A pécsi már a második az Öko-logikus konferencia állomásai közül, s így egyre pontosabban kirajzolódik, mit profitálhatnak a résztvevők az egész napos konferencián. Az alaptól a tetőig át kell gondolni a házakat, hiszen a fokozódó energiatakarékosság (mely már januártól várhatóan konkrét rendeletmódosítással is jár) újabb követelményeket állít az épületszerkezetek elé. Nemcsak szigetelőbb falakra és ablakokra van szükség – bár persze erre is – de át kell gondolni például a kémények szerepét: hiszen a légtömörségre minden szerkezet esetében szükség van. Ugyanígy előkerül a hőhídmentesség a kéményektől az ablakok távtartóin át a tetőablakok környékéig, hogy a szarufákról ne is beszéljünk. Az energiatermelés szerkezeteit is el kell helyezni, méghozzá esztétikusan, legyen szó tetőkollektorról vagy földszondáról. Számtalan új termék is rendelkezésre áll, nem muszáj ma már például egész nap vakaródzni egy üveggyapottól, de lehet például pórusbetonból hőszigetelést is gyártani, vagy olyan vakolatot, mely nanotechnológiának köszönhetően öntisztuló, illetve olyan teljes hőszigetelő rendszert, melyet nem dübelekkel, hanem a szigetelőtábla átszúrása nélkül, tárcsákkal lehet rögzíteni.
De hol van ehhez építtető?
Az első, debreceni rendezvény vitafórumán előkerült már a „de mibe kerül ez” örökzöld kérdése. Reith András újdonsült HuGBC-elnök adott csattanós választ a felvetésre: az irodájuknak az utóbbi időben éppen hogy csak ilyen, ökologikus, környezettudatos irodaházakra van megbízása. Olyanokra, melyeket nemzetközi rendszerek szerint (pl. LEED, BREEAM) minősítve vannak. Hiszen a fejlesztők tudják: nemcsak hogy 8-10 százalékkal magasabb áron adhatók ki a minősített irodák, de tízegynéhány év után csak ezek lesznek kiadhatók. Ezért is fontos, hogy átlássuk a környezettudatosság fogalmait, amiben Horváth Sára (BME Épületszerkezettan Tanszék) előadása is segít eligazodni, hiszen az épületek életcikluselemzéséről informált, gyakorlati tapasztalatokig menően. Csanády Pál Metszet-főszerkesztő számos példát mutatott olyan nemzetközi építészeti díjat nyert épületekre, melyek ökologikusak; gyakran vályog vagy bambusz anyagúak, vagy akár high-tech technológiájúak, mint például a NASA új irodaháza.
Pécsett adott csak elő Kistelegdi István, a PTE-PMMK Energiadesign tanszékének vezetője, akivel mintha jövőutazáson vettek volna részt a kollégák: szélcsatornás vizsgálattól térhatású animációig számos innovatív kutatás folyik az ambiciózus új tanszéken. Mindezekből úgy tűnik: a jövő építészete itt van.

A konferenciára jelentkezve erről mindenki saját szemével meggyőződhet.