Cresme: „Strukturális és technológiai átalakulás az olasz építési piacon”

A jelenlegi jelentősen eltér a korábbi ciklusoktól

Az olasz építési piac növekedését már nem kizárólag a lakóingatlanok bővülése hajtja, hanem egyre inkább az állami infrastrukturális beruházások, a meglévő épületállomány felújítása, az energiahatékonysági intézkedések, valamint az épületek és infrastruktúrák növekvő technológiai komplexitásának együttes hatása. Ez alakítja az építési keresletet és az építés szervezését a teljes értékláncban.

Az építési teljesítmény idén becslések szerint 223 milliárd euró lesz (2015-ös árakon), mely 305 milliárd euró folyó áron, melyben a legnagyobb részesedése, a nemrég tapasztalt csökkenés ellenére, a lakóépületeknek lesz, ezt követik a nem lakóépületek (mind az állami, mind a magánszektor), majd a mélyépítés. A nem lakóépületeket is beleértve, a közfinanszírozott építések a második legnagyobb szegmens az olasz építési piacon. 

A teljes felújítási piac 156 milliárd euró (2015-ös árakon), szemben a teljes új építés becsült összegével (67 milliárd euró). A Superbonus programnak köszönhetően a meglévő épületállomány karbantartásának és felújításának jelentősége Olaszországban még hangsúlyosabb, mint az európai piacon. 2022–2023-ban például a felújítás átlagosan a teljes építési teljesítmény 77%-át tette ki.

Technológiai átalakulás

Az épületek fokozatosan fejlődnek a hagyományos fizikai eszközökből integrált műszaki rendszerekké, ahol a szerkezeti elemek, az épületburkolatok, a gépészeti és elektromos berendezések, a digitális infrastruktúra és az energiagazdálkodási technológiák egyetlen funkcionális rendszerként működnek. 

Az építőipar is fokozatosan eltávolodik a különálló fázisok – tervezés, beszerzés, kivitelezés és üzemeltetés – hagyományos sorrendjétől az egyre integráltabb folyamatok felé, amelyeket digitális információk, fejlett tervezési eszközök és életciklus-menedzsment támogat. 

A digitális technológiák központi szerepet játszanak ebben az átalakulásban. Az épületinformációs modellezés (BIM), a digital twin technológia, a mesterséges intelligencia, a parametrikus modellezés és a digitális monitoring egyre inkább támogatják a tervezést, a kivitelezést és az üzemeltetést. Az építkezési területek is egyre inkább összekapcsolt, adatvezérelt környezetek lesznek az érzékelők, a digitális monitorozás, a prediktív karbantartás és az automatizált minőségellenőrzési rendszerek használatának köszönhetően, melyek javítják a termelékenységet, csökkentik a bizonytalanságot, és hatékonyabb koordinációt tesznek lehetővé az építési folyamat során.

A digitalizációval párhuzamosan az ágazat fokozatos iparosodási folyamaton megy keresztül. A termelékenység javítására, az építési idő csökkentésére, a minőség növelésére és a költségek ellenőrzésére irányuló növekvő nyomás felgyorsítja a modern építési és felújítási eljárások bevezetését (előregyártás, szárazépítési rendszerek, szabványosított gyártási folyamatok). Míg az építőipar továbbra is helyszínhez kötött tevékenység marad, az iparosított gyártási módszerek egyre fontosabb szerepet játszanak majd azokban a szegmensekben, ahol az ismételhetőség, a minőségellenőrzés és a folyamatok integrációja nagy hatékonyságnöveléshez vezethet.

Foglalkoztatási átrendeződés

Az olasz építőiparban foglalkoztatottak száma idén az 1. negyedévben 1,7 és 1,9 millió között volt. Ez a teljes foglalkoztatottság több mint 7%-a (2019-ben 6%). A foglalkoztatás növekedése azonban nem egyenletesen oszlott el az építőipari tevékenységek között. Az építőipari foglalkoztatás szakosodás szerinti megoszlása az értéklánc átrendeződését mutatja. A legnagyobb növekedés az infrastrukturális tevékenységekben volt, amelyeket állami beruházási programok támogattak, valamint a gépészeti, elektromos, energetikai és telekommunikációs rendszerekkel kapcsolatos szerelési munkákban. A hagyományosabb építési tevékenységekben és bizonyos befejező szakmákban viszont relatív lassulás volt a Superbonus program miatti rendkívüli felújítási ciklus lezárulása után.

Az építőipari foglalkoztatás teljes aránya 27%-ról 35%-ra nőtt, mely az energiarendszerek, a gépészeti és elektromos berendezések, a digitális infrastruktúra és az automatizálási technológiák növekvő integrációját tükrözi a jelenlegi építési projektekben. Ez nemcsak az ágazat foglalkoztatási szerkezetét változtatja meg, hanem az épületek átalakulását is jelenti. Az épületekre egyre inkább integrált rendszerként tekintenek, amelyben a szerkezeti elemek, az épületburkolatok, a műszaki berendezések és a digitális technológiák együttműködnek az energiahatékonyság, a környezeti teljesítmény és az üzemeltetési intelligencia elérése érdekében.

Az építési folyamatok átalakulása is változásokat hoz a munkaerő-keresletben. Az építőipari vállalatok egyre nehezebben toboroznak képzett munkaerőt. A toborzási nehézségekkel küzdő vállalatok aránya 2017 és 2025 között 22%-ról 63%-ra nőtt. A fő probléma a jelentkezők hiánya (2025-ben 548 000 tervezett felvételből 214 000). Jelentős az átképzésre vagy továbbképzésre szoruló munkavállalók száma is (2025-ben kb. 110 000). Ezek a nehézségek azokat a foglalkozásokat érintik, amelyek a hagyományos építőipari kompetenciákat ötvözik a digitális, technológiai és szerelési készségekkel. A hiány már nemcsak a fizikai szakmákat érinti, hanem a középszintű műszaki foglalkozásokat is, melyeknek kritikus szerepe van az iparosított építési folyamatok koordinálásában és az építési rendszerek integrálásában.

A fő kihívás tehát nemcsak a munkaerő elérhetőségének növelése, hanem az, hogy a munkavállalóknak legyenek olyan kompetenciái melyekre a gyors technológiai változáson átmenő olasz építőiparnak szüksége van.

Eredeti cikk: Antonella Stemperini, Cresme Ricerche
Magyar verzió: Buildecon