Szigetvári János Ybl-díjas építészmérnök élete és munkássága, 2. rész
Szigetvári János életrajza
szikrisz 2014.01.01.
„Hull egy csillag – ki hull utána?
Huny egy üszök – ki fúj ma rája?
Sír a parázs – ki lenne lángja?
Kihúny egy eszme – ki gondol rá ma?
Messze fogy egy nép – ki megy utána?
Ki indul innen – nem őshazába,
Csak e távoli – mai hazába?”
/Váci Mihály/

Szigetvári János apai ágon szász származású. Felmenői Szászországból települtek át Ausztriába a XVIII. és XIX. század fordulóján. Édesapja családja az 1880-as években költözött Erdélybe. Édesapja, Sattinger Johannes itt végezte el iskoláit, majd jegyzőként dolgozott Karánsebesen. 1920 után Magyarországra költözött, majd Szigetváron feleségül vette Gosztonyi Irént. Istvándi főjegyzőjeként dolgozott 1930-ban bekövetkezett korai haláláig. Házasságából három fiúgyermeke született: Sándor, György és János.

SZIGETVÁRI JÁNOS ÉLETRAJZA

Szigetvári János 1929. április 8-án született Szigetváron. A család 1933-ban Kaposvárra költözött. Szigetvári János itt iratkozott be 1939-ben a Somssich Pál Gimnáziumba – mai Táncsics Mihály Gimnázium –, melynek nyolc évére egész életében szívesen emlékezett vissza. A diákok által szervezett önképzőkörökben ugyanis mindenki kibontakoztathatta a benne szunnyadó tehetséget.

Számára az építészet jelentette a legfőbb vonzerőt, ezért jelentkezett érettségi után a Budapesti Műszaki Egyetemre. Ennek ellenére 1949-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészettudományi karára vették fel. Innen anekdotikus körülmények között még a félév során sikerült átiratkoznia a Műszaki Egyetemre, ahol az építőművész tagozaton megkezdhette tanulmányait. 1954 áprilisában szerezte meg építészmérnöki diplomáját.

1954-ben Pécsett a Pécsi Tervező Vállalatnál kezdte meg pályáját. 1989-ben innen is ment nyugdíjba. A Pécsi Tervező Vállalatnál eltöltött évtizedek során számos lakóház, irodaház, és egyéb létesítmény tervezésével bízták meg. Szerte az országban állnak épületei, de a legtöbb Pécsett és Baranyában látható.

Mivel tudását gyarapítani kívánta, az évtizedek során még két diplomával lett gazdagabb. Az 1960-as és a '70-es években elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem városépítési és városgazdász, valamint műemlékvédelmi szakmérnöki tagozatát.

Az évek során a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola óraadójaként tanított a jövendő építészgenerációjának tervezést és építészettörténetet. 1990-ben "címzetes főiskolai tanár"-i címet adományoztak neki.

Magántervezéseinek hosszú sora 1963-ban kezdődött. A csaknem négy évtized alatt – már a Magyar Építőművészek Szövetségének tagjaként – számos családi házat tervezett Pécsett és a környező falvakban egyaránt. Néhányszor „Az év lakóháza” címet is sikerült elnyernie egy-egy jól sikerült épülettel.

A házain kívül legbüszkébb négy gyermekére volt, akik 1983-tól sorban ajándékozták meg unokákkal.
Nagy-nagy belső harmóniával és lelki nyugalommal élete utolsó pillanatáig aktívan dolgozott, álmodott, tervezett és alkotott.
/folytatjuk/

A cikksorozat korábbi és további részei

 

Címkék: pécs, Szigetvár, Szigetvári János, Ybl-díj