Továbbképzések > Kötelező építész 2013 > I.5 Műemlékvédelem > Műemlékvédelem


Műemlékvédelem


A műemlékvédelem szabályai nem, de a műemlékekkel foglalkozó hatóságok szervezetrendszere jelentősen módosult. 2012. július 1-jével a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) már csak szakhatóságként vett részt a műemléket érintő építésügyi hatósági ügyekben, majd maga a KÖH is megszűnt. A KÖH feladatait, a Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalok, a Budapest Főváros Kormányhivatala műemlékvédelmi és régészeti örökségvédelmi szakigazgatási szerveként működő kulturális örökségvédelmi iroda, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ és a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. vette át.


1. Mi az a műemlék?


1. Műemlék és műemléki érték fogalma

Hajlamosak vagyunk minden régi épületet műemléknek tekintetni, azonban a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Örökségvédelmi törvény) ennél pontosabban, illetve kategóriákra bontva határozza meg a védendő értékeket.

Az
Örökségvédelmi törvény először a műemléki érték fogalmát határozza meg: minden olyan, építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt [2001. évi LXIV. tv. 7. § 10. pont]. A műemlék pedig olyan műemléki érték, amelyet jogszabállyal védetté nyilvánítottak [2001. évi LXIV. tv. 7. § 8. pont]. Az 1998-ig hatályos építési törvény (1964. évi III. törvény) még használta a műemlék jellegű épület fogalmát is, azonban jelenleg ilyen meghatározás már nincs a jogszabályokban.

A 9/2006. (IX. 25.) OKM rendelet a mecseknádasdi püspöki kertet mint történeti kertet műemlékké nyilvánította [9/2006. (IX. 25.) OKM rend. 1. §]. A történeti kert történeti vagy művészeti értékkel bíró, önállóan vagy más műemlékhez kapcsolódóan, illetve a történeti településszerkezet részeként megjelenő kertépítészeti alkotás, zöldfelület, illetőleg park. A kiemelkedő jelentőségű történeti kert műemlékké nyilvánítható [2001. évi LXIV. tv. 36. § (1)-(2) bek.]. A történeti kert mint műemlék meghatározásból is kiderül, hogy műemlék nem csak építmény lehet.

A törvény szerint műemléki védelemben részesülhetnek azok a temetők és temetkezési emlékhelyek – vagy ezek meghatározott részei – is, amelyek műemléki értékei a magyar történelem, a vallás, a kultúra és művészet sajátos kifejezői, illetve emlékei. Azonban a történeti kert, illetve a temető és a temetkezési emlékhely is csak akkor részesül védelemben, ha jogszabály védetté nyilvánította [2001. évi LXIV. tv. 37. § (1) bek.].

2. A területi védelem kategóriái

2.1. Az építészeti örökség elemei: egyedi és területi védelem

A műemlék mint egyedi védelem mellett létezik három olyan kategória, amelyek területi védelmet biztosítanak. Az építészeti örökséghez tartoznak
a) a műemlékek (egyedi védelem),
b) a műemléki környezetek,
c) a műemléki jelentőségű területek és
d) a történeti tájak [1997. évi LXXVIII. tv. 56. § (1) bek.].

2.2. Műemléki jelentőségű terület

A műemléki jelentőségű terület akár egész településrészekre is kiterjedhet. A törvény szerint a település azon részeit helyeznek ilyen védelem alá, amelynek jellegzetes szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei és utcaképei, építményeinek együttese összefüggő rendszert alkotva történelmi jelentőségű és ezért műemléki védelemre érdemes [2001. évi LXIV. tv. 39. § (1) bekezdés].

A területi védelem kihirdetéséről szóló miniszteri rendelet térképen való bejelöléssel, a terület körülírásával és a helyrajzi számok felsorolásával határozza meg a műemléki jelentőségű területet. A miniszteri rendelet megjelenése után a települési önkormányzatnak hat hónapja van arra, hogy a helyi építési szabályzatát vagy szabályozási tervét (a főváros esetében szabályozási kerettervet) a védettség tartalmának megfelelően módosítsa [2001. évi LXIV. tv. 39. § (3) bekezdés].

Budapest és Pannonhalma világörökségi helyszíneinek műemléki jelentőségű területeinek teljes körét a 7/2005. (III. 1.) NKÖM rendelet 2. számú mellékletében találhatjuk meg [7/2005. (III. 1.) NKÖM rend. 2. számú melléklet].

2.3. Műemléki környezet

A területi védelem második kategóriája a műemléki környezet. A műemléki környezetnek a védetté nyilvánított műemlék kormányrendeletben meghatározott környezete minősül. A műemléki környezet a védetté nyilvánított műemlékkel közvetlenül határos ingatlanokat, valamint a közterületrészek és a közterületrészekkel határos ingatlanokat jelenti, de ez nem automatikus. Az egyes védett épületek konkrét környezetét a műemléket védetté nyilvánító rendelet írja le, ha nincs erre utalás a rendeletben, akkor műemléki környezet sincs. Így például a 9/2006. (IX. 25.) OKM rendelet Baja, Gyula és Szeged belvárosát nyilvánította műemléki jelentőségű területté, azonban egyik védetté nyilvánított belváros esetében sem jelölt ki műemléki környezetet [9/2006. (IX. 25.) OKM rend. 4-6. §].

Érdemes tudni, hogy az Örökségvédelmi törvény hatálybalépése előtt (2001. július 10.) védetté nyilvánított műemlékek és műemléki jelentőségű területek környezete a törvény alapján műemléki környezetnek minősül, kivéve, ha azt a korábbi védetté nyilvánító döntés más területnagyságra állapította meg [2001. évi LXIV. tv. 90. §].

2.4. Történeti táj

Az örökségvédelmi törvény alapján történeti tájként védelem alá helyezhető az ember és a természet együttes munkájának eredményeként létrejött olyan kulturális (történeti, műemléki, művészeti, tudományos, műszaki, stb.) szempontból jelentős, részlegesen beépített terület, amely jellegzetessége, egységessége révén topográfiailag körülhatárolható egységet alkot.

A történeti táj hosszú évekig csak elméleti szinten létezett, az első ilyen területi védelmet a 5/2012. (II. 7.) NEFMI rendelet alapján a tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kapta meg [5/2012. (II. 7.) NEFMI rend. 1. §].

3. A műemlékvédelem szintjei

Érdekesség, hogy a műemlékvédelem szintjeit az építési törvényből ismerhetjük meg. Az építési törvény szerint az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeit
a) nemzetközi (egyetemes),
b) országos (nemzeti) és
c) helyi
építészeti örökség részeként kell kijelölni (védetté nyilvánítani), fenntartani, megóvni, használni és bemutatni.
Az építészeti örökség megfelelő fenntartása és megóvása közérdek [1997. évi LXXVIII. tv. 56. §].

Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek nem részesülnek országos egyedi műemléki védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik.

A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. Az országos területi műemléki védelem az egyes ingatlanokon fennálló helyi egyedi védelem hatályát nem érinti. A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról, kötelezettségekről és támogatásokról a települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat is) rendeletben dönt.

Az önkormányzat a helyi védettség településrendezési eljáráson kívüli megszüntetéséről szóló rendelet tervezetét köteles tájékoztatásul megküldeni az örökségvédelmi hatóságnak [1997. évi LXXVIII. tv. 57. §].

4. A műemlék nem mindig állami tulajdon

Az Örökségvédelmi törvény 2011. decemberéig azt rögzítette, hogy a törvény mellékletében egyedileg meghatározott műemlékeket, illetve műemlékegyütteseket kizárólagos állami tulajdonban kell tartani. Amennyiben tulajdonjoguk az ingatlan-nyilvántartásban nem az állam javára van bejegyezve, és az nem az ingatlan-nyilvántartás hiányosságának vagy jogszabálysértésnek az eredménye, a tulajdonjogot az állam javára meg kell szerezni. Ez a rendelkezés már nem található meg a jogszabályban, vagyis már nem elsődleges szempont az állami tulajdon (2001. évi LXIV. tv. 33. §). A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek listáját a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú melléklet III. pontjában találhatjuk meg [2011. évi CXCVI. tv. 2. számú melléklet III. pont].




 

 

2. A kulturális örökség védelmének kormányzati feladatai

 

A kulturális örökség védelme, és ezen belül az örökségvédelem kormányzati feladatait a belügyminiszter és az emberi erőforrások minisztere látja el.

1. A kulturális örökség védelme: közérdek

A kulturális örökség védelme közérdek, megvalósítása közreműködési jogosultságot és együttműködési kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati szervek, a nemzetiségi szervezetek, az egyházak, a társadalmi és gazdasági szervezetek, valamint az állampolgárok számára [2001. évi LXIV. tv. 5. § (1) bek.].

Az Örökségvédelmi törvénynek (2001. évi LXIV. tv.) megfelelően nemzetközi együttműködésben a nemzetközi szerződésekkel összhangban érvényesíteni kell a határokon túli magyar vonatkozású kulturális örökség, és a más nemzetek hazánkban található kulturális örökségének védelmét [2001. évi LXIV. tv. 5. § (2) bek.].


A régészeti örökség és a műemléki érték védelme érdekében végzett tevékenységet nevezi a törvény örökségvédelemnek [2001. évi LXIV. tv. 6. § (1) bek. b) pont].

A kulturális örökség védelmének keretében a védelem összehangolását és irányítását, ágazati felügyeletét, továbbá a kulturális örökség védelmével összefüggő feladatokat ellátó, kormányrendeletben meghatározott eljáró hatóság irányítását

a) a kulturális javak és az emlékhelyek tekintetében a kultúráért felelős miniszter (emberi erőforrások minisztere) [212/2010. (VII. 1.) Korm. rend. 41. § j) pont]

b) a régészeti örökség és a műemléki érték védelme (az örökségvédelem) tekintetében a régészeti örökség és a műemléki érték védelméért felelős miniszter (a belügyminiszter) [212/2010. (VII. 1.) Korm. rend. 37. § y) pont]

látja el [2001. évi LXIV. tv. 6. § (1) bek.].

2. A belügyminiszter örökségvédelmi feladatai

Jelenleg a belügyminiszter a Kormány régészeti örökség és műemléki értékvédelméért felelős tagja [212/2010. (VII. 1.) Korm. rend. 37. § y) pont].

A belügyminiszter előkészíti a régészeti örökség és a műemlék védelmével összefüggő jogszabályokat, továbbá e tárgykörben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki, valamint összehangolja, ellenőrzi és szakmailag irányítja a régészeti és műemlékvédelmi hatósági tevékenységet [212/2010. (VII. 1.) Korm. rend. 39. § (7) bek.].

A miniszter az örökségvédelemért való felelőssége körében
a) összehangolja, felügyeli és szakmailag irányítja a régészeti és műemlékvédelmi hatóságok tevékenységét, a fővárosi és megyei kormányhivatal régészeti és műemlékvédelmi hatósági jogalkalmazási tevékenységét és közreműködik a tevékenységek ellenőrzésében;
b) közreműködik az örökségvédelmet érintő nemzeti szabványok kidolgozásában, és a műemlékekkel összefüggő sajátos építési termékek beépítési feltételeinek meghatározásában;
c) ellátja a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság örökségvédelemmel összefüggő feladatai szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat;
d) gondoskodik a régészeti örökség
da) számbavételéről, nyilvántartásáról,
db) védendő területeinek meghatározásáról, védetté nyilvánításáról,
dc) védelméről, megőrzéséről,
dd) védelme körében az Ásatási Bizottság működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
e) a műemlékvédelem körében
ea) dönt a műemléki értékek, védetté nyilvánításáról, illetve annak megszüntetéséről,
eb) a műemlékek, és a védelem alá vont területek védelméről, megőrzéséről és nyilvántartásáról,
ec) ellátja a Műemléki Tanácsadó Testület működtetésével kapcsolatos feladatokat [212/2010. (VII. 1.) Korm. rend. 40. § (5c) bek.].

3. Az emberi erőforrások miniszterének örökségvédelmi feladatai

Az emberi erőforrások miniszterének feladatköre is érinti a műemlékvédelmet, hiszen a miniszter egyetértési jogot gyakorol a műemlékek vagyonkezelésbe adása és állami tulajdonból való kikerülése esetében [212/2010. (VII. 1.) Korm. rend. 52. § v) pont.].

Az emberi erőforrások minisztere irányítja továbbá a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központot, illetve egyetértési jogot gyakorol az ingatlan kulturális örökség védetté nyilvánítására vonatkozó jogszabályoknál az elővásárlási jog gyakorlása, továbbá az örökségvédelmi bírság kategóriájának megállapítása tekintetében [212/2010. (VII. 1.) Korm. rend. 52. § t), u) pont.].



 

3. Honnan tudható meg, hogy mi műemlék?

Ha ingatlant vásárolunk mindenképpen érdemes tudni, hogy műemlék-e a kinézett épület, vagy esetleg műemlék házban található lakásról van-e szól. Az ingatlan-nyilvántartásból elméletileg ki kell derülnie a műemléki jellegnek, de a tulajdoni lap bejegyzésétől függetlenül lehet valami műemlék.


1. „Ki van táblázva”

A műemléket, valamint indokolt esetben fontosabb megközelítési pontjain a védett területet a hatóság a jellemző adatokat ismertető "Műemlék" feliratú táblával jelöli meg [2001. évi LXIV. tv. 34. §]. Ez a követelmény sajnos nem mindig szokott teljesülni, tehát ha nem látunk ilyen táblát az ingatlanon, attól az még lehet műemlék.

2. A tulajdoni lapon fel van tüntetve

A védettség tényének az ingatlan-nyilvántartásból is kell tűnnie, de ennek hiányában az ingatlan még lehet műemlék, hiszen a földhivatali bejegyzés elmaradása a védettség fennállásának tényét nem érinti [2001. évi LXIV. tv. 74. §].

Egyébként nem kell sokat lapozgatni a tulajdoni lapot. A tulajdoni lap I. részében kell feltüntetni az ingatlan jogi jellegét. Az ingatlan jogi jellegként feljegyezhető információ egyebek – például a társasházi vagy szövetkezeti ház, bányatelek, régészeti lelőhely – mellett a műemlék és a műemléki terület (műemléki jelentőségű terület, történeti táj, műemléki környezet) [109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 39/A. § (1) bek.].

3. A műemlékek nyilvántartása

A műemléki nyilvántartást az örökségvédelmi iroda (a Lechner Lajos Tudásközpont) elektronikusan tárolja [80/2012. (XII. 28.) BM rend. 6. § (1) bek.].

3.1. A műemléki nyilvántartás adatai

A műemléki nyilvántartás tartalmazza:
a) a műemlék, műemléki terület megnevezését, törzsszámát és egyedi azonosító számát, a fekvése szerinti települést és címet;
b) a műemlék, műemléki terület természetbeni elhelyezkedésének az Egységes Országos Vetületi (EOV) rendszerhez illeszkedő pontszerű, vonalas létesítmény esetén a nyomvonal meghatározását, terület esetén annak vektoros kiterjedését, körülhatárolását;
c) a védettségre vonatkozó adatokat:
ca) a műemlék vagy műemléki terület megjelölését,
cb) a védettség keletkezésének időpontját,
cc) a védettséget keletkeztető határozat vagy jogszabályszámát;
d) azon ingatlanok ingatlan-nyilvántartási adatait (helyrajzi szám, terület), amelyek területén a műemlék vagy műemléki terület fekszik;
e) a műemlék, műemléki terület leírását, azonosító fényképeit az alábbiak szerint:
ea) a műemléki érték földrajzi azonosító adatait, térképmellékleteket és fotódokumentációt;
eb) a védetté nyilvánítás tudományos indokolását a védetté nyilvánítandó műemléki érték mindazon jellemzői megjelölésével, amelyek azt hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségűvé emelik;
ec) a műemléki érték aktuális állapotának, esetleges veszélyeztetettségének leírását, további értékeinek feltárását célzó kutatásokra tett javaslatot;
f) a műemlék funkcióját;
g) a műemlék tudományos kutatásának és feltárásának adatait az alábbiak szerint
ga) a műemléki érték és annak a történeti, művészeti, építészeti, műszaki, tudományos értékeinek, illetve a jellemzőit hordozó alkotórészeinek, tartozékainak, berendezési tárgyainak megnevezését, leírását és az azonosításra alkalmas adatokat;
gb) a műemléki értékre vonatkozó szakirodalmi, múzeumi, adattári dokumentumok megnevezését, azonosító adatait, az alapvető információkat tartalmazó dokumentumok másolatát;
gc) a műemlék kutatásainak dokumentációit;
h) a műemlékre vonatkozó hatósági határozatok, szakhatósági állásfoglalások számát, keltét, jogerejét és az elrendelt intézkedések tartalmát;
i) az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból legyűjthető, a műemlék vagy a műemléki terület kiterjedését lefedő vektoros állományt;
j) örökségvédelmi bírságkategóriába történő besorolását [80/2012. (XII. 28.) BM rend. 8. § (1) bek., 4. § (1) bek.].

A műemléki nyilvántartás a d), valamint az e)-j) pont szerinti tartalmi követelményeket jogszabály vagy szolgáltatási szerződés alapján más, jogszabály alapján vezetett nyilvántartás tartalmára hivatkozással, annak közvetlen informatikai elérését biztosítva is teljesítheti.

3.2. Ki kérhet a nyilvántartásból adatokat?

Érdemes tudni, hogy a védettség tényére vonatkozó adatokhoz való hozzáférés nem korlátozható, ezért önmagában azt, hogy melyik ingatlan áll védettség alatt, azt külön díjazás nélkül kell nyilvánossá tenni [2001. évi LXIV. tv. 72. § (1a) bek., 71. § (2) bek.].

Az örökségvédelmi iroda a nyilvántartásában szereplő adataiból kérelemre – kivételekkel – bárkinek köteles adatszolgáltatást biztosítani [80/2012. (XII. 28.) BM rend. 9. § (1) bek.].

3.3. Mennyibe kerül az adatszolgáltatás?

A hatósági nyilvántartásban kezelt adatokért - a védettség tényét rögzítő adatokon felül - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni [80/2012. (XII. 28.) BM rend. 9. § (2) bek.; 2001. évi LXIV. tv. 72. § (1a) bek., 71. § (2) bek.].

A díj mértéke:
a) legfeljebb öt adat esetén kérelmenként 2200 forint;
b) Ötnél több adat esetén 2200 forint + tételenként 220 forint;
c) településrendezési eszköz elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatás 5000 forint [80/2012. (XII. 28.) BM rend. 9. § (3) bek.].

A díjat akkor is meg kell fizetni, ha az örökségvédelmi iroda a kérelmet elutasítja, vagy ugyanarra az adatra vonatkozóan újabb kérelmet terjesztenek elő [80/2012. (XII. 28.) BM rend. 9. § (6) bek.; 1990. évi XCIII. tv. 28. § (2)-(3) bek.].

A díjat az örökségvédelmi iroda bankszámlájára készpénzátutalási megbízással vagy átutalási megbízással kell befizetni. A díj megfizetését vagy az illetékmentesség igazolását a kérelem benyújtásakor igazolni kell [80/2012. (XII. 28.) BM rend. 9. § (4)-(5) bek.].

Az Illetéktörvény alapján teljes személyes illetékmentességben részesülők (pl. állam, helyi önkormányzatok) az adatszolgáltatásért sem kötelesek díjat fizetni [80/2012. (XII. 28.) BM rend. 9. § (4)-(5) bek.; 1990. évi XCIII. tv. 5. §]






4. Hogyan lesz valami műemlék?


Az Örökségvédelmi törvény hatálya alá tartozó védett épületté vagy területté csak jogszabály alapján minősülhet valami. A kulturális örökség ingó elemeinek védetté nyilvánításának részletszabályait az Örökségvédelmi törvény (2001. évi LXIV. tv.) és a 3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet tartalmazza [3/2002. (II. 15.) NKÖM rend. 6-11. §, Melléklet]. Jelen tanulmányban az ingatlanok, településrészek műemlékké nyilvánításának szabályait mutatjuk be.

1. Ki kezdeményezheti a védetté nyilvánítást?

A hatályos jogszabályok szerint a műemléki érték védetté nyilvánításának előkészítését 2013. július 1-jétől a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság végzi. Az örökségvédelmi jogszabályokban a Lechner Lajos Tudásközpont feladatait az ún. örökségvédelmi iroda feladataiként találhatjuk meg.

A hatályos jogszabályok szerint a műemléki érték védetté nyilvánítását bárki kezdeményezheti a Lechner Lajos Tudásközpontnál, de a védetté nyilvánítás előkészítését a Lechner Lajos Tudásközpont hivatalból is megindíthatja. A védetté nyilvánításra vonatkozó kezdeményezésekről és a hivatalból indítandó előkészítésekről az örökségvédelmi iroda havonként tájékoztatja a belügyminisztert. A hivatalból megindítandó előkészítésekre egyébként a régészeti örökség és műemléki érték védelméért felelős miniszter (a belügyminiszter) utasítást is adhat az örökségvédelmi irodának [80/2012. (XII. 28.) BM rend. 2. § (1)-(3) bek.].

2. Előzetes miniszteri döntés

A belügyminiszter az örökségvédelmi iroda havi tájékoztatása alapján dönt a védetté nyilvánítás megtagadásáról, amennyiben védetté nyilvánítási dokumentáció nélkül is megállapítható, hogy a műemlékké nyilvánításra vonatkozó kezdeményezés nyilvánvalóan nem műemléki értékre vonatkozik [80/2012. (XII. 28.) BM rend. 2. § (4) bek.].

Negatív miniszteri döntés esetében a Lechner Lajos Tudásközpont az ügyben nem készíthet védetté nyilvánítási dokumentációt sem. A miniszter elutasító döntéséről az örökségvédelmi iroda értesíti a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét [80/2012. (XII. 28.) BM rend. 2. § (5) bek.].

3. Védetté nyilvánítási dokumentációt készítése

Ha a miniszter nem utasítja el a kezdeményezést a védetté nyilvánítás előkészítése során az örökségvédelmi iroda védetté nyilvánítási dokumentációt készít.

A műemléki érték védetté nyilvánítási dokumentációja tartalmazza:
a) a műemléki érték földrajzi azonosító adatait, térképmellékleteket és fotódokumentációt;
b) a védetté nyilvánítás tudományos indokolását a védetté nyilvánítandó műemléki érték mindazon jellemzői megjelölésével, amelyek azt hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségűvé emelik;
c) a műemléki érték és annak a történeti, művészeti, építészeti, műszaki, tudományos értékeinek, illetve a jellemzőit hordozó alkotórészeinek, tartozékainak, berendezési tárgyainak megnevezését, leírását és az azonosításra alkalmas adatokat;
d) a műemléki érték aktuális állapotának, esetleges veszélyeztetettségének leírását, további értékeinek feltárását célzó kutatásokra tett javaslatot;
e) a műemléki értékre vonatkozó szakirodalmi, múzeumi, adattári dokumentumok megnevezését, azonosító adatait, az alapvető információkat tartalmazó dokumentumok másolatát;
f) a műemléki érték kijelölésre javasolt műemléki környezetét;
g) a műemléki érték és környezete ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait (helyrajzi szám, terület, művelési ág, tulajdonos, kezelő) a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításához képest 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap alapján, valamint az ingatlanügyi hatóság által hitelesített térképmásolatot;
h) a fenntartható használat főbb szempontjait [80/2012. (XII. 28.) BM rend. 4. § (1) bek.].

Az örökségvédelmi iroda a dokumentáció készítése során igénybe veheti az adott szakterületen szakértelemmel rendelkező személy közreműködését is [80/2012. (XII. 28.) BM rend. 4. § (2) bek.].

4. Az érintett tulajdonosokat értesíteni kell

A védelem alá vonni tervezett
a) a műemlék ingatlanok,
b) a műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben és történeti táj területén elhelyezkedő, illetve
b) a védelem alá vonni tervezett régészeti lelőhelyhez és a lelőhely régészeti védőövezetéhez tartozó ingatlanok [2001. évi LXIV. tv. 29. § (3) bek.],
tulajdonosait értesíteni kell a védetté nyilvánítási eljárás megkezdéséről [2001. évi LXIV. tv. 14. § (2) bek.].

A védetté nyilvánítás előkészítése során észrevételt tehetnek, és a dokumentációba - annak elkészülte után - betekinthetnek mindazok, akik a védetté nyilvánítási eljárás megindításáról értesültek, valamint akiknek az adott ingatlanra vonatkozó jogát a védelem érinti [80/2012. (XII. 28.) BM rend. 4. § (3) bek.].

Az örökségvédelmi iroda – mielőtt értesítené az érintett ingatlanok tulajdonosait – egyeztetést folytat le az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalával (az elsőfokú örökségvédelmi hatósággal) az esetleges ideiglenes védelem alá helyezés tárgyában [80/2012. (XII. 28.) BM rend. 2. § (7) bek.]. Az egyeztetés arról folyik, hogy érdemes lehet-e a védelem alá helyezési eljárás nyilvánossá tételét megelőzően dönteni az ingatlanok ideiglenes védetté nyilvánításáról.

5. A miniszter döntése a védetté nyilvánítási dokumentáció alapján

Az örökségvédelmi iroda a belügyminiszter által meghatározott ütemezés szerint terjeszti fel a védetté nyilvánítási dokumentációkat a miniszterhez. A miniszter a hozzá felterjesztett dokumentáció alapján
a) a védetté nyilvánítás tárgyában rendeletet alkot,
b) a dokumentáció kiegészítését rendeli el, vagy
c) dönt a védetté nyilvánítás megtagadásáról [80/2012. (XII. 28.) BM rend. 5. § (1)-(2) bek.].

6. A védetté nyilvánításról szóló jogszabály

A védetté nyilvánításról szóló miniszteri rendelet kihirdetését követően az örökségvédelmi iroda a védetté nyilvánítási dokumentáció egy másolati példányát megküldi az elsőfokú örökségvédelmi hatóságnak (a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak) [80/2012. (XII. 28.) BM rend. 5. § (3) bek.].

A műemléki értékeket a belügyminiszter rendeletben nyilvánítja védetté. A rendeletnek tartalmaznia kell:
a) a védetté nyilvánítás tényét,
b) a védetté nyilvánított műemléki értékeket, a védelem célját,
c) a védelem fajtáját (műemlék, védett műemléki terület),
d) az egyedileg védett ingatlanra (ingatlanrészre) vonatkozó, elővásárlási joggal kapcsolatos rendelkezést,
e) a műemléknek a műemlékvédelmi bírság szerinti számítási kategóriájába sorolását,
f) a műemlék ingatlan (ingatlanrész) és a műemléki terület meghatározását, az azonosításához szükséges helyrajzi adatokkal [2001. évi LXIV. tv. 32. §].

7. A védettség ténye (elméletileg) felkerül a tulajdoni lapra

A műemléki védetté nyilvánítás tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A tulajdoni lapra történő bejegyzésről 2013. július 1-jétől az örökségvédelmi iroda (a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft.) intézkedik [2001. évi LXIV. tv. 15. § (3) bek.; 80/2012. (XII. 28.) BM rend. 6. § (3) bek.].

8. Hogyan szűnhet meg a műemlék védelme?

A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyilvánított műemlék megsemmisült, vagy
b) a műemléki jelentőségű terület, illetve a műemlék a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette,
c) a védelem tárgya a műemlék szakmai ismérveinek nem felel meg.

A védettség megszüntetésére irányuló eljárásra a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, vagyis ugyanúgy jogszabályban (főként miniszteri rendeletben) fog megjelenni a műemléki védettség megszüntetéséről szóló döntés is [2001. évi LXIV. tv. 35. §]. Például az 1987. március 11-én kelt OMF határozattal műemlékké nyilvánított, Budapest II. kerület, Hűvösvölgyi út 207. házszám alatti, ún. Balázs vendéglő hosszú, hányatatott sorsát – Ráday Mihály áldozatos munkája ellenére – 2011-ben zárta le egy miniszteri rendelet, mivel az ingatlan a műemléki értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette [53/2011. (VIII. 25.) NEFMI rend. 178. §].



 





5. Az ideiglenes védettség

Gyakran előfordul, hogy a védetté nyilvánítási eljárás megindításának hatására a tulajdonos „megoldja a hivatal problémáját”, és lebontja az épületet. A műemlék műemlékké válása előtti megsemmisülése megakadályozása érdekében az örökségvédelmi hatóság az elővédelem eszközeivel élhetett: az ideiglenesen védetté nyilvánítsa vagy az elővédelmi listára vétel. Az elővédelmi listára vétel 2013. január 1-jével megszűnt, de az ideiglenes védettség szerencsére még alkalmazható.

1. Az elővédelem lehetőségei

Az elővédelmi listára vétel 2013. január 1-jével megszűnt. Az örökségvédelmi hatóság az általa meghatározott műemléki értékeket elővédelem céljából vehette listára, amelyről az érintettek határozat formájában értesültek. A listára vett műemléki értéken tervezett építési engedélyköteles, telekhasznosítási és telekalakítási célú, valamint az örökségvédelmi hatóság által a listára vételről szóló határozatában meghatározott beavatkozást annak megkezdése előtt 90 nappal be kellett jelenteni (kivéve az azonnali beavatkozást igénylő helyzeteket). Az örökségvédelmi hatóság a bejelentés alapján intézkedett a műemléki érték ideiglenes védelem alá helyezéséről, vagy a listáról való törléséről. Látható, hogy ebben az eljárásban csak akkor vette védelmébe az örökségvédelmi hatóság az épületet, ha valamilyen munkálatot akarnak végezni rajta, de a műemlékekre vonatkozó korlátozások nem érvényesültek (2001. évi LXIV. tv. 30. §).

2. Az ideiglenes védelem elrendelésének feltételei

2.1. Műemlékek esetében

A hatályos rendelkezések között az elővédelem már csak az ideiglenes védelem alá helyezés lehetőségét biztosítja. Ideiglenes védelem alá helyezhető:
a) a műemléki védelemre javasolt ingatlan (építményt vagy területet), illetve a listára vett műemléki érték a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg, vagy
b) ha a műemléki értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti, soron kívül [
2001. évi LXIV. tv. 31. § (1) bek.].

2.2. Régészeti lelőhely esetében

A régészeti lelőhely ideiglenesen védetté nyilvánítható
a) a régészeti lelőhely jelentős károsodásának veszélye esetében, vagy
c) ha a régészeti lelőhely védetté nyilvánítását kezdeményezték, a hatóság a területet örökségvédelmi érdekből fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozattal legfeljebb 90 napra védetté nyilváníthatja. Az ideiglenesen védetté nyilvánított lelőhelyekre a védetté nyilvánított lelőhelyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a hatóság a határozatában korlátozhatja vagy felfüggesztheti, illetőleg megtilthatja a régészeti lelőhelyet veszélyeztető tevékenység folytatását [
2001. évi LXIV. tv. 17. § (1) bek.].


3. Az ideiglenes védelem időtartama

3.1. Közös szabályok

Az ideiglenes védelem a hatóság határozatának keltétől kezdődik, mivel a döntés azonnal végrehajtható, éppen azért, hogy a tulajdonos nem tudjon a jogorvoslati eljárás időtartama alatt kárt okozni az épületben [
2001. évi LXIV. tv. 31. § (1) bek., 17. § (1) bek.].

Az ideiglenes védettség elrendeléséről és megszüntetéséről
a védetté nyilvánítási eljárás megkezdéséről értesítendőket kell közvetlenül tájékoztatni [2001. évi LXIV. tv. 31. § (5) bek.].

3.2. Az ideiglenes védelem időtartam


 

Műemlék

Régészeti lelőhely

Időtartam

1 év

90 nap

Időtartam meghosszabbításának feltételei

Egyszer és legfeljebb további egy évre meghosszabbítható, feltéve, ha a védetté nyilvánítás előkészítése megkezdődött, de a védetté nyilvánításról a miniszter nem rendelkezett, és a védetté nyilvánítás megtagadásáról sem hozott döntést [393/2012. (XII. 20.) Korm. rend. 15. § (2) bek.; 2001. évi LXIV. tv. 31. § (2) bek.].

A mentő feltárás időtartamára egy alkalommal legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható [393/2012. (XII. 20.) Korm. rend. 15. § (2) bek.; 2001. évi LXIV. tv. 17. § (1) bek.].

Ideiglenes védettség megszűnésének esetei

a) a határozatban megjelölt időtartam elteltével,
b) a védetté nyilvánításról szóló rendelet hatálybalépésével [
2001. évi LXIV. tv. 31. § (4) bek.], vagy
c) ha a hatóság a védetté nyilvánítás előkészítése során megállapítja, hogy a védetté nyilvánítás nem indokolt
[2001. évi LXIV. tv. 31. § (5) bek.]

a) a határozatban megjelölt időtartam elteltével,
b) a régészeti lelőhelyet a miniszter rendelettel védetté nyilvánítja [
2001. évi LXIV. tv. 17. § (1), (3) bek.].


4. Az ideiglenes védelem alatt álló ingatlanok szinte műemlékek

Az ideiglenes védelem alatt álló ingatlanokra a műemlékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, de vannak kivételek. Az örökségvédelmi hatóságnak nincs hatásköre arra, hogy
a) elrendelje a beavatkozást megelőző állapot helyreállítását, valamint a fenntartható használatra vonatkozó kötelezettség teljesítését,
b) a károsítás, veszélyeztetés esetén a tevékenységet leállíttassa, és az ilyen magatartás tanúsítóját e tevékenység folytatásától eltiltsa
[2001. évi LXIV. tv. 67. § (1) bek. a) és b) pont],
c) elrendelje olyan munkálatok elvégzését, amelyek az ingatlan történeti állapotának vagy korábbi történeti állapota meghatározott elemeinek feltárására, helyreállítására és bemutatására irányulnak
[2001. évi LXIV. tv. 68. § (1) bek. b) pont; 2001. évi LXIV. tv. 31. § (3) bek.].

Az Örökségvédelmi törvény hivatkozik még a 44. § (1) bekezdésének b) pontra is a kivételek között. Ez a rendelkezés azt írta elő, hogy a műemlék bármely jogcímen való átruházásához, megterheléséhez, továbbá a vagyonkezelő kijelöléséhez vagy megváltoztatásához, illetve bármely jogügylethez, amelynek következtében az állam vagy önkormányzat tulajdonjoga megszűnik a műemlék felett a hatóság jóváhagyása szükséges, ha a műemlék az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény alapján került önkormányzati tulajdonba, kivéve ha a hatóság a társasházzá alakításhoz korábban hozzájárult. A 44. § (1) bekezdésének b) pontja – a 2012. évi CXCI. törvény 18. §-a alapján – hatályát vesztette, azonban az ideiglenes védelem alatt álló ingatlanokra vonatkozó rendelkezéseknél valamiért még szerepel [2001. évi LXIV. tv. 31. § (3) bek.].

A kulturális örökség ideiglenes védelem alatt álló elemei az örökségvédelmi bírság szempontjából a III. kategóriába tartoznak
[191/2001. (X. 18.) Korm. rend. 2. § (2) bek.].

5. Az ideiglenes védetté nyilvánított lelőhelyekre vonatkozó szabályok

Az ideiglenesen védetté nyilvánított lelőhelyekre a védetté nyilvánított lelőhelyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a hatóság a határozatában korlátozhatja vagy felfüggesztheti, illetőleg megtilthatja a régészeti lelőhelyet veszélyeztető tevékenység folytatását [
2001. évi LXIV. tv. 17. § (1) bek.].


 


6. A műemlék tulajdonosainak kötelezettségei

A műemlék jelenleg sajnos több kötelezettséggel mint jogosultsággal jár. A műemlék tulajdonosai ezért gyakran érzik úgy, hogy az ingatlanuk műemlék jellege csak akadályozza őket a tulajdonjoguk gyakorlásában, de ellentételezésként nem kapnak semmit. A főként építésügyi és használati korlátozásokat ellensúlyozásaképpen helyi adó kedvezményre, illetve pályázati források felhasználására lehetnek jogosultak a műemlékek tulajdonosai, azonban ezek az előnyök még nincsenek arányban a műemlékre fordítandó többletköltségekkel.

1. Elővásárlási jog

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Örökségvédelmi törvény) alapján a kulturális örökség védetté nyilvánított ingatlan elemeire a Magyar Államot – a temetők és temetkezési emlékhelyek, a történeti tájak, valamint műemléki jelentőségű területek és a műemléki környezetek kivételével – elővásárlási jog illeti meg, ha ezt a védetté nyilvánító, illetőleg a védettséget módosító rendelet kimondja.

Amennyiben a műemlékekre több elővásárlási jog áll fenn, első helyen az államot, második helyen az ingatlant kezelő (vagy ingyenesen használó) önkormányzatot, harmadik helyen az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg az elővásárlási jog [2001. évi LXIV. tv. 86. § (1) bek., 37-39. §].

Az állam elővásárlási jogát kormányrendeletben kijelölt szerv gyakorolja.

Az 1998. január 1-je előtt hatályos jogszabályok alapján műemlék, műemlék jellegű, városképi jelentőségű kategóriában védett ingatlanok tekintetében első helyen az államot, második helyen a feladatot ellátó helyi önkormányzatot, ennek hiányában az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot – fővárosban lévő ingatlan esetén a fővárosi és kerületi önkormányzatot megegyezésük szerint – elővásárlási jog illeti meg. Egyházi közösség (pl. szerzetesrend) működését biztosító, illetve hitéleti, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, továbbá kulturális célú, az egyház használatában lévő műemlék épület esetében a települési önkormányzat helyett második helyen a használót illeti az elővásárlási jog [2001. évi LXIV. tv. 86. § (4) bek.].

2. Használati korlátozás

2.1. Bemutatási kötelezettség

A műemlékeket a műemléki értékükhöz, jellegükhöz, történelmi jelentőségükhöz méltóan, a védett értékek veszélyeztetését kizáró módon kell használni, illetve hasznosítani [2001. évi LXIV. tv. 43. § (1) bek.].

A védett kulturális örökség tulajdonosai kötelesek a hatóságnak - előzetes egyeztetés alapján - lehetővé tenni az örökség egészének vagy meghatározott részének tanulmányozását, megtekintését, dokumentálását [2001. évi LXIV. tv. 76. § (1) bek.].

A tulajdonosi érdekek figyelembe vétele mellett törekedni kell a műemlék nagyközönség számára történő bemutatására [393/2012. (XII. 20.) Korm. rend. 4. § (10) bek.]. Indokolt esetben műemlékek és a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek nagyközönség által történő látogatásának időpontját és módját a hatóság úgy köteles meghatározni, hogy az a tulajdonost (használót) az ingatlan rendeltetésszerű használatában vagy méltánylást érdemlő életviszonyaiban ne zavarja, kárt ne okozzon [2001. évi LXIV. tv. 76. § (2) bek.]. A hatóság élet-, illetve vagyonbiztonság, továbbá a védett érték megóvása érdekében megtilthatja, korlátozhatja, vagy előzetes engedélyhez kötheti a látogatást, megtekintést [2001. évi LXIV. tv. 78. §].

A műemlék rendeltetése, használata nem járhat a műemléki értékek veszélyeztetésével. Műszaki, gazdasági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a műemléki értékek fennmaradását, érvényre jutását jobban szolgáló és visszafordítható megoldásokat [393/2012. (XII. 20.) Korm. rend. 4. § (7)-(8) bek.].

2.2. Felmérés, bemutatás elősegítése miatti munkálatok elvégeztetése (állami költségen)

Az örökségvédelmi hatóság kulturális örökségvédelmi érdekből – az örökségvédelmi engedély hatálya alá tartozó mértékben – elrendelheti:
a) védetté nyilvánított kulturális örökséghez tartozó javak felülvizsgálatát, felújítását, helyreállítását;
b) olyan munkálatok elvégzését, amelyek a műemlék vagy a védetté nyilvánított kulturális örökség történeti állapotának vagy korábbi történeti állapota meghatározott elemeinek feltárására, helyreállítására és bemutatására irányulnak [2001. évi LXIV. tv. 68. § (1) bek.].

Vagyis ezekben az esetekben nem kell a műemlék állagát megóvni, csak a jobb megismerés érdekében történik kötelező munkavégzés. Ezeket a munkálatokat ugyan a tulajdonos végzi el, azonban a hatóságot terheli az elrendelt munkálatok örökségvédelmi többletköltsége, ezért sem kerül sor sűrűn ilyen beavatkozásokra [2001. évi LXIV. tv. 68. § (2) bek.].

A védett kulturális örökség tulajdonosa, vagyonkezelője, használója tűrni köteles a hatóság által elrendelt vagy engedélyezett munkálatokat. Az elrendelt munkák csak a feltétlenül szükséges mértékben akadályozhatják tartósan a kulturális örökséghez tartozó javak rendeltetésszerű használatát [2001. évi LXIV. tv. 69. §].

3. Bővebb jókarbantartási kötelezettség

3.1. A műemléki értéket is óvni kell

A műemlék fenntartásáról, jókarbantartásáról a műemlék tulajdonosa, vagyonkezelője, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben szerinti ingyenes használója az Építési törvényben, valamint az Örökségvédelmi törvényben foglaltak szerint köteles gondoskodni. A fenntartási, jó karban tartási kötelezettség a műemlékek esetében a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges műszaki állapot fenntartásán túlmenően kiterjed az azok sajátos értékeit képező építészeti, képző- és iparművészeti, valamint kertépítészeti alkotórészeire és tartozékaira, felszerelési tárgyaira is.

A műemlékeket épségben, jellegük megváltoztatása nélkül kell fenntartani [2001. évi LXIV. tv. 41. § (1)-(2) bek.].

Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi a meglévő építmények körében a jogszabályban előírt jókarbantartási kötelezettség teljesítését, valamint – az építésügyi és örökségvédelmi hatósággal együttműködve – azt, hogy a műemlékek műszaki állapota nem veszélyezteti-e a műemléki értékeket [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 58. § (3) bek.].

3.2. Fenntartás állami költségen

Ha a műemlék tulajdonosának személye, lakóhelye, tartózkodási helye ismeretlen, a műemlék fenntartásáról – a tulajdonos költségére – a hatóság gondoskodik. Az állam – lenne – köteles a műemléket fenntartani akkor is, ha a műemléki védettség alatt álló ingatlan tulajdonjogával összefüggésben per van folyamatban, és e miatt a műemléket érintő, halaszthatatlan munkálatok elvégzése késedelemmel járhat [2001. évi LXIV. tv. 42. §].

4. Építésügyi korlátozások

4.1. Átalakítási feltételek

A műemlékek helyreállítása és használata során törekedni kell a történetileg összetartozó ingatlanokat, ingatlanrészeket egyesítő megoldásokra, továbbá a korábban - az eredeti műemléki érték csorbításával - eltávolított, fellelhető és azonosítható alkotórészek, tartozékok és berendezési tárgyak visszahelyezésére [2001. évi LXIV. tv. 43. § (2) bek.]. Műemlék átalakítását a műemléki értékek fenntartása, érvényre juttatása szempontjainak szem előtt tartásával lehet végezni, olyan módon és mértékig, ami nem sérti az értékek összességének (tömegalakítás, térkapcsolatok, arányviszonyok, szimbolikus tartalom, felületek kialakítása, díszítmények), valamint a történeti korok emlékeinek megtartását. A történeti korok emlékeinek megtartása nem jelent kötelezettséget ezek bemutatására [393/2012. (XII. 20.) Korm. rend. 4. § (3) bek.].

A műemléket fizikai valójában kell megőrizni. A műemléket érintő tevékenységeket jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott esetekben jellegüktől függő szakági kutatásoknak kell megalapozniuk. A műemlék anyagát érintő tevékenységek során a műemlék történeti értékeit fel kell tárni, és dokumentálni kell [393/2012. (XII. 20.) Korm. rend. 4. § (2) bek.].

Műemlék alkotórészének, tartozékának javítása vagy korszerűsítése során az eredeti vagy meglévő alkotórész, tartozék, megőrzésére, felújítására kell törekedni. Amennyiben ez a pusztulás mértéke vagy a használat ellehetetlenülése miatt már nem lehetséges, úgy engedélyezhető a részleges csere, részleges vagy teljes pótlás azonos vagy hasonló anyagból, valamint kivitellel, és csak kivételes esetben az eltérő anyagból való pótlás [393/2012. (XII. 20.) Korm. rend. 4. § (5) bek.]. Műemlék alkotórészét, tartozékát képező képző- vagy iparművészeti alkotás áthelyezése csak restaurátor szakember közreműködésével végezhető [393/2012. (XII. 20.) Korm. rend. 4. § (9) bek.].

Műemlékhez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy műemlék telkén új építmény, építményrész építése a műemléki érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét nem sértheti [393/2012. (XII. 20.) Korm. rend. 4. § (4) bek.].

4.2. Kizárt a műemlék bontása

A műemlék egésze nem bontható le, erre semmilyen indokkal nem lehet engedélyt kapni.

A műemlék részleges bontása akkor engedélyezhető, ha
a) a műemlék egyes részeinek, illetőleg szerkezeti elemeinek megmentése céljából szükséges,
b) a műemlék helyreállításával kapcsolatban korábbi és jelentős építési korszak maradványának bemutatását, vagy a műemlék hiteles állapotát eltorzító idegen részek eltávolítását, illetve a műszaki állagbiztosítás vagy életveszélyelhárítás érdekében szükséges elkerülhetetlen beavatkozásokat célozza, vagy
c) műemléken vagy műemléki területen utólag létesített, műemléki értékkel nem bíró építmény eltávolítását, vagy terepszint megváltoztatását célozza,
d) a beavatkozás a műemlék használata érdekében, a védetté nyilvánítást megalapozó műemléki értékek sérelme nélkül megvalósítható [2001. évi LXIV. tv. 45. § (1)-(2) bek.].

A műemléket érintő bontás kizárólag bontási engedély alapján végezhető [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 45. § (1) bek.]. Műemléki jelentőségű területen végzett bontás tudomásulvételéhez kötött tevékenységek esetében az örökségvédelmi hatóság hozzájáruló nyilatkozatára is szükség van [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 60. § (6) bek. b) pont].

A bontási engedélyezési és tudomásulvételi dokumentációnak – az általános előírásokon túlmenően – tartalmaznia kell:
a) helyi védelem alá tartozó építmény, illetve egyedi tájértékké minősített építmény elbontása vagy műemlék részleges bontása esetén fényképeket az építmény valamennyi nézetéről,
b) műemlék részleges bontásához a beavatkozással érintett részre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott tartalmú építéstörténeti kutatási dokumentációt [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 8. számú melléklet III. pont 6. alpont].

4.3. Telekalakítás speciális szempontja

Műemlék ingatlanon telekalakítás – külön jogszabályban meghatározottak szerint – csak akkor engedélyezhető, ha azzal a védett érték nem sérül [2001. évi LXIV. tv. 45. § (3) bek.]. A telekalakítási eljárás során törekedni kell a történeti településszerkezet sajátosságainak megőrzésére, a korábban történetileg összetartozó vagy részben védett ingatlanrészek újraegyesítésére [393/2012. (XII. 20.) Korm. rend. 14. § (2) bek.].

A műemlék ingatlant érintő telekalakítási ügyekben szakhatóságként közreműködő örökségvédelmi hatóság a telekalakítás engedélyezéséhez történő hozzájárulást megtagadhatja, ha
a) a tervezett telekfelosztás és telekhatár-rendezés nem veszi figyelembe a történeti településszerkezetet, a történeti utcavonalat;
b) a tervezett telekfelosztás következtében az egy telken fekvő régészeti emlék több telekre kerülne [393/2012. (XII. 20.) Korm. rend. 14. § (1) bek.].

A telekalakítási eljárás a védettség hatályát nem érinti, a telekalakítással érintett telek régészeti és műemléki védelme a telekalakítás folytán létrejött telkekre is vonatkozik [393/2012. (XII. 20.) Korm. rend. 14. § (3) bek.].

4.4. Építési engedélytől eltérés korlátozása

Műemlék esetén a jogerős és végrehajtható építési engedélytől, a hozzá tartozó jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól a kivitelezés során – az építési engedélyhez kötött tevékenységek mellett – az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével, módosított építési engedéllyel lehet csak eltérni, ha az örökségvédelmi hatósági engedélyhez kötött tevékenység lenne az eltérés [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 22. § (2) bek.].

4.5. Kötelező a látványterv és bővebb a tervdokumentáció

Az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv a műemléken és más, jogszabállyal védett építményen vagy területen történő építési tevékenység esetén [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 72. § (4) bek. a) pont].

A műemléki védelem alatt álló építmény átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése, helyreállítása esetén az építészeti műszaki dokumentációnak – az tervdokumentációra vonatkozó általános követelményeken túl – alábbiakat is tartalmaznia kell:
1. az építmény teljes helyreállítása, felújítása esetében külön jogszabályban meghatározott tartalmú építéstörténeti kutatási dokumentációt,
2. építmény részleges, a történeti térszerkezetet, illetve részleteket érintő terv esetén a beavatkozással érintett részre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott tartalmú építéstörténeti kutatási dokumentációt,
3. külső és belső nyílászárók cseréje esetén a meglévő (a változtatás előtti) állapotra vonatkozó, elemenkénti
3.1. fotódokumentációt,
3.2. állapotvizsgálatot,
4. műemlék épületszerkezetének nedvesedése vagy sók által okozott károk elhárítása esetén faldiagnosztikai szakvéleményt, amely tartalmazza az előzetes adatgyűjtés eredményeit, a helyszíni szemle megállapításait, a faldiagnosztikai minták vizsgálatainak ismertetését, a kár-okok teljes körű bemutatását, elemzését, a nedvesség és sószennyezés elleni védelmi technikák alkalmazhatóságának elemzését, fotó- és rajzi dokumentációt,

5. építmény tetőszerkezetének megerősítése, terhének növekedésével járó átalakítása esetén az 1950 előtti tetőszerkezetek helyreállítása esetén az elemek teljes vagy részleges cseréjét, megerősítését tételesen, rajzi mellékleteken is fel kell tüntetni,

6. helyiséget nem tartalmazó építmény esetén a 4. pontban meghatározottakon túl az átalakítás előtti és a tervezett állapotot ábrázoló nézetrajzok és - amennyiben releváns - alaprajzok, metszetek [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 8. számú melléklet III. pont 5. alpont].

4.6. Fennmaradási engedély a műemlékre tekintettel

Az általános építésügyi előírások vizsgálata során is előtérbe került a műemlékvédelem, mivel a műemlék megóvása érdekében akár a szabálytalan építési tevékenység fennmaradására is sor kerülhet (természetesen építésügyi bírság mellett).

Az építésügyi hatóság – az építtető vagy a tulajdonos kérelme alapján – fennmaradási engedélyt ad, ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg, és
a) egyébként az építési engedélyezéshez előírt, az Építési törvény 36. §-ban és az egyéb jogszabályban meghatározott műszaki és egyéb feltételek teljesülnek,
b) az építmény, építményrész átalakítással, visszabontással vagy egyéb módon szabályossá tehető,
c) azt a műemléki védett érték megőrzése megkívánja, vagy
d) a szabálytalanság közérdeket nem sért, vagy az érdeksérelem a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható [1997. évi LXXVIII. tv. 48/A. § (1) bek.].

A műemléki területen épült építmény esetén fotódokumentáció is szükséges a fennmaradási engedély iránti kérelemhez [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 8. számú melléklet III. pont 7.3. alpont].

4.7. A műemlék körüli ingatlanokra vonatkozó előírások

4.7.1. Építési engedélyköteles tevékenységek

4.7.1.1. Építési engedélyhez kötött tevékenységek

A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza az építési engedély nélkül végezhető tevékenységek listáját. Az építési engedélyhez nem kötött tevékenységek között több olyan is van, amelyekhez csak azért kell építési engedélyt kérni, mert a kivitelezést műemléki jelentőségű területen végeznék.

A műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló meglévő épület átalakítása is építési engedélyhez kötött. Az általános előírás szerint nem kell építési engedély az építési engedéllyel építhető építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell a) megváltoztatni, b) átalakítani, c) elbontani, d) kicserélni, e) megerősíteni vagy f) változatlan formában újjáépíteni [312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 1. pont].

A másik kivétel, hogy a műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló, (a tervezett bővítéssel együtt) nettó 20,0 m2 alapterületű kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű új épület építése, vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítése vagy átalakítás is építési engedélyhez kötött. Ha a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület nem lenne a műemléki jelentőségű területen az építéséhez, bővítéséhez nem kellene építési engedélyt kérni, ha az épület mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet [312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 8. pont].

Az építésügyi hatóság valamennyi építési engedélyben köteles felhívni az építtető figyelmét arra is, hogy műemléken az egyes, építési engedély nélkül végezhető tevékenységekhez a kulturális örökségvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott engedélye (az örökségvédelmi engedély) is szükséges [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 19. § (5) bek. d) pont].

4.7.1.2. Bontás tudomásulvételhez kötött tevékenységek

Műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló meglévő épület bontása bontás tudomásulvételhez kötött tevékenységek az alábbi esetekben is:
a) a bruttó 300,0 m3 térfogatot vagy a rendezett terepcsatlakozástól mért 4,0 m épületmagasságot meg nem haladó egyszintes építmény bontása [312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 1. pont];

b) nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény bontása, melynek mérete nem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot [312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 7. pont];
A műemléki környezetben található szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, valamint az emlékfal bontása is tudomásulvételhez kötött (a talapzatával együtt 6,0 métert, illetve az emlékfal tekintetében 3 métert meg nem haladó méret mellett ezekhez sem engedély, sem tudomásulvétel nem lenne szükséges, ha nem műemléki környezetben lennének). Park elbontása is hatósági eljáráshoz kötött, ha műemléki környezetben van [312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 10-12. pont].

4.7.1. Műemléki környezet és a műemléki jelentőségű terület változásai

A műemléki környezet területén minden változtatást, beavatkozást a műemlék településképi, illetőleg tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni [2001. évi LXIV. tv. 43. § (3) bek.].

Történeti kertben vagy műemlék telkén lévő parkban szakági kutatásokon kell alapulnia a kert, park helyreállítására, felújítására irányuló munkáknak. A műemléki környezeten kívül is, de a műemlékek közelében lévő növények eltávolítása, áttelepítése, fás szárú növények kivágása, valamint építmények építése és bontása, továbbá új növényzet telepítése, a történeti kert és más műemlék, műemléki együttes érvényesülését, hitelességének, értékeinek helyreállítását nem sértheti [393/2012. (XII. 20.) Korm. rend. 4. § (6) bek.].

Műemléki jelentőségű területen végzett tevékenységek során nem sérülhet a védett településrész történelmileg kialakult szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei, utcaképei és az építmények együttesének összefüggő rendszere [393/2012. (XII. 20.) Korm. rend. 4. § (11) bek.].

Történeti táj esetén biztosítani kell a védetté nyilvánításról szóló miniszteri rendeletben védendő értékként meghatározott jellemzők fennmaradását és érvényesülését [393/2012. (XII. 20.) Korm. rend. 4. § (12) bek.].

5. Állami tulajdonú műemlék átruházása

Az állami tulajdonban álló műemlék bármely jogcímen való átruházásához, megterheléséhez, továbbá a vagyonkezelő kijelöléséhez vagy megváltoztatásához, illetve bármely jogügylethez, amelynek következtében az állam tulajdonjoga megszűnik a műemlék felett, a kultúráért felelős miniszter (vagyis a nemzeti erőforrás minisztere) jóváhagyása szükséges. A nemzeti erőforrás minisztere jóváhagyás hiányában a jogügylet érvénytelen [2001. évi LXIV. tv. 45. § (1)-(2) bek.; 212/2010. (VII. 1.) Korm. rend. 41. § j) pont].

Amennyiben a műemlék az 1991. évi XXXIII. törvény alapján az állami tulajdon fenntartása mellett az önkormányzat ingyenes használatába került, az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával és felújításával kapcsolatos költségek viselésének elmulasztása vagy az ingatlan kezelésével kapcsolatos körülmények megváltozása esetén a kultúráért felelős miniszter jogosult az ingyenes használati jog felülvizsgálatára, megvonására is [2001. évi LXIV. tv. 45. § (3) bek.; 1991. évi XXXIII. tv. 27. § (4) bek.].




7. A műemlékre vonatkozó engedélyezési előírások

 

A műemléken végezhető kivitelezési munkák feltételei az utóbbi években lényegesen nem változtak, azonban az engedélyezéshez kapcsolódó előírások igen. A műemléken végzett építési munka és telekalakítás esetében már nem a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jár el, mivel ez a hatóság 2013. január 1-jétől megszűnt.

1. Az eljáró hatóságok

Az építésügyi hatóságok az építményekkel - beleértve a hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákkal és a műemléki védelem alatt álló építményekkel - kapcsolatos építési tevékenységgel összefüggő engedélyezési, kötelezési és ellenőrzési feladataik során az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményeket juttatják érvényre [2001. évi LXIV. tv. 5. § (2) bek.].

A műemlékek és régészeti lelőhelyek vonatkozásában az építésügyi hatóságok – az általános követelményeken túl – az örökségvédelmi szempontokat is figyelembe veszik. Műemlék esetén az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás során vizsgálja azt is, hogy a tervezett építési tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. Ha a kérelem az általános építésügyi előírásoknak megfelel, de az örökségvédelmi szabályoknak nem, az építésügyi hatóság nem adhat engedélyt [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 18. § (2) bek., (4) bek. b) pont].

1.1.
Első fokú örökségvédelmi hatóság

1.1.1. Műemlékek

A műemléken végzett építési munka és telekalakítás esetében korábban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal járt el építésügyi hatóságként. Az első fok a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szerve, a másodfok a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi szerve volt (308/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 2. §).

Közel fél éves jegyzői hatáskört követően 2013. január 1-jétől a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. melléklet II. részében felsorolt járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal a jogszabályi illetékességi területén – a kiemelt elsőfokú hatósági feladatok mellett – ellátja a műemlékekkel kapcsolatos első fokú építésügyi hatósági feladatokat is [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (3) bek.; 343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. melléklet II. rész; 393/2012. (XII. 20.) Korm. rend. 2. § (1) bek.].

Tehát műemlék építményekkel kapcsolatosan nem minden járási építésügyi hivatal járhat el, kizárólag a megyeszékhelyeken, illetve Érden és a Budapest I. és az V. kerületében felállított járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalok, amelyeket az első fokú örökségvédelmi hatóságként nevesítenek az örökségvédelmi jogszabályok. Az első fokú örökségvédelmi hatóságokból jelenleg 21 darab működik, és ezen hivatalok a műemlékek építésügyi hatósági ügyein túlmenően a kiemelt építésügyi hatósági és az építésfelügyeleti feladatokat is ellátják.

A műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló, meglévő épület bontásának tudomásulvételével kapcsolatos első fokú építésfelügyeleti hatósági feladatokat is az elsőfokú örökségvédelmi hatóság látja el [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 3. § (2) bek.].

1.1.2. Régészeti lelőhelyek

A régészeti lelőhelyek vonatkozásában eljáró elsőfokú örökségvédelmi hatóságok - egy eljárás kivételével - szintén a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. melléklet II. részében felsorolt járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalok járnak el a megye területére kiterjedő illetékességgel [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (3) bek.; 343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. melléklet II. rész; 393/2012. (XII. 20.) Korm. rend. 2. § (1) bek.].

Kivételként, országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége hatáskörébe tartozik a nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósítása esetén folytatott próbafeltárásra és megelőző feltárás tekintetében a régészeti költségek jogszabály szerint előírt maximális szintének átlépése esetében a további régészeti feladatellátásról szóló hatósági döntés meghozatala. A döntés ellen egyébként fellebbezésnek nincs helye [2001. évi LXIV. tv. 23/C. § (2) bek. b) pont, 23/C. § (3) bek; 393/2012. (XII. 20.) Korm. rend. 2. § (2) bek.].

1.2. Másodfokú örökségvédelmi hatóság

1.2.1. Műemlékek

A kormány a műemlékvédelem (a műemléki érték védelme) területén másodfokú hatóságként a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő Fővárosi (Megyei) Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalokat jelölte ki [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (5) bek.; 393/2012. (XII. 20.) Korm. rend. 2. § (1) bek.]. A másodfokú örökségvédelmi hatóság azonban más, ha régészeti emlékekkel kapcsolatos feladatokról van szó.

1.2.2. Régészeti lelőhelyek

A régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében másodfokú örökségvédelmi hatóságként országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége lett kijelölve [393/2012. (XII. 20.) Korm. rend. 2. § (1) bek. c) pont].

1.3. Fővárosi kerületi önkormányzat jegyzői

A kormány a fővárosban – az első fokú általános építésügyi hatósági feladatok mellett – az Étv. rendelkezései alapján a helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében az első fokú építésügyi hatósági feladatok ellátására a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét jelölte ki [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (3) bek.].



 


8. Milyen tevékenységekhez kell örökségvédelmi engedélyt kérni?


A műemlékekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályait a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendeletben találhatjuk meg [393/2012. (XII. 20.) Korm. rend. 1. §]. A jogszabály meghatározza azokat a tevékenységeket, amelyek ugyan nem építési engedélyhez vagy tudomásulvételhez kötött építési tevékenységek, azonban az örökségvédelmi érdekből csak hatósági engedély birtokában lehet elvégezni.

1. Az örökségvédelmi hatóság engedélye (örökségvédelmi engedély)

Az örökségvédelmi hatóság engedélye (örökségvédelmi engedély) olyan tevékenységekhez válhat szükségessé, amelyekhez az építésügyi hatóság engedélye vagy más hatóság - örökségvédelmi szakhatóság hozzájárulásával kiadott - engedélye nem szükséges [393/2012. (XII. 20.) Korm. rend. 3. § (1) bek.].

Az építési engedélyben egyébként az építésügyi hatóság köteles felhívni az építtető figyelmét arra is, hogy műemléken az egyes, építési engedély nélkül végezhető tevékenységekhez a kulturális örökségvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott engedélye (az örökségvédelmi engedély) is szükséges [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 19. § (5) bek. d) pont].

2. Örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek: műemlékek

Műemléki jelentőségű területen örökségvédelmi engedély szükséges a telek közterületi határához legközelebbi építmény közterület felé eső homlokzatának az építmény megjelenését érintő átalakításához, felújításához [393/2012. (XII. 20.) Korm. rend. 3. § (3) bek.].

A műemléket érintő alábbi tevékenységekhez örökségvédelmi engedély szükséges:
a) kémény, tetőszerelvény, tetőfelépítmény, díszítmény, tetőhéjazat felújítása, építése, bontása, átalakítása;
b) járda, térburkolat készítése, teljes cseréje, eltávolítása;
c) külső és belső burkolat, díszítmény felújítása, átalakítása, elhelyezése, eltávolítása, cseréje, átszínezése;
d) épületgépészeti és elektromos rendszer elhelyezése, átalakítása, cseréje, eltávolítása;
e) beépített berendezés, bútor, liturgikus berendezési tárgy elhelyezése, felújítása, átalakítása, átszínezése;
f) lépcsők átalakítása, felújítása;
g) védett kerítés felújítása, átalakítása, eltávolítása;
h) homlokzati vagy belső fal kívülről vagy belülről végzett utólagos hő-, vagy talajnedvesség elleni szigetelése;
i) válaszfal, térhatároló, korlát átalakítása, felújítása, építése, bontása;
j) külső, belső nyílászáró cseréje, felújítása;
k) falfelület és födém színezése, felületképzésének megváltoztatása, felújítása, cseréje;
l) épület bármely külső felületén reklámtábla, reklám, felirat, dísz, szerelvény, gépészeti egység, napkollektor, napelem elhelyezése, cseréje, átalakítása, bontása (eltávolítása), eltakarása;
m) történeti kertben vagy műemlék telkén végzett építési vagy kertépítészeti munkák (építmény, kertépítészeti alkotóelemek építése);
n) történeti kertben vagy műemlék telkén lévő parkban fás szárú növényzet telepítése és eltávolítása;
o) a műemlék falfelületeinek vagy szerkezeteinek, továbbá alkotórészeinek és tartozékainak tudományos vagy műszaki célú kutatására, feltárására irányuló alábbi tevékenységek:
oa) műemléki védelem alatt álló építmények fizikai beavatkozással, mintavétellel, roncsolással járó vizsgálata,
ob) a műemlék alkotórészét, tartozékát képező képző- vagy iparművészeti alkotás roncsolásos vizsgálata;
p) a műemlék rendeltetésének megváltoztatása;
q) a műemlékkel és annak képző- vagy iparművészeti alkotórészével, tartozékával, beépített berendezési tárgyával kapcsolatos megóvási, konzerválási, restaurálási munkák;
r) a műemlék jellegét és megjelenését befolyásoló megvilágítása, fényforrás elhelyezése, üzemeltetése;
s) műemléknek vagy egyes részeinek, szerkezeti elemeinek elmozdítása, szabadtéri múzeum keretében készülő rekonstrukcióba történő beépítése [393/2012. (XII. 20.) Korm. rend. 3. § (4) bek.].

3. Örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek: régészeti lelőhelyek

A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen örökségvédelmi engedély szükséges:
a) az 50 cm mélységet meghaladó gépi földmunkához, valamint
b) a régészeti emlékek megóvási, konzerválási munkálataihoz [393/2012. (XII. 20.) Korm. rend. 3. § (2) bek.].




 


9. Műemlékvédelmi eszközök


A KÖH a legfőbb ellensége volt a műemlékeket szándékosan elpusztító tulajdonosoknak és rongálóknak is, azonban a KÖH már nem vesz részt ebben az egyenlőtlen küzdelemben. A műemlékek magyarországi helyzete – eltekintve a szerencsés kivételektől – nem azt jelzi, hogy az örökségvédelmi hatóságok fölényben lennének a műemlékek megóvásáért zajló eljárásokban, az idő múlása és a beruházói gazdasági számítások általában nem kedveznek a műemlékek állagának. Az alábbiakban röviden összefoglalom, hogy mire számíthat – a jogszabályok alapján – az, aki megszegi a műemlékekre vonatkozó szabályokat.

1. Hatósági kötelezés

Az örökségvédelmi hatóság hatásköre a nem építési engedély, hanem örökségvédelmi hatósági engedélyhez kötött tevékenységekre vonatkozik, tehát az építésügyi hatóság hatáskörénél tágabb lehetőségei vannak.

Az örökségvédelmi hatóság a védett kulturális örökségi elemmel összefüggő – örökségvédelmi engedélyhez kötött – tevékenységek vonatkozásában:
a) az örökségvédelem szabályainak megsértése esetén műemlékek, régészeti lelőhelyek és védetté nyilvánított kulturális javak vonatkozásában elrendelheti a beavatkozást megelőző állapot helyreállítását, valamint a fenntartható használatra vonatkozó kötelezettség teljesítését,
b) műemlékek, régészeti lelőhelyekés védetté nyilvánított kulturális javak károsítása, veszélyeztetése esetén jogosult a tevékenységet leállítani, és az ilyen magatartás tanúsítóját e tevékenység folytatásától eltiltani,
c) elrendelheti a műemlékek jó karbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését [2001. évi LXIV. tv. 67. § (1) bek.].

A hatóság a tulajdonost, vagyonkezelőt, használót, vagy az építtetőt, kivitelezőt kötelezheti [2001. évi LXIV. tv. 67. § (2) bek.].

2. Hatósági kötelezés elmulasztásának következményei

2.1. Örökségvédelmi következmények

Amennyiben a kötelezett a hatósági kötelezésben foglaltaknak nem tesz eleget és ezzel a védett kulturális örökség veszélybe kerül, a hatóság örökségvédelmi bírság kiszabásáról intézkedik és
a) a munkákat a kötelezett helyett annak költségére és felelősségére elvégeztetheti;
b) kezdeményezheti ingatlan esetében az állami tulajdonba vételt (vásárlással vagy szükség szerint kisajátítással);
c) elrendelheti a védetté nyilvánított kulturális javak közgyűjteményben történő ideiglenes elhelyezését; vagy
d) kezdeményezheti a vagyonkezelői szerződés felülvizsgálatát, illetve a használati jog megszüntetését [2001. évi LXIV. tv. 67. § (3) bek.].

A jogerős és végrehajtható határozatban megállapított követelés biztosítékául a Magyar Államot a védett kulturális örökségi elemen jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom illeti meg. A hatóság által elvégeztetett munka költsége adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül [2001. évi LXIV. tv. 67. § (4)-(5) bek.].

Fontos kiemelni, hogy önmagában a hatósági kötelezés nemteljesítése nem eredményezi az örökségvédelmi bírság kiszabását, és az egyéb jogkövetkezményeket, törvényi feltétel az, hogy a mulasztással a védett kulturális örökség veszélybe kerüljön.

2.2. Közigazgatási hatósági következmények

Ha a hatósági határozat konkrét cselekmény elvégzésére utasított, vagy meghatározott magatartásra irányul, de a címzett ezt nem hajtja végre, a hatóság a közigazgatási törvény (2004. évi CXL. törvény, Ket.) szabályai többféle eszközzel élhet.

Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra (a továbbiakban együtt: meghatározott cselekmény) irányul, a teljesítés elmaradása esetén a hatóság a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, vagy a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt.

Ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot is kiszabhat [2004. évi CXL. tv. 134. §]. Ha a meghatározott cselekmény elvégzéséhez szükséges költségek egy százaléka az eljárási bírság felső határánál nagyobb összeg, a végrehajtási eljárásban kiszabható eljárási bírság felső határa a teljesítési költség egy százalékáig terjedhet, vagyis ilyen esetben az eljárási bírság maximális tétele is emelkedhet. Az eljárási bírság ismételten kiszabható, ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a bírságot kiszabó végzésben megállapított végrehajtási határidő alatt nem teljesítette, továbbá ha a meghatározott magatartásra vonatkozó rendelkezést ismételten megszegi [2004. évi CXL. tv. 135. §].

Ha az ügyfél a jogerős vagy végrehajtható közigazgatási határozatban megállapított tilalmat vagy kötelezettséget oly módon szegi meg, hogy magatartása a Ket. alapján kiszabott eljárási bírságon túl közigazgatási anyagi jogszabályban megállapított bírságot (így például örökségvédelmi bírságot), illetve szabálysértési, büntetőjogi vagy kártérítési felelősséget von maga után, az e törvény szerinti eljárási bírság megfizetése nem mentesíti őt magatartásának egyéb jogkövetkezményei alól [
2004. évi CXL. tv. 170. §].

3. Örökségvédelmi bírság

Az örökségvédelmi bírság szabályait az Örökségvédelmi törvény (2001. évi LXIV. törvény) és a 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet tartalmazza. A bírságot a régészeti örökség és műemlékek esetében illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala (az első fokú örökségvédelmi hatóság), a kulturális javak vonatkozásában a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ állapítja meg [191/2001. (X. 18.) Korm. rend. 7. §].

3.1. Az örökségvédelmi bírság esetei

3.1.1. Kötelező bírság esetei

Örökségvédelmi bírsággal kell sújtani a
zt a természetes vagy jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki (amely)
a) az Örökségvédelmi törvényben engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzi;
b) az Örökségvédelmi törvényben engedélyhez kötött tevékenységet engedélytől eltérő módon végzi;
c) a védetté nyilvánított, vagy az Örökségvédelmi törvény erejénél fogva védelem alatt álló kulturális örökség elemeit jogellenesen megsemmisíti,
d) a védetté nyilvánított, vagy az Örökségvédelmi törvény erejénél fogva védelem alatt álló kulturális örökség elemeit jogellenesen megrongálja;
e) a védett kulturális örökségi elemet kötelezettségének elmulasztásával veszélyezteti [2001. évi LXIV. tv. 82. § (1) bek.].

Fontos kiemelni, hogy a hatóság a fenti esetekben nem mérlegelhet, köteles kiszabni az örökségvédelmi bírságot.

3.1.2. Mérlegeléssel kiszabható bírság esetei

Örökségvédelmi bírsággal sújtható
az, aki a jogszabály által előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget. Ebben az egyetlen esetben viszont mérlegelhet a hatóság [2001. évi LXIV. tv. 82. § (2) bek.].

Az alábbi bejelentési kötelezettségek elmulasztása esetén bírság akkor szabható ki, ha a bejelentés elmulasztása miatt a kulturális örökség közvetlen veszélybe került, védetté nyilvánított kulturális javak esetében pedig akkor is, ha a tárgy eltűnt [191/2001. (X. 18.) Korm. rend. 3. § (3) bek.]:
a) Nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósítása esetén az előzetes régészeti dokumentáció elkészítéséhez szükséges próbafeltárásról szóló bejelentés [2001. évi LXIV. tv. 23/C. § (1) bek.];
b) a régészeti feltárás nélkül régészeti emlék előkerüléséről szóló, a hatóság részére a feltárásra jogosult szerv általi bejelentés [2001. évi LXIV. tv. 24. § (3) bek.]
c) a védetté nyilvánított kulturális javak tulajdonosa nevének és címének, valamint az őrzési helyének változását a tulajdonos (birtokos) részéről történő bejelentés [2001. évi LXIV. tv. 52. § (3) bek., 49. § b), c) pont].

3.2. Mikor nem szabható ki bírság?

A bírság kiszabásának csak akkor nincs helye, ha az annak alapjául szolgáló magatartásnak, illetve cselekménynek az örökségvédelmi hatóság tudomására jutásától számítva egy év, vagy ha az annak alapjául szolgáló magatartásnak, illetve cselekménynek a befejezésétől tíz év eltelt [2001. évi LXIV. tv. 83. §].

3.3. Méltányossági lehetőség

Ellentétben az építésügyi bírság meghatározásával, az örökségvédelmi hatóság jogosult különösen indokolt esetben a fizetendő bírságot annak legfeljebb 10%-áig mérsékelni. A hatóság az eset sajátosságaira vagy kötelezett személyi körülményeire figyelemmel gyakorolhatja a méltányossági jogkörét, és csökkentheti jelentősen a fizetendő összeget [191/2001. (X. 18.) Korm. rend. 5/C. § (1) bek.].

3.4. Az önkéntes teljesítés csökkenti a fizetendő bírságot

Amennyiben a hatósági engedély nélkül vagy engedélytől eltérően végzett tevékenységet megelőző, vagy a kulturális örökségi elem sérelme nélküli állapot létrehozása az erre vonatkozó hatósági kötelezésben megállapított határidőben, vagy a hatóság jóváhagyásával megtörtént, a már kiszabott bírságnak az alábbi mértékét kell csak megfizetni:
a) engedély nélkül végzett tevékenység esetén 10-50%,
b) engedélytől eltérően végzett tevékenység esetén 10-40% [191/2001. (X. 18.) Korm. rend. 5/B. § (3) bek.].

Az azt jelenti, hogy a műemlék – igaz hatósági felszólításra történő megóvása – a már megállapított bírság fizetendő részének csökkentését eredményezheti.

3.5. Ismételten is ki kell szabni a bírságot!

A hatóságnak nem lehetősége – ellentétben az eljárási bírság szabályaival –, hanem kötelezettsége az örökségvédelmi bírság ismételt kiszabása abban az esetben, ha a kötelezettségszegés megszüntetésére vonatkozó hatósági határozatot a kötelezettségszegő nem, vagy nem megfelelően hajtotta végre [191/2001. (X. 18.) Korm. rend. 3. § (2) bek.].


Hírlevél feliratkozás >>


Konferencianaptár

Tervlap
Archmaaik

Építési megoldások