A Not A Hotel és a The Pokémon Company közös projektje megadja a választ. A Hokkaidóban, Tomakomai közelében megvalósuló, 3 méter átmérőjű, Poké Ball formájú vendégszoba nem hagyományos értelemben vett szálloda, hanem egyetlen éjszakára birtokba vehető, kísérleti mikroépítészet.

A projekt a Pokémon 30. évfordulójához és a Pokémon Sleep mobiljáték harmadik évfordulójához kapcsolódik. Bár első pillantásra inkább egy látványos marketinginstallációnak tűnhet, a gömb belsőjében elrejtett mérnöki és építészeti megoldások érdekesebb kérdést vetnek fel: meddig lehet egy popkulturális tárgyat épületté alakítani úgy, hogy az ne pusztán díszlet legyen?

A Pokémon sikere ma már messze túlmutat egy videojáték-franchise-on. Az 1996-ban elindult sorozat három évtized alatt videojátékok, kártyák, animációs filmek és sorozatok, játékfigurák, ruházati termékek, üzletek és tematikus élmények globális rendszerévé vált. Japánban azonban különösen erős kulturális jelenléte van.

Ezt jól érzékelteti a 2026-os japán karakterkutatás is: a 15–79 éves lakosság körében a Pokémon ismertsége 80% fölött van, miközben a kutatásban szereplő videojáték-karakterek között a kedveltsége is a legmagasabbak közé tartozik. Ráadásul a Pokémon nem kizárólag a fiatalabb generációk jelensége: a kutatás szerint még a 70 év felettiek körében is 50% fölötti az ismertsége. De Japánba látogatva bárki saját szemével is meggyőződhet róla, hogy egy Pokémon bolt a hétköznapokon is úgy vonzza a tömeget, mint 1987-ben az első Adidas bolt a Váci utcában.

Építészet szempontjából ennek az a jelentősége, hogy a Poké Ball már nem egyszerűen egy játék kelléke. Generációkon átívelő vizuális ikon, amelyet különösebb magyarázat nélkül is felismerünk. A vörös-fehér gömb fekete középsávval és középen elhelyezett gombbal olyan egyszerű forma, amelyből szinte adja magát egy építészeti objektum létrehozása.

A Not A Hotel azonban nem egyszerűen felnagyította a tárgyat. A feladat ennél nehezebb volt: egy tárgyat kellett lakható térré változtatni.

A háromméteres gömb kívülről valóban óriásira nőtt Poké Ballnak tűnik, belül azonban már nem a játék vizuális logikája, hanem a mikro-lakótér problémája válik meghatározóvá. A belső tér tulajdonképpen egy egyetlen funkció köré szervezett hálószoba.

A félgömb alakú akrilhéjat egyedi formában készítették, az ajtó pedig a gömb görbületéhez igazodó tolóajtóként záródik. A belső térben a kör alakú ágy, a világítás és a gépészet is ugyanennek a geometriának a következménye.

A gömbhéj egyik oldalán nagyméretű, íves akrilablak nyílik a táj felé. Így a Poké Ball paradox módon nem bezárja a vendéget a játék világába, hanem éppen nyit a valódi táj felé. Az ágyból fekve lehet szemlélni Hokkaidó természetét.

A projekt nem próbálja teljes egészében rekonstruálni a Pokémon univerzumát. A karakterek, figurák és grafikák helyett a forma, a fény és az élmény közvetíti a világot. A vendég egy tableten választhatja ki kedvenc Pokémonját, amelyhez az elalváskor különböző fényjelenetek társulnak. A szoba így nem csupán statikus díszlet, hanem reagáló, személyre szabható környezet, arra a fantáziavilágra utalva, melyben a belül otthonos, pörgő-forgó golyó szerepe az energia összegyűjtése, tárolása és a meghatározott cél elérése érdekében annak célba juttatása.

A Poké Ball különösen jól illeszkedik a Not A Hotel alapfilozófiájához. A vállalat saját meghatározása szerint céljuk nem egyszerűen szállodai szobák létrehozása, hanem „a new way of living”, vagyis az életmódnak egy újfajta élménye. A cég olyan egyedi nyaralóingatlanokat hoz létre, amelyeket neves építészek és alkotók terveznek, és amelyek a hagyományos ingatlanhasználat helyett élményként is értelmezhetők.

A Poké Ball a cég filozófiájának egy szélsőséges, popkulturális változata. Más projektjeikkel ellentétben itt nem a kifinomult építészeti megoldások, hanem az illúzióba merülés jelent különleges élményt.