Polgármesteri Hivatal. Korábbi nevén: községháza. A város szívében, a Szent István téren található. Az épület magja a korábbi Illésházy uradalmi birtok prés- és dézsmaháza volt. 2006-ig az épületben posta működött. Az udvari traktusban óvoda, tűzoltó szertár és szolgálati lakás kapott helyet. A tervekben szerepel a hivatal átfogó felújítása. A földszintes épület mindkét végén kontyolt nyeregtetős, cserépfedéssel. Főhomlokzatának nyílásképlete balról jobbra: 4-1-3. Középen, a bejárati ajtó előtt kiugró, oromfalas tornáccal.
Rádió- és Televízió Múzeum. Puskás Tivadar 1893. február 15-én a világon elsőként Budapesten hozta létre a folyamatos műsorszóró adást a Telefonhírmondó segítségével. A Postamúzeum Rádió és Televízió Múzeuma 1992. november 10-én nyitotta meg kapuit Diósdon, a Géza fejedelem út végén, a Schámár Jenő postaigazgató által 1943-ban tervezett és épített egykori diósdi adóállomás épületében. A terjedelmes, egyemeletes épület tetején középen kiemelkedő szint látható, bevilágító ablakokkal a ház átrium terébe. A bejárat előtt 4 vasbeton oszlop tartotta vasbeton födémű előtető csatlakozik. A múzeum állandó kiállítása a magyar rádió műsorszórás megindulásának 70. évfordulóján, 1995. december 1-jén nyílt meg a rádióállomás egykori adótermében és más helyiségeiben. A magyar rádiózás és televíziózás történetét, a stúdiókat, adókat és vevőberendezéseket mutatják be a kiállításon. A terem galériáján hangrögzítő berendezések, mérőműszerek, kábelek, szigetelők, tranzisztorok, rádió és TV készülékek sorakoznak. A folyosóról nyíló két teremben Dr. Békésy György Nobel-díjas fizikus életét kiállítás mutatja be. A Magyar rádió stúdiója következik egy felolvasó szobával és egy technikai helyiséggel. A múzeum kertjében a magyar műsorszórás jeles személyiségeinek emlékoszlopai, a magyar műsorszórás antennái, talpszigetelői és fényszórói láthatók. A kert kilátó teraszáról a távolban, a Duna ezüstösen csillogó csíkja mögött, a zöldellő Csepel szigeten, a magyar műsorszórás védett ipari műemléke, a 314 méter magas, szivar alakú Lakihegyi antenna tűnik a szemünkbe, ami egykor a világ legmagasabb acélépítménye volt.
Felső, Alsó kőbánya. Diósdon a 18. század óta folyik a kőfejtés, a nyugati határban, a mészkő vonulatú magaslaton, mely az eltelt hosszú idő alatt állandó munkát adott a település férfilakosságának Ebből a kőből épült sok budapesti bérház és jelentős fővárosi középület. Az 1900-as évek közepén a bányaüreg beomlott. A megmaradt részen 1980-ig folyt a kitermelés. 2015-ben került sor a bánya rekultivációjára. A szép környezet következtében kedvelt szabad idős rendezvények helyszínévé vált. A Felső kőbányától mély bevágású kocsiút vezet a faluba, lecsiszolt kőfalakkal. Ez az Alsóbánya maradvány, ahol a diósdi lakosok némi fizetség fejében saját házuk, présházuk építéséhez fejthették a követ. Kerítések, sírkövek, szobrok, vízszűrők és súrolópor készítéséhez is használták. Az 1950-es években a tétényi sertéshizlaldába megőrülve szállították, a disznóknak csonterősítő mésznek alkalmazták.
Stilianos Babauszoda. A Petőfi Sándor utca 34. szám alatt áll. Klórmentes, UV fénnyel fertőtlenített vizet használ a medencében. Infraszauna is működik. A Babauszodában 3 hónapos kortól SHD keretében (Silianos Hydro Development=Stilianos Vízi Fejlesztés) tanítják úszásra a gyerekeket. A medence 5×10 méteres, 80 cm mélységgel.
Kaptárkövek 2014. november 4-étől védettséget élveznek Magyarországon. A földművelésügyi miniszter 17/2014 számú rendelete írja elő a kaptárkövek megóvásával kapcsolatos teendőket. – Mik azok a kaptárkövek? Hazánk egyes tájain: a Bükkben, a Mátrában, a Pilisben, a Tétényi fennsíkon, a Budai hegységben a vándor találkozhat bizarr formájú sziklatornyokkal, amelyeken fülkék jelennek meg. A fülkék nagysága: 30 cm szélesek, 60 cm magasak, 25-30 cm mélyek. A fülkék peremén bemélyedő keret fut körbe, a széleken néhol lyukak is kivehetők. Helyenként a fülkéket fedő kőlapokat is megtalálták. Általában mészkőbe és riolittufába vájták ezeket az üregeket, amiket nevükkel ellentétben nem a méhek, hanem feltehetően szakrális célokra használtak. A forrásoknál, kutaknál való áldozatot hiába tiltották a törvények, még I. (Szent) István király utáni időben is sokan hódoltak e szokásnak. I. László törvénye kimondja „akik pogány szokás szerint kutak mentén áldoznak, vagy fákhoz, kövekhez ajándékot visznek, bűnükért egy ökörrel fizessenek.” – Pest vármegyében a kaptárkövek védettség alá helyezését 1981-ben Halász Árpád kezdeményezte. Fokozottan veszélyeztetettnek nyilvánították őket és eszmei értéküket 15 ezer Ft-ban határozták meg. Diósdon a Rádióadó és a Gizella utca közötti völgyben, a Római árokban három kaptárkő található. A Szidónia hegyen, az Árvalányhaj utcában két kő látható. Az egyik, a háromfülkés a 16. számú ház kerítésébe van beépítve. A másik, a kétfülkés vele szemben áll. A Vadvirág utcából lefelé haladva a völgy bal oldalán az I. sziklát találjuk, amelyen két kaptárfülke jó állapotban van. A II. szikla egyetlen fülkét tartalmaz, növényzet borítja, kevés látszik belőle. A III. szikla a völgyből a dombtetőre vezető ösvénnyel szemben helyezkedik el. – Remélhetőleg ezek az emlékek a rendeletnek köszönhetően sikerrel védhetők meg, így titkaik az elkövetkező időkben tovább boncolgathatók.
Képek:
- Diósd Polgármesteri Hivatal
- Rádió- és Televíziómúzeum
- Múzeumbelső
- Lakihegyi antenna
- Felső kőbánya
- Alsó kőbánya
- Stilianos Babauszoda
- Árvalányhaj utcai, kerítésbe épített kaptárkő
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére