Bejelentkezés: Regisztráció Elfelejtett jelszó
A szerző legújabb cikkei:
Műemléki mustra 2016 – 2. rész
Műemléki mustra 2016 – 1. rész
UNESCO világörökség várományos helyszínek Németországban
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 10.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 9.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 8.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 7.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 6.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 5.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 4.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 3.
UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 2.
Címkék: világörökség, műemlék, Németország, Höxter, UNESCO


UNESCO világörökségi helyszínek Németországban 1.
A Corvey apátság Höxterben
szikrisz 2015. január 22.      
Az UNESCO világörökségi helyszínek bemutatásával egy-egy ország építészettörténetének keresztmetszetét is felvázolhatjuk. Ebben a sorozatban olyan építészettörténeti időutazást tervezek, amelyben minden jelentősebb korszak képviselteti magát a várományos listán szereplő és a jelenlegi 39 németországi világörökségi helyszínből válogatva.

A téma annál is inkább aktuális, mivel 2014. június 21-én került fel a világörökségi listára Höxter városa és az ott található Corvey apátság (Civitas Corvey) a Karoling-korból származó westwerk-kel egyetemben. Amikor tavaly július végén volt szerencsém látogatást tenni a településen, éppen 35 nap telt el a nagy esemény óta, és számomra is felemelő élményt nyújtott az adott pillanatban a világ legifjabb világörökségi helyszínének bejárása.

A különös nevű Höxter Észak-Rajna-Vesztfáliában található, mely a Karoling-kor egyik különösen kedvelt területe. 1200 év története sűrűsödik össze egy pillanatba a frank korszaktól napjainkig, amikor egy hangulatos Weser-folyó menti sétát követően meglátjuk az épületegyüttest. A IX. század elején Jámbor Lajos alapítja az apátságot, melyet a Somme-folyó mellett lévő Corbei városáról neveznek el Corvey-nek az ideérkező bencés szerzetesek. Az apátsági templom nyugati homlokzata, azaz westwerkje 873 és 885 készül el, majd egy XII. századi, nagyobb átépítést követően alakul ki a ma is látható kéttornyos sziluett.

(Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy a korszakban hangsúlyos westwerk-építés alfája Nagy Károly aacheni palotakápolnája, mely 1978-ban az egyes sorszámú világörökségi helyszín lett Németországban. Egy korábbi cikkben részletesebben szóltam már róla.)

A látogatás több építészettörténeti és műemlékvédelmi érdekességet is tartogatott. Az építéstörténet szomorú fejezetéhez tartozik, hogy az épületegyüttes a csodálatos westwerket leszámítva a 30 éves háborúban súlyosan megsérült. A XVII. században végrehajtott rekonstrukció barokkba öntötte a templombelsőt – a kórust tartó életnagyságú angyalok igazi ritkaságnak számítanak –, de a külsőn a csúcsíves stílus jellegzetességeit domborította ki. Rendkívül érdekes, hogy a barokk korszak szokásával ellentétben egy korábbi stílusnak ekkora teret engedett az építész.

Szintén jó volt látni, hogy Höxter tele van örömmel a világörökségi cím kivívása miatt. De műemlékvédelmi szempontból sok még a tennivaló, hiszen egy világörökségi helyszín fenntartása úgy lesz rentábilis, ha sok a látogató. Ehhez képest menetrendszerinti tömegközlekedéssel nem lehet megközelíteni az egykori kolostort, pedig közvetlen közelében áll egy egykoron szebb napokat látott, de ma használaton kívüli vasútállomás. Hasznos lett volna ezt a világörökségi cím elnyerésének másnapján újfent üzembe helyezni! A főpályaudvartól a Weser folyó partján 2 km-t gyalogolni, majd ugyanennyit vissza a belvárosba fárasztó tud lenni egy meleg nyári napon akkor is, ha sok a látnivaló.

Ami pedig a világörökségi helyszínen látható kiállításokat és a belső installációt illeti: egy ilyen rangú és korú műemléknek a jelenleginél sokkal gazdagabb és modernebb kiállítás dukál. A westwerk belsejében látható középkori freskók és e térben kiállított építészeti tablók földöntúli megvilágításban tűnnek elénk és valóban a legszebb tereket díszítik, de az apátság kiállítótermeiben meglátásom szerint a vitán felül tartalmas anyag gazdagítására lesz szükség, ha az a kívánalom, hogy a világörökség ne csak önnön építészeti kvalitásai, hanem a hozzáadott plusz tartalom miatt is olyan élményt nyújthasson, amelyet életre szólóan megőriz az idelátogató.

És persze ha már Höxterben vagyunk, érdemes a világörökséget egy kis városnézéssel levezetni, és gyönyörködni az ún. Weser-reneszánsz szellemében fogant épületekben, vagy az egyedi színezésű és díszítésű fachwerk-homlokzatokban.

Üzenet a szerzőnek Cikk küldése Nyomtatás Vissza a lap tetejére
Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: 86 (47 szavazatból)
Hozzászólások: (Csak teljes jogú tagok szólhatnak hozzá a cikkekhez!)
Eddig még nem érkezett hozzászólás.
OK


Velux
Austrotherm
Austrotherm

Archmaaik

Médiaajánlat | Impresszum   TervLap ©