exkluzív Jordánia mozaik Unesco kulturális Örökségvédelem madaba

Kedvenc helyeim és épületeim Keleten, 7. rész

Madaba, Jordánia


szikrisz | 2024.02.22

Ebben a nyolcrészesre tervezett sorozatban különböző kelet-európai, ill. közel-keleti országokba (Grúzia, Törökország, Jordánia) invitálom a kedves Olvasót, hogy szubjektív válogatásomban bemutathassam a földrészeken található kedvenc épületeimet és városaimat.

Madaba Jordánia északi részén helyezkedik el, és a lakosság számarányát tekintve az egyik legkeresztényibb település ebben a barátságos és biztonságos arab országban.

A nagyjából 30%-os keresztény lakosságarány azzal magyarázható, hogy már a terület bizánci időszakában is éltek itt keresztények, akik a különböző impériumváltások ellenére megőrizték vallásukat, melyet szabadon gyakorolhatnak a görögkatolikus templomokban.

Szállásunkkal pont átellenben helyezkedik el a Szent Györgyről elnevezett görögkatolikus templom, mely a világ egyik legnagyszerűbb mozaikját rejti. Születésének idején, a Kr. u. 6. században még körülbelül 2 millió darabkából állt ez a padlót borító kép, mára a területe a felére olvadt, de az 1 millió színes mozaikdarab így is kirajzolja az akkor ismert világ térképét, és közepén Jeruzsálemét, mely a legkorábbi ismert ábrázolása a városnak.

És ez még nem minden, a hihetetlen látványos térképes időutazást érdemes a madabai Régészeti Parkban folytatni, ahol egy római útszakasz szeli át az udvart. Itt is szigorúan 6,5 méteres az út szélessége, mivel ez volt a birodalmi szabvány közúton, hiszen így tudott elférni egymás mellett kényelmesen két szembejövő kocsi vagy szekér.

A Régészeti Parkban pár évtizede feltárt mozaikok sorakoznak egy aránylag kis terülten, föléjük védőépületek kerültek. A legszellemesebb az egykori bizánci bazilika fölé emelt, bazilikális formát imitáló védőépület kialakítása, mely remekül betölti a műemlékvédelmi szempontokat. Az itteni mozaikokon viszont fájdalmasan megmutatkozik a 8. századi képrombolás időszakának lenyomata. Az úgynevezett ikonoklaszt császárok uralkodásának időszakában a figurális elemeket módszeresen pusztították, így az ábrázolt emberek feje rendre hiányzik. Ma már a képrombolás időszaka is műemléki jelentőséggel bír, restaurálni, kiegészíteni ezeket a hiányos ábrákat nem volna hiteles beavatkozás.

Egy madabai belvárosi séta igazán érdekes. Szép, hogy egy kicsit a keresztény emberek is otthon érzik magukat, mivel a városszerkezet igencsak európai a szabályos, egymást keresztelő utcákkal, csak a Jézus Krisztus-mecset sziluettje figyelmeztet minduntalan, hogy hol is járunk.

/vége következik/
A Szerző fényképfelvételeivel

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár


Építési megoldások