A MÉK 2015. évi küldöttgyűlése a Fugában

A Magyar Építész Kamara 2015. évi küldöttgyűlését január 30-án a FUGA Budapesti Építészeti Központban tartotta. Dr. Hajnóczi Péter, MÉK elnök 10 óra 5 perckor bejelentette, hogy a küldöttek létszáma 313 fő, a határozatképességhez 50% +1 fő, azaz 167 küldött kellene jelen legyen, ezzel szemben eddig mindössze 113 küldött jelent meg. Ezért a következő küldöttgyűlést 15 perc eltelte után 10 óra 20 percre hívta össze, amikor is már a küldöttek száma 169-főre emelkedett. Az elnök üdvözölte a megjelenteket, és felkérte Füleky Zsolt helyettes államtitkárt tájékoztatójának megtartására. Számos témát említett: a tervező és kivitelező szerepe, kötelező felelősségbiztosítás, a minőség garanciája, E építési napló, közbeszerzés-tervpályázatok, a szerzői jog, a Balaton ügye, MÉTA, vagyis a Magyar Építészeti Tanács működése, felsőoktatás-szakképzés, a középület-kataszter elindítása, amely az építészeknek munkát adhat, s mint legfontosabbat: a MÉK és Lázár János miniszter közötti megállapodás aláírása a közeljövőben a sajtó nyilvánossága előtt.

A küldöttgyűlés elfogadta a jegyzőkönyvvezetőket, a -hitelesítőket, a szavazatszámlálókat, levezető elnöknek Hajnóczi Pétert és a napirendet. Az elnök ismertette a következő eseményeket: február 20-án TET (Területi Elnökök Testülete) ülése, április első felében újabb küldöttgyűlés, amikor is a 2014. évi beszámolók kerülnek majd elfogadásra. A mostani küldöttgyűlés két fő részre tagozódott. Az első részben a Kamara készülő építészetpolitikai stratégia főbb kérdéseihez gondolatébresztőnek 11 előadót kért fel. A második részben a szabályzatmódosítások megszavazása történt meg.

A pergő ritmusú, rövid, 4 perces előadások sorát Bálint Imre kezdte az építészet fogalmának meghatározásával. Az építészet a környezetformálásban csúcsosodik ki, de míg régebben az épületek évszázadokra készültek, mai élettartamuk alig 15-17 év. Ám az építészek felelőssége ugyanakkora. A társadalmi megítélés azonban jelentősen megváltozott. Dr. Makovényi Ferenc az építészképzésről szólt, amelynél – az orvosképzéshez hasonlóan – 3 éves generalista alapképzésre kellene következzék a specializálódó két éves szakképzés. Az EU csak a BME képzést fogadja el, a vidékieket nem. Az építőművész helyett az építész=Architekt cím legyen a mérvadó. Pálfy Sándor a pályakezdés nehézségeit vázolta fel, bár a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a végzettek 80%-a tud elhelyezkedni, de mind a jövedelmek, mind a munkanélküliség, mind a gyermekvállalási kedv csökken. Tutervai Mátyás a munkaellátottság témáját járta körül. Néhány érdekes adatot hozott fel: a 16 éves OTÉK-ot az utóbbi hat éven belül 394 helyen módosították. Tervezünk vagy jogszabályt követünk? – tette fel a költői kérdést. Felvetette: a tagság a kamarától azt várja el, hogy munkát szerezzen. Csapó Balázs a szakmagyakorlásról beszélt. Számos esetben még szerződés sincs, de már kifizetések, jogviták vannak, ezért a szerződés nagyon fontos. Látványtervező és feldolgozó cégek veszik át a feladatokat. A méltányos díjazásra nagy súlyt kell helyezni a méltánytalan díjazással szemben. AZ ÉTDSZ betartására hívott fel. Ábrahám Ferenc részvétel a megvalósításban kérdéskörét feszegette. Kezdetben a műszaki ellenőröket nem fogadta be a MÉK, ezért akkor a Magyar Mérnöki Kamara tagja lett. A költségbecslés- és költségvetés-készítés fontosságát, a HAOAI bizottságok munkáját hangsúlyozta. Kalo Emese helyett Sándor Gergely a tervpályázatok és közbeszerzés kérdéskörét foglalta össze. 2014. sajátos év volt három választással. Az eddigi partnerek kicserélődtek, új személyek jöttek. Az év közepére sikerült a kapcsolatok újra felvétele. Homolya Róberttel és Kárpát Dániellel már jelentős egyeztetések történtek. Turi Attila DLA megbetegedett, ezért az ő témája: főépítészek – tervtanácsok, csak áprilisban kerül napirendre.

Hajnóczi Péter a részvétel a jogalkotásban témáról adott információt. A Miniszterelnökségen Sonkodi Balázs államtitkár az építészetet, L.Simon László államtitkár a műemlékvédelmet, Dr.Vitályos Eszter államtitkár a közbeszerzést felügyeli. „Lázár János miniszterrel az említett megállapodás aláírását nagyon várjuk, amelynek tervezetét már a MÉK részéről szignáltam.” A MÉK főtitkára Kovács Zsófia. A jogszabályfigyelő rendszer elindult és megújult a honlapon. Sáros László MÉSZ elnök teáján szóba került, hogy a BM által adományozott szakmai díjakra vonatkozó jogszabály hatályon kívül került. Ezért a Művészeti Akadémia, a MÉSZ és a MÉK 2014. szeptemberében közös levelet fogalmazott meg, hogy a miniszteri díjak maradjanak fenn. Erre választ nem kaptunk. Füleky Zsolt helyettes államtitkár azon dolgozik, hogy az Ybl- és Pro Architektúra-díjak megmaradjanak. Eltér István a MÉK önállóságáról végzett eszmefuttatást 44 év szakmai tapasztalat után. Mit nem javasolna? Mint 2001-ben a Nemzeti Színház ügyben, vagy 2009-ben a Petőfi Sándor utca beépítése ügyében a MÉK állásfoglalását, amelyek akkor nagyon nem sikerültek. Konkrétan azt ajánlja, hogy az elnökség a tagsággal való kapcsolatát szilárdítsa meg. Ha felhív egy tag, először köszönjünk, intézzük el az ügyét gyorsan, és utána mosolyogjunk. Először belső megtisztulásra, szemléletváltásra van szükség. 2005-ben idehívtuk a hollandokat az építészetpolitikai irányelvek előterjesztésére. Bodonyi Csaba kiválóan megfogalmazta a mi koncepciónkat. Azóta semmi! Most a Városliget a téma, amiben a szakma egy része és a politika ellentétben van. A következő másfél évtized legnagyobb beruházása a Budai Vár beépítése. Erről a kormánnyal közös konferenciát tervezünk, ahova minden érdekeltet meghívunk. Philipp Frigyes a kamarai szolgáltatásokról, a titkárságról beszélt. Jellemző, hogy a mostani felszólalók között mindössze egy nő volt, de ő sem tudott megjelenni. Ezzel szemben a titkárságon mind nők dolgoznak. Tapsot nekik! Sokat végeznek: továbbképzéseket, szakmai programokat szerveznek, költségbecslési segédletről gondoskodnak. A jogszabályfigyelőt Körmendy Jánostól dr. Gáts Andrea vette át. A mediátori rendszer a viták bíróság nélküli megoldását segíti. A külföldi munkavégzés és tapasztalatszerzés 2015-re minél szélesebb lehetőség legyen.

Szalay Tihamér a 2014. évi pénzügyi terv végrehajtását és a 2015. évi költségvetés tervezetét ismertette. Két kivetítőn táblázatokon mutatta be az értékeket. A pályázati pénzek csak karácsony előtt érkeztek be, ezért a Kamarának gyakran likviditási gondjai voltak. A II. negyedévi tiszteletdíjakat csak 2014. decemberben tudták kifizetni. Nincsenek még aláírt támogatási szerződések, így az erre vonatkozó tervszámok csak becsülten jelennek meg a költségvetési tervezetben. A Kft. a befolyó reklámdíjakból finanszírozza a közlönyt és az évkönyvet. A TET javaslata alapján a tagdíjra két változatot tettek: 1. változat 50 ezer Ft/év/fő, 2. változat: 54 ezer Ft/év/fő. A 2. változat +4 ezer Ft-jából a területi kamarák jelentős arányban részesülnek. Elfogadásra a 2. változatot javasolja. Kampis Miklós a Felügyelő Bizottság elnöke véleményezte a költségvetés tervezetét. A költségvetés szerkezetével a FEB egyetértett. Elfogadásra ő is tagdíj 2. változatát javasolja. Németh László Fejér megyei elnök: a maguk részéről nem javasolják a tagdíjemelést; egyetért, hogy a költségvetést és a tagdíj-megállapítást együtt tárgyalja meg a kamara, ezzel szemben szeretné, hogy ez a költségvetési beszámolóval együtt történjen meg. Schwarczuk Ágnes kifejtette, hogy a 2014. évi 48 ezer Ft-os tagdíj automatikusan nem jön át 2015-re. Tehát amennyiben az 54 ezer Ft-os emelt tagdíjat a küldöttgyűlés nem fogadja el, az 50 ezer Ft-osat kell megszavazni. Hajnóczi még hozzátette, hogy a 4 ezer Ft-os többletnek csupán 23%-a kerül a Központba, a többi a területi kamaráknál marad. Még egyszer megismételte, hogy a MÉK elnöksége nem akart tagdíjat emelni, az emelt tagdíjak mértéket a TET javasolta. Az előzetes költségvetési beszámolót a honlapon bárki megnézhette.

Ezután a szavazásokra került sor. A küldöttgyűlés a magasabb tagdíjat elvetette. Az 50 ezer Ft/év/fő tagdíjat 122 igen, 34 nem és 10 tartózkodás mellett elfogadta. Számos alapszabály-módosítási ügyben hozott határozat után a másik lényeges, vitatott kérdés a 70 és 75 év közöttiek, illetve 75 év feletti nyugdíjas építészek tagdíjkedvezménye volt. 70 év felett 2015. december 31-ig a tagdíjfizetés önkéntes. Pálfy Sándor a honlapon a fórum megindulásának hírét jelentette be. Vajai Tamás a szerzői jog legújabb fejleményeit ismertette. Egy építész kolléga megköszönte, hogy a kamara a stratégiai együttgondolkodásra példát mutatott.

Befejezésül engedtessék meg nekem, hogy mint a Metszet folyóirat főszerkesztője, Csanády Pál által hivatalosan akkreditált tudósítónak, néhány gondolatomat leírjam. Örvendetes, hogy a Kamarának már nem kell komoly bérleti díjakért megfelelő méretű termet a küldöttgyűlés számára bérelnie, mint ez korábban a Kertészeti Egyetem aulájában, vagy a Műegyetem dísztermében történt, mert rendelkezésére áll a FUGA Budapesti Építészeti Központ, amelynek bérleti díja az előzőekben említetteknél jóval kedvezőbb. Ugyanakkor a szavazás még mindig az időrabló kézi számlálással történt. A Kamara nehéz anyagi helyzete magyarázza, hogy a küldöttek délután két óra után éhesen távoztak a teremből. A leglényegesebb gondolat, amely a Dulácska Zsolttal folytatott egyik eszmecsere után alakult ki bennem, a következő: létesítsen a kamara egy építészeti dizájnüzletet, ahol ceruzát, papírt, filctollat, vonalzót, tust és mindenféle rajzeszközt, kamarai kiadványokat, szerkesztő- és rajzgépeket, szoftvereket lehet vásárolni. És oda bárki bemehet és vásárolhat normál áron. A gyerekeknek színes gyereksarok van kialakítva, tehát a nagymamák szívesen mennek oda unokáikkal. A gyerekprogramok az építészethez való affinitást növelhetik az ifjú nemzedékekben. Rajzversenyeket lehet tartani a padlóra feszített papírlapokon, a díjak pasztellkréták, filctollak lehetnek. DE – és ez a lényeg – A KAMARAI TAGOK KEDVEZMÉNYESEN KAPHATJÁK MEG A VÁSÁROLT DOLGOKAT. Az üzlet akár különböző szolgáltatásokat is nyújthat. – Rövidre fogott felszólalásommal nem a küldöttgyűlés időtartamát növeltem, nem a küldöttek türelmét tettem próbára. Ezért a kamara tagjainak és vezetőinek különösen javaslom megfontolásra!