Az egyfelől társadalmi, másfelől alaprajzi szintű problémafelvetést számos részletmegoldás ismertetése követte, alkalmazástechnikai előadások formájában. Szó esett az állattartótelepek esetén különleges, antikondenzációs burkolatokról és hűtőházak szerkezeteiről, majd költséghatékony, adiabatikus átszellőztetésről – aminek a kánikula különös aktualitást adott (azóta az országos sajtóban is szó esett az állattartás gondjairól a hőségben). Láthatott a szakmai közönség sokféle gabonatárolót – a silósak előnye a könnyű ki- és betárolás, a csarnokosaké az alacsony építési költség.
A hőszigetelés az agráriumban is egyre fontosabb, így akár a rendkívül jó hőszigetelő poliuretán habok is használhatóak, akár speciális fújt ásványgyapot vagy éppen fagyapot hőszigetelések. Üvegházakhoz kiváló anyag az extrudált, kétirányban előfeszített áttetsző pvc, amely tűzvédelmileg is jobb a hagyományosnál (nem égvecsepegő), és erősebb is. Szinte bármilyen anyagú tető felújítható az elasztomer-modifikált mintás, színes bitumenes lemezzel, mely nem festett, hanem a palahintés színében mintás, csak a megfelelő alátét-rétegekre kell odafigyelni.
Hogy az építészetnek az agrármarketingben is lehet szerepe, jól mutatta Nyáry Erika előadása, melyben nemzetközi hírű spanyol borászatokat vonultatott fel – nem egyszer a legnagyobb sztárépítészektől (Zaha Hadidtól Norman Fosterig). Néha gyanús, hogy a bortermelés talán nem is (vagy nem csak) ezekben a méregdrága, csillogó, turisztikai célú borászatokban zajlik.
Dr. Makovényi Ferenc előadásában nemcsak furcsa divatokat ostorozott (például kétszáz méter magas disznóól-felhőkarcolókat egymillió sertésnek az MVRDV-től), de a tanyasi életet, és az átgondolt mezőgazdasági tervezést is dicsérte. Előadása tisztelgés volt Dr. Reischl Gábor emléke előtt is, akinek épületei és hagyatéka több „pecha-kucha” villámelőadásban is elő-előbukkant. Fácányi Zsuzsa a balatonfenyvesi gabonatárolót mutatta be tőle, melynek sajátos, festői körkörös felépítése egyben végtelenül logikus is. Csontos Györgyi könyvéből mutatott be több jó példát. A legifjabb pecha-kucha előadó Szenthe Ágoston volt, aki diplomatervét, egy telki pajta közösségi házzá alakítását ismertette, érdekessége a tervnek, hogy később - tőle függetlenül - valóban közösségi ház lett a pajtából.
A helyi színeket Talmácsi István mórahalmi új fejlesztéseket, többek között a norvég alap által támogatott mintatanyát bemutató villámelőadása, illetve Abou-Abdu Tamás szegedi passzív társasház építését dokumentáló pecha-kucha prezentációja képviselte. A sokak által Sityuként ismert Talmácsi, Mórahalom főépítésze egyben a szervezője is volt az eseménynek, hozzá hasonlóan a másik két szervező, a Metszet és a Vidék és Gazdaság folyóirat is bemutatkozott egy-egy villámelőadással, az előadók a főszerkesztők voltak, Csanády Pál és B. Fóris Edina.
A rendkívül jó hangulatú konferenciát és a belgrádi világépítészeti kiállítás tablóinak megtekintését a város felajánlásaként közös fürdőzés követte a Mórahalmi Erzsébet Gyógyfürdőben.
Építész, a Metszet főszerkesztője
