Kisebb botrányt kavart Frank Gehry világhírű amerikai-kanadai építész a spanyol Nobel-díjként emlegetett Asztúria Hercege-díj sajtótájékoztatóján, amelyen nemes egyszerűséggel a középső ujját mutatva válaszolt a munkásságát firtató egyik újságírói kérdésre.
A 85 éves tervezőtől azt kérdezték a pénteken Oviedóban átadott díj sajtótájékoztatóján, hogy terveit valóban pusztán a látvány határozza-e meg. Gehry, miután felemelte a középső ujját azt mondta, "A mai világban felépülő épületek és a tervek 98 százaléka tiszta szemét. A tervek semmire sem érzékenyek, nem tartják tisztelekben az emberiséget, vagy bármi mást. Pocsék épületek, és kész. Ugyanakkor minden időben vannak néhányan, akik valami különlegeset csinálnak. De - ó Istenem! - hagyjanak minket békén. Mi elkötelezettek vagyunk a munkánk iránt. Én nem könyörgök munkáért. Nincsenek reklámozóim. Én nem várom, hogy hívjanak. Olyan ügyfelekkel dolgozom, akik tiszteletben tartják az építészet művészeti értékét. Legalább ne tennének fel ilyen hülye kérdéseket."
A választ kínos csend követte, majd Gehry elnézést kért, és heves természetére, valamint az utazásból adódó fáradtságára hivatkozott.
A sajtótájékoztatón mindazonáltal pozitív gondolatok is elhangzottak tőle, emlékeztetett arra, hogy az általa tervezett bilbaói Guggenheim-múzeum milyen jó hatással volt a környékre. Az ott élő emberek "megszerezték a diplomájukat, aztán továbbálltak, senki sem akart ott maradni, szomorú város volt, hanyatlásnak indult az acélipar, a kikötőnek nem volt miért léteznie, mindenki elvesztette a munkáját".
A múzeum megnyitása után viszont a korábban szegény város virágzó úti célja lett a turistáknak - olyannyira, hogy az építészeti különlegességben helyet kapó intézmény által elért hatást el is nevezték Guggenheim-hatásnak annak leírására, hogy a múzeum miként változtatta meg a várost és környékét.
Frank Gehry nem az egyetlen "nagyszájú" építész, híres történet, hogy amikor Frank Lloyd Wright 1955-ben Miamiban járt, azt mondta, az ottaniak olyan házakban élnek, amelyekben a disznók is szégyellnének.
Forrás MTI, Dezeen
A választ kínos csend követte, majd Gehry elnézést kért, és heves természetére, valamint az utazásból adódó fáradtságára hivatkozott.
A sajtótájékoztatón mindazonáltal pozitív gondolatok is elhangzottak tőle, emlékeztetett arra, hogy az általa tervezett bilbaói Guggenheim-múzeum milyen jó hatással volt a környékre. Az ott élő emberek "megszerezték a diplomájukat, aztán továbbálltak, senki sem akart ott maradni, szomorú város volt, hanyatlásnak indult az acélipar, a kikötőnek nem volt miért léteznie, mindenki elvesztette a munkáját".
A múzeum megnyitása után viszont a korábban szegény város virágzó úti célja lett a turistáknak - olyannyira, hogy az építészeti különlegességben helyet kapó intézmény által elért hatást el is nevezték Guggenheim-hatásnak annak leírására, hogy a múzeum miként változtatta meg a várost és környékét.
Frank Gehry nem az egyetlen "nagyszájú" építész, híres történet, hogy amikor Frank Lloyd Wright 1955-ben Miamiban járt, azt mondta, az ottaniak olyan házakban élnek, amelyekben a disznók is szégyellnének.
Forrás MTI, Dezeen
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
Építész Tervezői Nap május 21-én