A Citadella új kiállítása nem tárgyakat mutat, helyette inkább hatásokat kelt. A bástya tereiben felépített jelenetek a szabadság történetét mesélik el, mégis inkább annak hiányát erősítik. A rövid, megélt pillanatok helyett a következmények képei maradnak. Ami megszülethetne bennünk, itt előre el van mondva.

Az iráni konfliktus eszkalációja és a Hormuzi-szoros lezárása sokkolta a globális energiapiacokat. Az európai építőipar számára ez 2022 elejére emlékeztet, amikor Oroszország ukrajnai inváziója példátlan energiaár-emelkedést váltott ki, amely gyorsan begyűrűzött az építőanyagárakba. De vajon megismétlődhet-e a 2022-es energiasokk?

Dejan Krajinović, az EECFA szerb elemzője szerint a belgrádi metró építése a legnagyobb mélyépítési projekt Szerbiában és a következő évek gazdasági növekedésének egyik fő mozgatórugója lesz. Bár a projekt évekig késett, a kezdés most már biztos: az előkészítő munkálatok már javában zajlanak.

2026 májusában Budapest ad otthont a Baumit Life Challenge nemzetközi díjátadónak, amely Európa leginspirálóbb homlokzatait állítja reflektorfénybe. A rangos eseményhez kapcsolódóan már elindult a közönségszavazás is, amely lehetőséget ad arra, hogy a nagyközönség is alakítsa a döntést, mely épületek kerüljenek a figyelem középpontjába.

Az Európai Bizottság és az Europa Nostra kihirdette az Európai Örökség-díj / Europa Nostra-díj 2026-os nyerteseit, amelyeket az EU Kreatív Európa programja társfinanszíroz. Idén Európa legrangosabb örökségvédelmi díjait 30 példaértékű projekt és 18 országból származó kiemelkedő pályázó projekt kapja meg. Az idei nyertesek között szerepel a Magyar Állami Operaház a Műemlékvédelem és adaptív újrahasznosítás kategóriában.

A Citadella lényege nem a falakban, hanem működésen volt: a késleltetésben, a kontrollban és a zártságban. A mostani beavatkozások ezt a rendszert bontják meg. A kérdés nem az, hogy indokolt-e a megnyitás, hanem az, hogy mi szűnik meg vele – és mit nevezünk ezek után még erődnek.

Most érdemes felvenni Öko-logikus építészet és Szivacsváros (MÉK 2026/8) című online képzésünket, mert azon belül meghallgatható Bardóczi Sándor főtájépítész Szivacsváros című előadása, amely a városi terek vízgazdálkodásának új útjait mutatja be.

Építészek kalauzolják a látogatókat a veszprémi várnegyed különleges épületeiben és kertjeiben a 2. Építészet Ünnepén és Éjszakáján. Április 25-én és 26-án a Szent Mihály Főszékesegyházat és altemplomát, a Szent György-kápolnát és a Nagyszemináriumot, az Érseki Palotát, a 13. századi gótikus Gizella-kápolnát, valamint a nemrég átadott keleti kerteket is megnyitják az érdeklődők előtt.

A Citadella nem egyetlen jel, hanem jelek egymásra rakódása: erőd, amely a hatalom tekintetét hordozza; szobor, amely a szabadságot emeli a város fölé; kereszt és zászló, amelyek új jelentést írnak rá. Ezek nem egymás után, hanem egymás mellett állva írják át – és részben ki is oltják – egymás jelentését. A kérdés az, létrejön-e még közös rend.

Az újbudai Kána-tó revitalizációjának célja a tó vízminőségének javítása és egy hosszú távon fenntartható, stabil vízrendszer kialakítása. A beavatkozások középpontjában az eliszaposodott meder kezelése és a vízminőség romlását okozó tényezők megszüntetése áll. Már zajlik a töltésépítés és a zsiliprendszer kialakítása.

Rövidtávú oktatási programokkal – így az idei tavaszon megrendezendő nemzetközi építészeti kurzussal –, a közelmúltban beazonosított tematikájú kutatási kooperációval, kutatócserével folytatódik a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar (PTE MIK) Építész Intézete és a kínai Beihai University of Art and Design (BUAD) közötti kapcsolat.

A Magyar Művészeti Akadémia építőművész ösztöndíjasainak programja a Pesti Vigadóban.