,80 m-nél nagyobb szintkülönbséget nem hidalhat át.

(5) Közterületen, építmény kiürítési útvonalán – a járda és az előlépcső kivételével –, ha a lépcsőfokok száma háromnál kevesebb, akkor minden napszakban, mindenki által észlelhető figyelmeztetést kell elhelyezni.

(6) A kiürítés céljára szolgáló lépcsőkar szabad szélességét a lépcső által kiszolgált építményben, építményrészben a rendeltetés szerint huzamosan tartózkodók számának és a várható forgalom egyidejűségének figyelembevételével, a kiürítésre vonatkozó előírások megtartásával kell meghatározni, ez a szélesség azonban nem lehet kevesebb időszakos használatú lépcsőnél 0,60 m-nél, egy lakáson belüli lépcső esetén 0,80 m-nél.

(7) A lépcsőkar és a lépcsőpihenő feletti szabad belmagasságnak legalább 2,20 m-nek kell lennie. Egy lakáson vagy üdülőegységen belüli, továbbá az időszakos használatú építményszintre vezető lépcső feletti legkisebb szabad belmagasság indokolt esetben 2,00 m lehet. A lépcsőkar feletti szabad belmagasságot a lépcső járóvonalán, a lépcsőfokok élére illesztett érintő vonaltól függőlegesen kell mérni.

 

 

A Lépcsőfokok alcím alatti 65. § (4) bekezdés a közhasználatú építményekre korlátozza az eddigi előírásokat, az első és utolsó lépcsőfok jelzésénél pedig szabad kezet ad az eddigi, eltérő színre vagy jelölőcsíkra vonatkozó előírás helyett :

65. § (4) A közhasználatú építményben az akadálymentes használatra szolgáló lépcsőfokokat homloklappal és orr nélküli járólappal kell kialakítani annak érdekében, hogy a lábfej ne akadjon meg. Az első és az utolsó lépcsőfokot jelölni kell.

A „Három vagy kevesebb fokú lépcső esetében minden fokot feltűnő módon jelezni kell.” előírás innen kikerült.

 

A Lejtők alcím alatti, a lejtők lejtésének mértékéről szóló 66. § (1) bekezdése egy c) ponttal egészült ki, amely szerint szabadban a lehetséges lejtés legfeljebb 15%-os.

 

Az akadálymentes közlekedésre szolgáló lejtőkről szóló 66. § (2) bekezdésből kikerült az egyenes karúság követelménye, de ugyanakkor a max. 2 cm-es szintkülönbség a továbbiakban már nem elfogadható.

(2) Akadálymentes közlekedéshez a lejtőt és a rámpát úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy

a) a legfeljebb 17 cm-es szintkülönbség áthidalásához legfeljebb 8%-os (1:12) lejtésû legyen,

b) a 17 cm-nél nagyobb szintkülönbség áthidalásához legfeljebb 5%-os (1:20) lejtésû legyen,

c) egy lejtőkar, rámpakar legfeljebb 0,45 m szintkülönbséget hidaljon át,

d) a lejtőkar, rámpakar indulásánál és érkezésénél legalább 1,50 m átmérőjû vízszintes szabad terület biztosított legyen,

e) a többkarú lejtő, rámpa áttekinthető mellvéddel kerüljön kialakításra,

f) a lejtőhöz, rámpához két fogódzkodóval ellátott korlát legyen biztosítva a járófelülettől mért 0,70 m és 0,95 m magasságban, és az 1,50 m-nél szélesebb lejtőnél, rámpánál mindkét oldalon kapaszkodót kell elhelyezni és a pihenők mentén megszakítás nélkül továbbvezetni,

g) szabadban csapadéktól védetten, ennek hiányában megfelelő csúszásgátló bordázattal legyen kialakítva, valamint

h) építményen belül a többkarú lejtő, rámpa legfeljebb 1,80 m szintkülönbséget hidalhat át.

 

A Korlát, mellvédfal alcímhez tartozó 68. § (1)–(3) bekezdésekben a sorrendiség megváltozott, valamint a kapaszkodók markolatára vonatkozó előírások kikerültek a paragrafusból. A főbb tartalmi újdonságokat dőlt betűvel jeleztük:

(1) Az építményben, építményrészben minden olyan padlószintet, amelynek használata során a használókra nézve a kiesés, leesés kockázata fennáll, a biztonságos használat érdekében korláttal vagy mellvédfallal kell ellátni. A korlátot úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy egy 120 mm átmérőjű tárgy ne férjen át a nyílásain, és ne tartalmazzon felmászást elősegítő, fellépőként szolgáló elemeket. A korlátot, mellvédfalat az előírt vízszintes terhelések elviselésére alkalmas szerkezettel kell kialakítani, szükség esetén figyelembe véve a tolongó tömeg okozta hatásokat is. Az üvegezést tartalmazó korlátot biztonsági üvegezéssel kell kialakítani.

(2) A biztonságos gyalogos közlekedés céljára az 1,0 m-nél hosszabb vízszintes vetületû lépcsőt, rámpát, lejtőt fogódzkodóval kell tervezni és megvalósítani. Azt a lépcsőt, rámpát, lejtőt, amelynek a járófelülete a csatlakozó terepszintnél

a) legfeljebb 0,17 m-rel magasabban van, a fogódzkodón felül megfelelő méretû lecsúszás elleni védőperemmel,

b) legalább 0,95 m-rel magasabban van, lecsúszást gátló korlátkialakítással vagy mellvédfallal kell tervezni és megvalósítani.

(3) A lépcsőkar legalább egyik oldalát, fogódzkodásra alkalmas módon kell megvalósítani. Tömegtartózkodás céljára szolgáló építményben 2,0 m-nél szélesebb lépcsőkar mindkét oldalát fogódzkodásra alkalmas módon kell megvalósítani.”

 

Az égéstermék-elvezetők

74. § (1) és (2) bekezdésében a tüzelőberendezés kifejezést felváltotta az energiatermelő berendezés:

(1) A szilárd, cseppfolyós és légnemű energiatermelő anyagok égéstermékeinek elvezetésére alkalmas égéstermék-elvezetőt (kéményt, füstcsatornát) úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az a keletkezett égésterméket biztonságosan, az emberi életet nem veszélyeztető és az egészséget nem károsító módon vezesse ki a tető fölé – a 80. §-ban foglaltak kivételével – a szabadba.

(2) Az építmény égéstermék-elvezetőjét úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges energiatermelő berendezést szabályszerűen lehessen arra rácsatlakoztatni.

 

 

Beépített vezetékhálózatok, berendezések

 

A 75. § (2) bekezdése vezetékek helyett vezetékrendszerekről, érintésvédelem helyett áramütés elleni védelemről ír:

(2) A vezetékrendszer és berendezések tervezése és megvalósítása során a korrózió, zaj és rezgés elleni, valamint a hő és áramütés elleni védelemről gondoskodni kell.

A régi (4) bekezdés az akadálymentes használhatóság céljából rendelte el az alábbiakat, az új szöveg tartalmilag hasonló, de kicsit másképp fogalmaz:

(4) A közhasználatú építmény mindenki által használt részeiben a kapcsolókat, a jelző és mûködtető berendezéseket, valamint a telefonokat a padlószinttől számított 0,90–1,10 m közötti magasságban kell elhelyezni.

 

A vízvezetékekről szóló 76. § (2) bekezdés új e) pontja szerint vízvezetéket nem szabad vezetni az építmény tűzgátló szerkezeteiben, a szükséges átvezetések kivételével.

 

A szenny- és csapadékvíz csatornavezetéke alcím alatt a 78. § (3) bekezdés b) pontja a hőellátó vezetékek elhelyezését eddig villamos berendezések elhelyezésére szolgáló helyiségekben (pl. transzformátor-, főkapcsoló helyiségben) és ezek falában, födémében, padozatában tiltotta meg, mostantól a bekezdés az építmény tűzgátló szerkezeteire vonatkozik, a szükséges átvezetések kivételével.

 

A gázvezetékek, gázfogyasztó készülékekhez tartozó 79. § a következő (5) és (7) bekezdésekkel egészül ki:

(5) Gázkészülék nem helyezhető el villamos kezelőhelyiségben.

 

(7) Gázvezeték nem vezethető villamos kezelőhelyiségben és ennek falában, födémében, padozatában.

 

 

A Felvonó, mozgólépcső, mozgójárda alcím alatti 82. § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

(5) Meglévő épület esetében az akadálymentes közlekedés arra engedélyezett kialakítású korlátlifttel vagy emelőlappal is biztosítható.

 

 

 

Helyiségek általános előírásai

 

Helyiségek méretei, kialakítása

 

A 85. § (1) és (2) bekezdésében megfogalmazásbeli változások történtek:

(1) A helyiségek, terek méreteit, kapcsolatait, határoló építményszerkezeteit, beépített vezetékrendszereit, berendezéseit a rendeltetésüknek megfelelően kell tervezni és megvalósítani.

(2) A helyiség legkisebb alaprajzi méretét úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy

a) a nem huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség szabad mérete 0,80 m-nél, szabad mélysége 1,10 m-nél kevesebb nem lehet,

b) a huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség szabad mérete 2,00 m-nél kisebb nem lehet.

 

A (3), a helyiségek belmagasságára vonatkozó bekezdés az irodákkal foglalkozó f) ponttal egészült ki:

(A helyiség belmagasságát a rendeltetésének és a lehetséges legnagyobb befogadóképességének megfelelően kell meghatározni, de a helyiség hasznos alapterületének belmagassága legalább a következő legyen

f) 2,75 m átlagos belmagasság a 200 m2 hasznos alapterületet meghaladó nagyságú irodai munkahelyeken.

 

Az (5) bekezdés bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi, hogy pinceszinti helyiségben is lehessen lakószoba:

(5) Huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség padlója akkor kerülhet az épülethez csatlakozó külső terep szintje (terepcsatlakozása) alá, ha a helyiség rendeltetésének megfelelő alapvető követelmények biztosíthatók. Lakószoba pinceszinti helyiség nem lehet, kivéve, ha a természetes szellőzés és megvilágítás biztosított.

 

A belső fekvésű, tömegtartózkodásra szolgáló helyiség feltételeinek megfogalmazása némileg egyszerűsödött:

(6) Tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiség akkor lehet belső fekvésű, ha a mesterséges megvilágítása és a szellőzése a használat során folyamatosan biztosítható, valamint a helyiségben tartalékvilágítás létesült.

 

 

Egyes helyiségek, terek

 

A Közlekedők alcím Közlekedési célú terek és helyiségekre módosult.

 

A 95. § (1) bekezdésben kisebb fogalmazási változások történtek, az új alcímnek is megfelelően:

Az építmény közlekedési célú tereinek és helyiségeinek (a továbbiakban együtt: közlekedők) a rendeltetésnek megfelelően egyaránt lehetővé kell tennie a zavartalan, biztonságos közlekedést a használó személyek, a járművek, a gépek és a teherszállítás számára, biztosítani kell továbbá veszély esetén az építmény és annak részei meghatározott időn belüli kiürítésének lehetőségét. Az építmény használata, berendezéseinek működése vagy esetleges meghibásodása a kiürítés lehetőségét nem veszélyeztetheti.

 

A (2) bekezdésből kikerült a hordágyon fekvő beteg akadálymentes végigszállításának feltétele:

Az építmény főbejáratának és valamennyi önálló rendeltetési egysége bejáratának, továbbá az ezek közötti közlekedőnek, és a kiürítési útvonalnak alkalmasnak kell lennie egy hordágyon fekvő beteg biztonságos végigszállítására.

 

Az eddigi (3), a kapualjakra és az áthajtókra vonatkozó bekezdés kimaradt.

 

Az új (3) bekezdés az eddigi (4)-nek egy új változata, amely a szabad keresztmetszetre nézve az eddigi, a járófelülettől mért 1,95 méteres magassági előírást már nem tartalmazza:

 Az építmény kiürítésre alkalmas közlekedőit – a várható személyi forgalom egyidejűségének figyelembevételével, és a kiürítésre vonatkozó előírások megtartásával – úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a kiürítésre alkalmas közlekedő hátrányosan befolyásoló térszűkületet ne tartalmazzon.

 

 

Tisztálkodó helyiség és illemhely

 

99. § (5) bekezdése előírja, hogy az akadálymentes illemhelyek számát a tervezési programban kell rögzíteni:

A közhasználatú építmény és az (1) bekezdés szerinti terület akadálymentes használatához nemektől független, kerekesszéket és más segédeszközt használó személyek részére alkalmas illemhelyet kell létesíteni, amelyek számát a tervezési programban rögzíteni kell. Az akadálymentes használat céljára szolgáló illemhely méretének, berendezési tárgyai elhelyezésének és kialakításának biztosítania kell a rendeltetésszerû használatot, a WC-csésze minimum három módon (szemből, oldalról, átlósan-szemből) történő megközelíthetőségét, valamint a helyiségben a kerekesszékkel történő 360°-os megfordulást. Az akadálymentes használatra alkalmas illemhely is beszámít a (3) bekezdés szerint megvalósítandó mennyiségbe.

 

 

A Tüzelőanyag- és salaktároló alcímet a Tároló helyiség alcím váltja fel

 

Ennek megfelelően a101. § is általánosságban foglalkozik a tárolókkal:

Az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges tároló helyiség létesítését – a tárolandó anyagokra figyelemmel – a tervezési programban kell meghatározni. A tároló helyiség kialakításának meg kell felelnie a tűz-, hő-, zaj- és vagyonvédelem, a higiénia, valamint a biztonságos használat követelményeinek.

 

 

Építmények, önálló rendeltetési egységek általános előírásai

 

104. § (1) bekezdése a közhasználatú építményekre szűkíti az akadálymentes megközelíthetőséget, az első mondat pedig elmaradt:

(1) A közhasználatú építmény akadálymentes használatra kialakított önálló rendeltetési egységéhez akadálymentes megközelíthetőséget kell biztosítani.

 

(A korábbi szöveg: Az építmény valamennyi önálló rendeltetési egysége megközelíthető legyen szabad térből vagy az építmény közös használatú közlekedőjéből. Az akadálymentes használatra alkalmas önálló rendeltetési egységhez akadálymentes megközelíthetőséget kell biztosítani.)

 

 

Építmények, önálló rendeltetési egységek

 

Új alcím a Szállás jellegű épület

Az idetartozó teljesen új bekezdés:

104/A. § Szállás jellegű, nem életvitelszerű, átmeneti tartózkodásra szolgáló épületet vagy önálló rendeltetési egységet úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy annak helyiségei a tervezési program szerint tegyék lehetővé

a) a pihenést (az alvást),

b) a tisztálkodást, az illemhely-használatot, valamint

c) a mosást, főzést, élelmiszertárolást, mosogatást, az étkezést, valamint a használathoz szükséges berendezések és használati tárgyak tárolását, továbbá egyéb ellátást nyújtó szolgáltatásokat.

 

 

Meglévő építmények

 

A 108. § (1) és (2) bekezdése az eddigi tulajdonképpen ismétlődő részek helyett logikusabban lett átfogalmazva:

(1) A meglévő építményekre az 50–107. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az építmény és annak részei állékonyságát és biztonságos használatra való alkalmasságát az építmény élettartama alatt a rendeltetésének megfelelően folyamatosan fenn kell tartani. Meglévő építményen végzett bármilyen helyreállítás, felújítás, korszerűsítés, átalakítás, bővítés, vagy a rendeltetés módosítása és ezek hatása

a) az építmény és részeinek állékonyságát és biztonságos használhatóságát nem veszélyeztetheti, azokban kedvezőtlen irányú változást nem eredményezhet, valamint

b) a szomszédos építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység állékonyságát nem veszélyeztetheti, rendeltetésszerû használhatóságát nem korlátozhatja.

 

 

Vegyes és záró rendelkezések

Az egyes előírásoktól való eltérés feltételei

 

A 111. § (2) bekezdés c) pontja már nem írja elő az Étv. 9. § (6) bekezdése szerinti szakmai vélemény beszerzését:

[Az (1) bekezdés szerinti (vagyis a településrendezési) követelményeknél megengedőbb követelményeket a helyi építési szabályzat akkor állapíthat meg, ha]

c) a 31. § (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek.

 

 

(4) bekezdés a) pontja a természeti erőforrások fenntartható használatát is bevonja a szempontok közé:

(Az eltérő megoldás)

„a) az egészségvédelem, valamint a természeti erőforrások fenntartható használatának biztosítása szempontjából az 56/B. §, a 66. §, a 70. §, a 71. §, a 72. § (7) bekezdése, a 73. §, a 77. § (4)–(5) bekezdése, a 79. § (2) bekezdés b) pontja, a 82. § (2) bekezdés a)–b) pontja, a 82. § (9) bekezdése, a 85. §, a 86. § (1) bekezdése, a 88. § (3) bekezdése, a 89. § (2) bekezdése, a 90. § (2)–(4) bekezdése, a 92. § (5)–(6) bekezdése, a 99. § és a 103. § (1)–(2) bekezdése, továbbá a honvédelmi, katonai, és a nemzetbiztonsági célú építmények esetében a 46. § (1) bekezdése tekintetében az egészségügyi követelmények figyelembevételével,”

(valósítható meg.)

 

 

A használati feltételek biztosításáról szóló c) pontban pedig több hivatkozott paragrafus változott:

(Az eltérő megoldás)

„c) az építmények használati feltételeinek biztosítása szempontjából a 64. § (2) és (4) bekezdése, a 65. § (1)–(4) bekezdése, a 68. § (1)–(3) bekezdése, a 85. § (2) bekezdés a) pontja, valamint a 98. § (2) bekezdése tekintetében a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek figyelembevételével” (valósítható meg.)

 

A paragrafus az átalakításokra vonatkozó (5) bekezdéssel egészült ki:

Meglévő építmény átalakítása, bővítése, meglévő építményben az önálló rendeltetési egység megosztása, rendeltetés módosítása esetében a 13. § (3) bekezdés 1. pontjában foglalt előírásoktól a (3) bekezdésben foglalt feltételek fennállása mellett el lehet térni.

 

Az 1. mellékletet, a Fogalommeghatározásokat is átdolgozták. Kikerült például az akadálymentes és az alapterület definíciója. Az állagmegóvás fogalmába ezentúl beletartoznak a rendeltetésszerû és biztonságos használatra alkalmasság érdekében végzett építési tevékenység is. Újonnan bekerült az álmennyezet meghatározása. Az árkád fogalmának definícióját pontosították: az építmény földszintjének a szabad tér felé jellemzően csak tartószerkezetével határolt és hosszoldalán nyitott, közterületi kapcsolat esetén többnyire közhasználat céljára szolgáló területe.

 

Új a beépítési sűrűség meghatározása: a területfelhasználási egységek területén elhelyezhető épületek valamennyi építményszintjének összesített bruttó területe és a területfelhasználási egységeknek a köztük lévő, településszerkezetet nem meghatározó közterületek területével növelt területének viszonyszáma. Ugyanígy újdonság a befogadóképesség fogalma: valamely területen, építményben, helyiségcsoportban, helyiségben az építmény, helyiség rendeltetése szerint megállapított mennyiségi mutatók szerint egyszerre, egy időpontban tartózkodó személyek megengedett száma, eszközök, tárgyak megengedett mennyisége.

 

A  belső fekvésű helyiséget eddig homlokzati nyílászáró nélküli helyiségként definiálták, mostantól a közvetlen természetes szellőzéssel és közvetlen természetes megvilágítással nem rendelkező helyiségeket értjük ezalatt. A belső kerítés a módosított OTÉK-ban a kerítés fogalmába került be (lásd ott). Ugyanígy kikerült a biztonságos használhatóság fogalma is. A bővítés eddig némileg túlbonyolított definíciója leegyszerűsödött: olyan építési tevékenység, amely az építmény térfogatát növeli. Újdonságként került be a bruttó alapterület: ez az épületszerkezetek alapterületével növelt nettó alapterület. A nettó alapterület:  a helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.

 

A csoportház meghatározásának újdonságait vastag betűvel emeltük ki:  építési telkenként egy vagy több önálló rendeltetési egységet (pl. lakást vagy üdülőegységet) magába foglaló, zártsorúan csatlakozó – többnyire egy ütemben, jellemzően azonos vagy hasonló építészeti kialakítású, egymástól független épületszerkezetekkel és közmûbekötésekkel épített – épületek, együttese. Lehet sorház, láncház, átriumház.

 

A módosított OTÉK megadja a különböző rendeltetések definícióit is.

Egészségügyi rendeltetés: az egészségügy körébe tartozó fekvő- és járóbeteg ellátás, megelőző, illetve utólagos

ellátást végző egészségügyi szolgáltatás, gyógyszerellátás, valamint kutatás.

Hitéleti rendeltetés: egyházi, vallási gyülekezeti használati cél.

Igazgatási rendeltetés: állami, önkormányzati vagy egyéb igazgatási feladatok.

Ipari rendeltetés: rendszeres üzletszerű ipari tevékenység.

Irodai rendeltetés: jellemzően irodai funkció.

Kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetés: termékek és szolgáltatások értékesítése, tárolása.

Közösségi szórakoztató rendeltetés: rendezvény, előadás, kiállítás, táncmulatság, művelődés, szórakoztatás.

Kulturális rendeltetés: kiállítás, elõadás, rendezvény, mûvelõdés, szórakoztatás.

Nevelési, oktatási rendeltetés: a gyermeknevelés, az alap-, közép-, és felsőfokú oktatási tevékenység, a szakképzés és a felnõttképzés, valamint továbbképzés.

Sport rendeltetés: sportolás, versenyzés, mérkõzés, egészségmegõrzõ mozgás.

Szociális rendeltetés: a szociális alapszolgáltatás, szakosított ellátás, a gyermekjóléti alapellátás és gyermekvédelmi szakellátás.

 

Az előlépcső definíciója kiegészült azzal, hogy az épület egy szintmagasságánál kevesebbet hidal át. Új fogalom az életciklus: anyagok, szerkezetek használati időszakának egymást követő szakaszainak összessége a nyersanyagbeszerzéstől vagy természeti erőforrásból történő előállítástól a végső ártalmatlanításig.

 

Szintén újdonság az építési telek definíciója: az a telek,

a) amely beépítésre szánt területen fekszik,

b) az építési szabályoknak megfelelően kialakított,

c) a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjármûvel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és

d) amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m.

 

Ugyanígy teljesen új fogalom az épület legmagasabb pontja: az épületnek a terepcsatlakozáshoz, lejtős terepen a lejtőoldali alacsonyabb terepcsatlakozáshoz, valamely magas ponthoz, vagy valamely síkhoz viszonyított, helyi építési szabályzat által megállapított legfelső pontja. Ennek meghatározásánál a tető azon díszítő elemei, amelyek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget nem tartalmaznak – kupola, saroktorony – valamint a tetőfelépítmények és az épület tetőzetén elhelyezett antenna, kémény és szellőző valamint tartozékaik figyelmen kívül hagyandók.

 

Az építménymagasság fogalma körül átmenetileg némi zavar keletkezett, a 2012. július 30-i OTÉK módosításban felváltotta az épületmagasság (ráadásul év végi hatálybalépéssel, így ideiglenesen jogi bizonytalanság is fellépett), majd szeptember végén az Országgyűlési Őrséggel összefüggésben egyes kormányrendeletek, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet módosításáról szóló 275/2012. (IX. 28.) kormányrendelet 5.§-a visszahelyezte régi jól megszokott pozíciójába az építménymagasság fogalmát, az eredetivel teljesen megegyező definícióval.

 

Az eddig a padlószinttel rendelkező szinteket jelentő építményszint logikusabb definíciót kapott: az építmény mindazon használati szintje, amelyen helyiség van. Nem építményszint a padlás, valamint az a tetőszint, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs.

 

A felújítás fogalmába belekerült, hogy az építmény térfogatát nem növeli. Új a fényszennyezés fogalma: olyan mesterséges zavaró fény, ami a horizont fölé vagy nem kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába, illetve nem a megfelelő időszakban világít, ezzel káprázást, az égbolt mesterséges fénylését vagy káros élettani és környezeti hatást okoz, beleértve az élővilágra gyakorolt negatív hatásokat is. A fogyatékos személyt az OTÉK módosítása már nem próbálja meg maga definiálni, hanem a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényre hivatkozik. A függönyfal meghatározása is újonnan került be a fogalommeghatározások közé: az építmény tartószerkezeteihez rögzített, azok előtt folytonosan kialakított önhordó térelhatároló falszerkezet.

 

A galéria ezentúl a helyiség alapterületének legfeljebb 50%-át foglalhatja el.  A helyiség definíciója kiegészült azzal, hogy járófelülettel rendelkező tér és hogy a beépítetlen tetőtér nem tartozik ide. A homlokzat definíciója csak egy vesszővel változott, de ez sokat segít az értelmezésében: az építménynek a nézőpont felé eső legkülső pontjára illesztett függőleges felületre vetített, a terepcsatlakozása feletti része.

 

Újonnan került be a homlokzatmagasság (Hm) fogalma: az épület homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni

a) a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát,

b) a vizsgált homlokzatfelülettől 12,00 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket,

c) a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3,00 m magasságú

ca) tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak,

cb) a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát, továbbá

d) a magastető és oromfalainak 6,00 m-t meg nem haladó magasságú részét.

A gömb, félgömb, donga vagy sátortető alakú építmények („tetőépítmények”) homlokzatmagasságát, ha az a 12,00 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében, ha a 12,00 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6,00 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni.

 

Újdonság a járófelület definíciója is: emberi tartózkodás vagy közlekedés céljára alkalmas felület.

A kerítés meghatározásába új elemek is bekerültek (vastag betűvel): a telek területét a közterülettől, a telek közhasználat céljára átadott területétől, illetve a szomszédos telkek területétől vagy a telek különböző rendeltetésű vagy használatú részeit térben elválasztó, lehatároló építmény. Egyúttal a belső kerítés külön fogalma megszűnt. A kerti építmény ezentúl nemcsak építési telken belüli műtárgyat jelenthet.

 

A komposzttoalett sem szerepelt eddig az OTÉK-ban: vízöblítés nélküli illemhely, amelyben a fekáliát, valamint szerves háztartási és kerti hulladékot zárt, hőszigetelt és szellőzéssel ellátott tartályban adalékanyag hozzáadásával, komposztálással humusszá alakítják.

A kézműipari építmény fogalma viszont kikerült.

 

A korszerűsítés definíciójában az építési-szerelési munka helyett építési tevékenység szerepel.

 

Újdonság a közmű meghatározása: termelő, elosztó, gyűjtő, továbbító, szabályozó, mérő rendeltetésű építmények, vezetékek, berendezések összessége, amely az egyes területfelhasználási egységek és az építmények rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz elvezetési, gáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos vagy folyamatos igényeit a település saját termelő, illetve előkészítő berendezései révén, vagy távvezetéki rendszerekhez kapcsolódva központosan, folyamatosan, kellő biztonsággal, közösségi úton, üzemszerűen működve elégíti ki.

A közműpótló helyét a közműpótló műtárgy kifejezés váltja fel, ez a közművet - az új megfogalmazásban már nemcsak a vezetékes közművet - helyettesítő vagy kiegészítő egyedi műtárgy.

 

Egy másik újdonság a közüzemi szolgáltatás: külön törvény alapján termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási kötelezettség hatálya alá tartozó vállalkozás által e kötelezettség alapján nyújtott közszolgáltatás.

 

Változott a közvetlen természetes megvilágítás definíciója, közvetlenül a szabadba nyíló, bevilágításra szolgáló felület helyett külsõ térelhatároló szerkezetben kialakított, bevilágításra szolgáló felületről beszél itt a módosítás szövege.

 

Lakóépület: jellemzõen lakást és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségeket magába foglaló épület. A magastető definíciójából kimaradt, hogy általában tetőteret képez. A melléképítmények felsorolásánál az eddigi j) pont (szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop) helyett az új: építménynek minõsülõ antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, ezenkívül a k) és az l) pontok ide sorolják a gépkocsi és egyéb tároló, valamint a mosó- és nyári konyha épületeket is.

 

A mezőgazdasági birtoktestek meghatározásából kimaradt, hogy azonos családi mezőgazdasági vállalkozás tagjainak tulajdonában kellene állniuk. Az oromfal az új meghatározás szerint a magastetővel lefedett épület, épületrész homlokzati falának az a része, amely a padlásteret vagy a beépített tetõteret a tetõgerincet elmetszve lehatárolja. A korábbi „amely a tetőszerkezet végeit lezárja” megfogalmazással szemben ez a kontyolt tetejű épületek végfalait egyértelműen megkülönbözteti az oromfalaktól.

 

Új definíciók az önálló építmény (független építményszerkezetekkel, valamint vezetékrendszerrel és berendezésekkel megvalósított, más építményhez legfeljebb tűzfalakkal csatlakozó építmény) valamint a párkánymagasság (az épület homlokzati síkja és a rendezett terepszint metszésvonala, valamint magastetős épület esetében az épület homlokzati síkja és a tetősík metszésvonala, lapostetős épület esetében a homlokzati

falsík és a legfelsõ zárófödém felsõ síkjának metszésvonala közötti függőlegesen mért távolság.

 

A szabad lépcső építményhez közvetlenül kapcsolódó, legalább egy oldalról nyitott lépcső, szemben a korábbi: csapadéktól nem vagy csak részben védett, oldalról legfeljebb korláttal lehatárolt lépcső meghatározással. A szintterület definíciója egyszerűbb lett: az összes építményszint bruttó alapterülete.

 

A tanya fogalmát is meghatározza a módosított OTÉK : mezõgazdasági területen lévő mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület,

épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó, legfeljebb 6000 m2 területű föld együttese.

 

A telek beépített területe: a telken álló épületeknek a terepcsatlakozáshoz képest 1,00 m-es vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. (Itt kimaradt, hogy a 35. § (9) bekezdésének a) pontja szerinti épületkiugrás vízszintesen mért vetületi területét a telek beépítettségének számítása során figyelembe kell venni). A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni

a) mezőgazdasági, gazdasági és különleges beépítésre szánt területen a legfeljebb 9,00 m-es, egyéb területen a legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház) és fóliasátor,

b) az épülethez tartozó előlépcső, tornác, előtető, valamint a terepcsatlakozástól legalább 2,00 m-rel magasabban lévõ erkély, függőfolyosó, ereszpárkány – az épület tömegétõl kiálló részeinek – az épülettõl számított 1,50 m-es sávba eső vízszintes vetületét.

(Itt a felsorolásból kimaradt a korábbi a) pont: az árnyékszék, a terepszint alatti építmény, a melléképítmények és a telken és a telek határain álló kerítés.)

 

Új definíciók a település rehabilitáció, rekonstrukció és revitalizáció.
A település rehabilitáció  elavult, de értéket képviselő településrész, tömb olyan felújítása, amely során az úthálózat, az épületállomány és a növényzet erre érdemes elemeinek megtartásával, korszerűsítésével, az alkalmatlan épületek, épületrészek elbontásával, esetleg azok új épületekkel történő pótlásával történik az érintett terület értékeinek és minőségének a kornak megfelelő színvonalra emelése.
A település rekonstrukció azokat az eseteket jelöli, amikor a településrész zömében elavult , az épületek nagy része bontásra kerül, és szükség szerint az úthálózat és a tömbosztás is módosul a jelen igényszintnek megfelelõ állapot elérése érdekében.
A település revitalizáció a különösen értékes, elsősorban számos műemléki értékkel rendelkező, elavult, élettelen településrészekre vonatkozik, ezek  „újraélesztése” a történeti érték megtartásával, minimális kiegészítő, nagyrészt helyreállító beavatkozással, szükség szerint rendeltetésmódosítással.

 

Településszerkezeti egység: az egymás melletti azonos területfelhasználási egységek és a köztük lévő kiszolgáló utak együttes területe.

 

A terasz meghatározása logikusabb lett: a rendezett terepen vagy épületrész zárófödémén kialakított, helyiséghez, önálló rendeltetési egységhez vagy azok közös közlekedőihez kapcsolódó, járható szilárd burkolatú külső tartózkodótér.

 

Új fogalom a tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy: olyan oldómedencéből és tisztítómezőből álló vízilétesítmény, amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére és elhelyezésére szolgál, és amely a szennyezőanyagok anaerob lebontását energiabevitel nélkül végzi.

 

Az OTÉK most már meghatározza a tornác fogalmát is: oszlopokkal, pillérekkel, boltívekkel alátámasztott fedett, az épület egyik homlokvonalához csatlakozó oldalirányból nyitott közlekedő tér.

 

A többszintes épület és a tömör kerítés definíciója kimaradt.

 

A tűzfal fogalmát pontosították, az OTSZ-szel összhangban: a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő tűzállósági határértékű, A1 tűzvédelmi osztályú térelhatároló folytonos függőleges falszerkezet, amelyet úgy kell kialakítani, hogy az általa elválasztott

tűzszakaszok vagy építmények egyikének állékonyság-vesztése, illetve az ebből adódó oldalirányú erőhatás esetén is megőrizze tűzterjedést gátló képességeit.

 

(A korábbi verzió: az építménynek - általában a teleknek a szomszédos telekkel közös telekhatárán álló - olyan függőleges térelhatároló falszerkezete, amelynek tűzállósági határértéke megfelel a tűzvédelmi előírás követelményeinek, és amely a tetőhéjazat fölé emelkedik.)

 

A vegyes rendeltetésű épület meghatározása kicsit át lett fogalmazva, de tartalmilag nem változott.

 

Két új definíció zárja a fogalommeghatározásokat:

 

Vezetékrendszer: egy vagy több villamos vagy információtechnikai vezetékből (kábelekből, sínekből, ideértve az optikai kábeleket is), épületgépészeti vagy technológiai csővezetékből, ezek rögzítésére szolgáló eszközökből, valamint ezek mechanikai védelméből álló együttes.

 

Villamos kezelőhelyiség: villamos berendezés (transzformátor-, főkapcsoló és akkumulátor) elhelyezésére szolgáló helyiség.

Hírlevél feliratkozás >>


Konferencianaptár

Tervlap
Archmaaik

Építési megoldások