"Álláspontok az Öbölből és azon túlról" (Positions from the Gulf and Beyond) – ez az idei Építészkongresszus témája. Noura Al-Sayeh, Meitha Almazrooei,
Turki és Abdulrahman Gazzaz, Anne Holtrop és Lina Ghotmeh fiatal építészek az idei előadók: mind a harmincas-negyvenes éveikben járnak, és már világhírűek. Kik ők, és miért érdekesek?
Mikor Lina Ghotmeh épülete felkerült a Metszet tavalyi utolsó lapszámának címlapjára, még nem gondoltuk, hogy nemsokára már előadóként köszönthetjük a Nemzetközi Építészkongresszuson. A libanoni születésű, Párizsban élő építész elnyerte az Osaka Expó "Gold Award for Best Architecture and Landscape", azaz Építészeti és Tájépítészeti Arany Díját, vagyis a legjobbnak bizonyult a Bahreini Királyság számára tervezett pavilonja. Mi nem ezért tettük a címlapra, hanem mert ez tetszett a legjobban a sok nívós oszakai épület közül – nekünk is. A Perzsa-öböl környéki fiatal építészek számos díjat nyertek világszerte, talán azért, mert a sok globalista, arctalan luxusépület között próbálták megalkotni azt a regionális építészetet, amelynek igenis vannak gyökerei a térségben. Vannak régi gyöngykereskedői paloták, büszkék a régi dhow-hajókra, épített és nem épített örökségükre. Ezek az építészek általában nyugaton iskolázódtak, és szereztek tapasztalatot, és mikor visszatértek a közel-keletre, új színt hoztak az építészetébe. Kik ők:
Noura Al-Sayeh – az Építészkongresszus 2026 kurátora
2010-ben nyert Arany Oroszlánt a Velencei Biennálén, Bahrein első kiállításának („Reclaim”) kurátoraként, majd a 2015-ös milánói világkiállításon a Bahreini Pavilon helyettes főbiztosa volt, amely ezüstérmet kapott a legjobb építészet és tájkép kategóriában. Lausanne-ban (EPFL) diplomázott építészként, tervezőként dolgozott Jeruzsálemben, Amszterdamban és New Yorkban. 2015 óta Al-Sayeh Holtrop vezeti az UNESCO világörökségi projektjét, a „Pearling, Testimony of an Island Economy” (Gyöngyhalászat, egy sziget gazdaságának tanúsága) című projektet, amely 2019-ben elnyerte az Aga Khan Építészeti Díjat a Muharraq revitalizációs projekt részeként. A Bahreini Kulturális és Régészeti Hatóság építészeti ügyekért felelős tanácsadója.
Meitha Almazrooei
Az Egyesült Arab Emírségek kiemelkedő építészeti és kulturális szakembere, aki a Columbia University és az MIT képzései után a Guggenheim Abu Dhabi programjának kidolgozásában és a Velencei Biennálé UAE nemzeti pavilonjánk programadásában is kulcsszerepet vállalt. A 22 évesen alapított WTD Magazinnal és a Velencei Biennále szakmai munkájával a régió urbanisztikájának úttörő kutatója, aki a sivatagi tájak fenntarthatóságát új megvilágításba helyező kötetek társszerkesztője, az MIT doktori iskolájában kutató.
Turki Gazzaz
A kortárs szaúdi építészet és urbanisztika úttörő alakja, aki a Bricklab stúdió alapítójaként a társadalmi kutatást ötvözi a dizájnnal. Építészmérnöki diplomáját a kanadai McGill University-n szerezte meg. Mielőtt hazatért volna, olyan globális építészeti óriásoknak dolgozott, mint a Studio Daniel Libeskind, a Moshe Safdie és az Arup mérnökiroda. Nevéhez fűződik a díjnyertes Hayy Cinema tervezése Dzsiddában (Jeddah), valamint a szaúdi modernista örökséget dokumentáló Saudi Modern kutatási program vezetése. Munkáit a Velencei Biennálé, a milánói Salone del Mobile, az Art Dubai és a Diriyah Biennále is bemutatta.
Abdulrahman Gazzaz
A kortárs szaúdi építészet kiemelkedő alakja, aki a Bricklab stúdió társalapítója. Építészeti és várostervezési (Architecture and Planning) diplomáját az Egyesült Királyságban, a University of the West of England egyetemen szerezte. Szakmai fókuszának középpontjában a mélyreható anyagkísérletek állnak, amelyek segítségével új, kontextuális dimenziókat és fenntartható megoldásokat ad a régió összetett társadalmi, gazdasági és politikai kihívásaira. Testvérével közösen jegyzi a dzsiddai, (Jeddah) díjnyertes Hayy Cinema művészmozi tervezését, valamint a szaúdi modernizmus örökségét megőrző Saudi Modern program kurátori és kutatómunkáját. Munkásságát – a stúdió sikereinek részeként – olyan globális színpadokon mutatták be, mint a Velencei Építészeti Biennále Szaúd-Arábiai Pavilonja, a milánói Salone del Mobile, az Art Dubai és a Diriyah Biennále.
Anne Holtrop
Amszterdamban alapította meg irodáját 2009-ben, 2014 óta Bahreinben tart fenn irodát. Az amszterdami Rietveld Akadémia, majd az ETH Zürich, jelenleg a svájci Accademia di Architettura Medrisio professzora. 2015-ben valósult a Bahreini Királyság nemzeti pavilonja a milánói expóra, valamint a Museum Fort Vechten, amely Hollandia legnagyobb világörökségi területének része. További megvalósult projektjei közé tartozik a muharraqi Green Corner Building, a Siyadi Pearl Museum a világörökségi bahreini Gyöngyösvény részeként, valamint a Maison Margiela több márkaboltja Londonban, Párizsban, Oszakában és Sanghajban. Épül a Misk Art Institute Rijádban. 2007-ben a Prince Bernhard Kulturális Alapítvány Charlotte Köhler Építészeti Díjával tüntették ki. 2016-ban elnyerte a Iakov Chernikhov Nemzetközi Díjat, majd 2019-ben az Aga Khan Díjat.
Lina Ghotmeh
Libanoni születésű építész, a párizsi székhelyű Lina Ghotmeh Architecture alapítója. Jelentősebb projektjei közé tartozik a 2025-ös osakai Expón aranyérmet nyert Bahreini Pavilon (ld. Metszet 2025/6 szám címlapján), a londoni British Museum Western Range kiállítótereinek áttervezése; Katar állandó pavilonja a Velencei Biennálén; az Ateliers Hermès Normandiában, amely Franciaország első energiapozitív ipari épülete; a Stone Garden lakótorony Bejrútban; valamint az Észt Nemzeti Múzeum Tartuban. 2023-ban ő tervezte a londoni Serpentine Pavilont. Számos rangos elismerésben részesült, köztük a 2020-as Schelling Építészeti Díjban, a Great Arab Minds kezdeményezés 2023-as Építészeti és Design Díjában. Lina Ghotmeh munkáit számos intézményben állították ki, többek között a római MAXXI-ben, valamint a 17. és 19. Velencei Biennálén.