A Magyar Urbanisztikai Társaság elnöksége egyetért a közigazgatási eljárások – ezen belül különösen a térségi és településtervezési szabályok, a hatósági munka – egyszerűsítésének politikai szándékával, és a gyermekes családok lakásviszonyainak javítására irányuló kormányzati törekvésekkel.
A számos szakterületet integráló urbanisztika szakmai eszköztárának ismeretében állítjuk ugyanakkor, hogy a 300 m2 alatti családiház-építés engedélyezésének eltörlésével előállt alkotmánysértő helyzet, amely mind az önkormányzati, mind az egyéni jogokat súlyosan sérti, és jelentősen veszélyeztetheti a községek, városok fenntartható fejlődését, csak a megfelelő szakmai ismeretek birtokában és azok alkalmazásával oldható meg.
Ehhez az építési törvény és a csatlakozó kormányrendeletek módosításával
1. a helyi közösség érdekeinek védelmében biztosítani kell azt, hogy mindenfajta épület építésekor be kelljen tartani
i. a helyi építési szabályzatnak a megengedett legnagyobb beépítettségre,
ii. a megengedett legnagyobb építménymagasságra vagy beépítési magasságra,
iii. a szabályozási vonalra és a beépítési módra, vagy építési helyre vonatkozó előírások mellett
iv. a környezetbarát közműellátásra,
v. a telek zöldfelületének legkisebb mértékére,
vi. az építési övezet használati céljával összefüggően elhelyezhető rendeltetésre, és
vii. a terepszint alatti építés mértékére és helyére vonatkozó előírásokat is;
2. a településkép értékőrző fejlesztése érdekében továbbra is minden esetben biztosítani kell – a lefolytatandó eljárás típusától függetlenül – a helyi közösséget képviselő polgármester településképi véleményének érvényesülését;
3. a benyújtandó tervek körének olyan meghatározása szükséges, amely biztosítja az épülő építmény előírásoknak, illetve a benyújtott terveknek való megfelelésének előzetes, illetve az építés során történő ellenőrizhetőségét;
4. mindenfajta épület építésekor legyenek biztosítva azok a feltételek, amelyek keretén belül az építkezés közvetlen érintettjei, legalább a szomszédok számára biztosítják a saját érdekeik védelmének megfelelő lehetőségét.
Az építési törvény 2015 decemberi, szakszerűtlenül rögtönzött módosítási folyamatának kudarca hangsúlyosan rávilágít arra a tényre, hogy a szerteágazó települési viszonyokba való politikai beavatkozás csak a szerteágazó összefüggéseknek a hely és a tér sajátosságait figyelembe vevő, szakszerű és széles körű áttekintésével valósítható meg felelősen. Az urbanisztika és a települési viszonyok fogalomkörébe tartozó jogszabályok megalapozatlan – a szakmai ismeretek birtokában lévő szakemberek szervezeteivel való mindenfajta egyeztetést nélkülöző – módosítgatása csak kudarcot hozhat az érintett politikusok számára is, így ezek az egyeztetések semmiféle időbeli korlátra hivatkozva nem takaríthatók meg eredményesen.
Szükségesnek látjuk ezért azt, hogy
haladéktalanul induljon meg a célirányos szakmai egyeztetés a jogszabályok fenti tartalmú módosítása érdekében, hogy a családok támogatására vonatkozó szándékok valóban közhasznúan valósulhassanak meg;
mielőbb indítsa meg a Miniszterelnökség a szakmai egyeztetéseket annak érdekében, hogy a településtervezés rendszere a jelenleginél hatékonyabban szolgálhassa a városok, községek, a helyi közösségek gazdaságilag hatékony, társadalmilag fenntartható, környezettudatos fejlesztését.
Budapest, 2016. február 8.
A Magyar Urbanisztikai Társaság Elnöksége
Forrás: www.mut.hu