Trianoni békekötés, de nem a folyosón
Timon 2013.06.05.
Egyik napilapunk 2013. június 4-i, keddi számának 7. oldalán közölt belső vezércikkében az első mondat így hangzik: „Kilencvenhárom esztendővel ezelőtt, 1920. június 4-én, délután négy óra harminc perckor írták alá a Magyarországot felszabdaló trianoni békeszerződést a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon-kastély folyosóján.”

Az előző év, 2012. óta lényeges változás, hogy a lap a helyszínt már nem a Kis-Trianon-kastélyba helyezte, mint tavaly tette ezt a címlapján megjelentetett illusztrációval, hanem – helyesen – a Nagy-Trianonba. Azonban ez a tényközlő megállapítás rendkívül dehonesztáló, miszerint ezt a világtörténelmi aktust a kastély folyosóján vitték véghez. Egy ilyen, sok diplomatát megmozgató eseményt nem lehet egy kastély folyosóján rendezni, mert nem férnének el, és nem lenne méltó helyszín az esemény történelmi rangjához.

Szomorú, hogy a magyar közvélemény széles rétegeiben – és a lapszerkesztőkben is – a történelmi esemény után 93 évvel még mindig téves képzetek élnek a helyszínt illetően. Ennek a téves képnek a kialakulásához és helytelen berögződéséhez az elmúlt időszakban pontatlan híradások, hibás leírások és hamis illusztrációk egyaránt hozzájárultak. E sajnálatos helyzet megváltoztatását szeretném elérni a tavaly közzétett képek meggyőző erejével.

A versailles-i kastély parkjában a Nagy Trianon Kastély elődjét Louis Le Vau (1612-1670) francia építész tervei alapján 1670-1672 között építették, mint Porcelán Pavilont XIV. Lajos francia király (*1638, ur. 1643-1715) számára. A homlokzatot fehér és kék Delft-stílusú porcelán (kerámia) lapokkal burkolták Rouen, Lisieux, Nevers és St. Cloud manufaktúráiból. A törékeny lapok állaga hamar megromlott, ezért a király a pavilon lebontását és tartósabb anyagból történő megépítését rendelte el. Az építkezéssel Jules Hardouin Mansart (1646-1708) építészt bízták meg, aki 1687-1688-ban az épület alapterületének méretét kétszeresére növelte (ld. a kastély alaprajzát a tavalyi cikkben), valamint az előcsarnok oszlopaihoz és pilasztereihez vörös márványt alkalmazott Languedocból. (1. kép) A 72 évig uralkodó Napkirály 1688-tól Maintenon márkinővel az elkészült Nagy Trianon kastélyt nyári laknak használta. Jean Cotelle (1645-1708) francia festő a Nagy Trianon Kastély dísztermének 24 aranykeretes képéből 21-et festett meg, ezért a termet róla nevezték el Cotelle Galériának. (2. kép)

A Trianoni Békeszerződést nem a Nagy Trianon Kastély folyosóján, hanem annak dísztermében, úgynevezett Cotelle Galériájában írták alá.

Akik ezután felkeresik Párizst és kirándulnak Versailles-ba, a 93 évvel ezelőtti Trianoni Békediktátumra Grand Trianon Cotelle Galériájában emlékezhetnek. A szomorú eseményre a Nemzeti Összetartozás Napján rendezett hazai és a környező Kárpát-medencei országokban tartott rendezvények is emlékeztetnek.

Budapest, 2013. június 4.

Timon Kálmán
Aranydiplomás
okleveles
építészmérnök

Címkék: