épületek

Piaci hangulat

A sashalmi piac és közösségi ház


EKT | 2012. március 14.
     
Ahogyan az író, életében megismert, megfigyelt emberekből, saját emlékeiből, történetekből, szellemi inspirációiból gyúrja karaktereit, az efféle motívumok az építész számára sem lehetnek közömbösek.

Dédszüleim a szombatot a piacon kezdték, s látogatóba menvén hozzájuk, bőségesen kijutott a piacozás élményéből – szóban elmondva, és ebédre feltálalva. E kettő a piac. Az egészséges, friss áru, és a „személyre szabott” információ, a sűrű lokalitás, a személyesség. A családi ebéd a piacon kezdődött.

Sose halunk meg… - itt játszódott a Sashalmi piacon

Régimódi kis piac volt. A területét két részre osztó Margit utca felé hátukkal forduló árusító bódék sora, mindenféle anyagból összeépítve, műanyag hullámlemez fedés a kofaasztalok felett, az utca másik oldalán a régi kis földszintes beton piacépület, körben hozzáragasztott üzletecskékkel.
Mindezekből a szellemi és tárgyi inspirációkból néhány momentumot beterveztünk. Volt lehetőség piactér létrehozására mindavval a jelentésbeli tartalommal, ami ehhez a kifejezéshez térszervezés tekintetében társítható. Aktív és átjárható térfalak által közrezárt térség, melyben belső másodlagos struktúra él, jól azonosítható részekből összeálló, mégis változatos egész. Sashalom e része kisvárosias, kijjebb kertvárosi jelleggel, alacsony földszintes, egy emeletes magastetős házak, fontosabb utcák kereszteződése körül zártsorúvá „sűrűsödve”. Az általunk képzelt tető – mely a funkcióból eredően nagy felületű, tehát alapvető formaképző elem –, illetve a tömegképzés, ezt a nyeregtetők sokaságából összeálló felületet egészíti ki a piac közel egy hektáros területén.

Ponyvák alatt zajlik az élet

A tetők alá külön paviloncsoportokba rendeztük el a zárható üzleteket, köztük közlekedőkkel, a teresedésekben kofaasztalokkal, az általános piacon városiasabb miliővel, az ökopiacon nyílt, piacos jelleggel. A tetők alatt van a közösségi terem és a bisztró külön épülete is. A környező utcák és a belső piacterek között a pavilonok elhatárolják, a tetők viszont felettük összekötik a környéket a piaccal. A főbb irányokat kapuk jelzik. A nagyobb síkokat kisebb átjárók, a „bazársor” pavilonjainak hullámzása tagolja, itt is, ott is kijáratokkal, kilátással, kapcsolattal a szomszéd utcák, házak felé, hétvégente nagy nyüzsgéssel.
Igyekeztünk megtartani azt, ami a filmen hangulat volt, bár a valóságban már a múlt. A tetőket alulról ponyva takarja, oldalról nagy ponyvafelületek védik. Ez a megtalált megoldás olyan anyagot adott a kezünkbe, mely jól alakítható, kapcsolatban van a funkcióval, felidézi a városi piacok belső burkolatát, anyagát, takarja a tetőszerkezet elemeit, de nem költséges homlokzati bőr (skin). Az egész együttes legfontosabb anyaga lett. A közösségi terem süllyesztésének köszönhetően része tud lenni az egységes formának, szükség esetén az árnyékoló-takaró ponyvákkal a térből kikapcsolható. Homlokzata a szökőkút és a tér háttere, mely viszont közösségi alkalmakkor a terem előtereként szolgál. A mellette kialakított átjárón át a régi iskola tornyára látni. Hátsó oszlopsoros homlokzatával az iskola kertjének terveztünk térbeli zárást, fáinak hátteréül, védve az erre nyíló termeket a piac zajától.
Az önkormányzat nem zárt csarnokot, bevásárló üzletházat épített, hanem korszerű, de valódi piacot – sőt piacteret. A cél a piac funkció mellett egy új kerületi központ kialakítása, mely a különböző használati módok (napi piac, sportesemények, ünnepi bazárok, karácsonyi vásárok, önkormányzati kulturális- és iskolai rendezvények, gasztronómiai programok), és az eltérő használói körök együttes jelenlétével egész nap mozgásban lehet.
Kifejezett célunk volt, hogy új anyagokat keressünk régi feladatokra, kerüljük a divatépítészeti sablonokat, a meghökkentő, vagy drága anyagok helyett a funkcióval és a környezettel harmonizáló megoldásokat használjunk, az alaprajzi kialakítás és térképzés inkább az ebből nőtt formán alapuljon, mely azt mintegy észrevétlenül szövi egybe.

A piac nem butított pláza

Kerestük a módját, hogy karakteresen visszaadjuk saját önálló jelentését, megtaláljuk lehetséges sajátosan mai formáját. Nagy alapterülete ellenére a környékhez illeszkedően alacsony, napos homlokzatok és a tagolt terek éppen úgy részei e megújuló kertvárosi világnak, mint ahogyan a hagyományos piac - mint érezhetően újraéledő funkció és a szó maga - is az. A mindezt lehetővé tevő szellemi momentumok nagyon fontosak voltak ebben a munkában.


Sashalmi Piac és közösségi terem
1163 Budapest, Sashalmi tér 1.

Megrendelő: Budapest XVI. kerület Önkormányzata, Kovács Péter polgármester
Projektvezető: Tóth Miklós főépítész
Műszaki ellenőrök: Kaczur Ilona, Gémes Sándor, Illés István, Kovács Tibor

Generáltervező: Emődi-Kiss Tamás és Horváth Ákos építészek
EKHO Építész Műterem Kft.
Tartószerkezet: Rudi Tamás (R3-Stúdio Kft.)
Acélszerkezet tervező: Hortobágyi Zsolt (BME)
Épületgépészet: Erhardt Péter, Erhardt Lajos (Novoterv Kft.)
Épületvillamosság
és gyengeáram: Hodruszky Ferenc, Kajtán László, Ritzl András
Zöldfelület: Hlatky Katalin (Léptékterv Tájépítész Iroda Kft.)
Tűzvédelem: Bárdi Albert
Margit utca piacok közötti szakasza: Pappné Juhász Ildikó (Console-Bau Kft.) az EKHO koncepcióterve alapján

Szökőkút terv: György Kata képzőművész
Betonszobrász-kivitelező : Varga Zoltán Zsolt - St.Art 97 Bt.

Generálkivitelező: Épkar Zrt.
Műszaki vezető: Elek Norbert projektigazgató

Műszaki ellenőr: Épber Zrt., Pálinkás Antal

Építési alapterület: 7874 m2
Hasznos alapterület (épület+piactér): 3202 m2

A projekt az Európai Unió támogatásával épült: 2010-2011.




Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: 5 (7 szavazatból)