A speciális agrárépítészeti tudástól Reischl Gábor szelleméig
Beszámoló a mórahalmi mezőgazdasági építészeti konferenciáról
Csépé 2012.07.09.
A mezőgazdasági építészetben sokminden másképp van – ez lehet az egyik tanulsága a Mórahalmon először megrendezett Az építészet szerepe a vidékfejlesztésben konferenciának
Pótszékekre és a rétesfesztiválról kölcsönvett padra is szükség volt a mórahalmi ETIK-ben megrendezett mezőgazdasági építészeti konferencián – hála a nagy szakmai érdeklődésnek. Dr. Dombai Lászlóné nyitóelőadásában a kis élelmiszer-feldolgozók építését sürgette. A különféle feldolgozók (sütőüzem, tejüzem, gyümölcsléüzem, vágóhíd) térigénye mellett az alaprajzi szervezés racionalitását, a tiszta raszterrendszer előnyeit és a szállítási utak logikáját is bemutatta.
Az egyfelől társadalmi, másfelől alaprajzi szintű problémafelvetést számos részletmegoldás ismertetése követte, alkalmazástechnikai előadások formájában. Szó esett az állattartótelepek esetén különleges, antikondenzációs burkolatokról és hűtőházak szerkezeteiről, majd költséghatékony, adiabatikus átszellőztetésről – aminek a kánikula különös aktualitást adott (azóta az országos sajtóban is szó esett az állattartás gondjairól a hőségben). Láthatott a szakmai közönség sokféle gabonatárolót – a silósak előnye a könnyű ki- és betárolás, a csarnokosaké az alacsony építési költség.
A hőszigetelés az agráriumban is egyre fontosabb, így akár a rendkívül jó hőszigetelő poliuretán habok is használhatóak, akár speciális fújt ásványgyapot vagy éppen fagyapot hőszigetelések. Üvegházakhoz kiváló anyag az extrudált, kétirányban előfeszített áttetsző pvc, amely tűzvédelmileg is jobb a hagyományosnál (nem égvecsepegő), és erősebb is. Szinte bármilyen anyagú tető felújítható az elasztomer-modifikált mintás, színes bitumenes lemezzel, mely nem festett, hanem a palahintés színében mintás, csak a megfelelő alátét-rétegekre kell odafigyelni.
Hogy az építészetnek az agrármarketingben is lehet szerepe, jól mutatta Nyáry Erika előadása, melyben nemzetközi hírű spanyol borászatokat vonultatott fel – nem egyszer a legnagyobb sztárépítészektől (Zaha Hadidtól Norman Fosterig). Néha gyanús, hogy a bortermelés talán nem is (vagy nem csak) ezekben a méregdrága, csillogó, turisztikai célú borászatokban zajlik.
Dr. Makovényi Ferenc előadásában nemcsak furcsa divatokat ostorozott (például kétszáz méter magas disznóól-felhőkarcolókat egymillió sertésnek az MVRDV-től), de a tanyasi életet, és az átgondolt mezőgazdasági tervezést is dicsérte. Előadása tisztelgés volt Dr. Reischl Gábor emléke előtt is, akinek épületei és hagyatéka több „pecha-kucha” villámelőadásban is elő-előbukkant. Fácányi Zsuzsa a balatonfenyvesi gabonatárolót mutatta be tőle, melynek sajátos, festői körkörös felépítése egyben végtelenül logikus is. Csontos Györgyi könyvéből mutatott be több jó példát. A legifjabb pecha-kucha előadó Szenthe Ágoston volt, aki diplomatervét, egy telki pajta közösségi házzá alakítását ismertette, érdekessége a tervnek, hogy később - tőle függetlenül - valóban közösségi ház lett a pajtából.
A helyi színeket Talmácsi István mórahalmi új fejlesztéseket, többek között a norvég alap által támogatott mintatanyát bemutató villámelőadása, illetve Abou-Abdu Tamás szegedi passzív társasház építését dokumentáló pecha-kucha prezentációja képviselte. A sokak által Sityuként ismert Talmácsi, Mórahalom főépítésze egyben a szervezője is volt az eseménynek, hozzá hasonlóan a másik két szervező, a Metszet és a Vidék és Gazdaság folyóirat is bemutatkozott egy-egy villámelőadással, az előadók a főszerkesztők voltak, Csanády Pál és B. Fóris Edina.
A rendkívül jó hangulatú konferenciát és a belgrádi világépítészeti kiállítás tablóinak megtekintését a város felajánlásaként közös fürdőzés követte a Mórahalmi Erzsébet Gyógyfürdőben.
Címkék: reischl, agrárépítészet