A mi campusunk
„A mi campusunk” kiállítás a BME építészhallgatóinak terveiből ad válogatást. A bemutatott munkák különböző léptékben vizsgálják az egyetem területét: új épületek, belső terek és campusléptékű átalakítások jelennek meg egymás mellett.
A kávé, amit megiszunk – amit nem veszünk észre
Budapesten most végigkövethetjük, hogyan vált a kávé különlegességből napi rutinná – és hogyan lett belőle újra élmény. A Kazinczy utcai kiállítás arra emlékeztet, hogy a kávé nemcsak ital, hanem korszakok lenyomata – éppúgy a hiány, mint a bőség idején.
Níall McLaughlin kapta meg a legmagasabb brit építészeti elismerést
A RIBA Gold Medal, amelyet a brit uralkodó nevében adományoznak, az építészet előmozdítására fordított élet munkája előtt hajt fejet. Ez a kitüntetés Níall McLaughlin az építészeti szakmagyakorlás az elméleti gondolkodás, az írás és az oktatás területére egyaránt kiterjedő meghatározó hatását ismeri el.
A belsőépítészek nagy öregje, doyenje távozott
Életének 93. évében elhunyt Kádár József okleveles iparművész-belsőépítész, a KÖZTI volt tervezője, helytörténeti és ipartörténeti kutatásokkal foglalkozó lokálpatrióta téglagyűjtő és nagycsaládos nagyapa.
Egy ház, amit nem lehetett megmutatni
A Béla király úti kormányvendégház ismét felbukkant a nyilvánosságban, árverési tételként, egy korszak zárult le. Számomra azonban nem egy ingatlan került kalapács alá, hanem egy HÁZ, amelyet megépítettem, és évtizedeken át nem mutathattam meg. Ez az írás először beszél arról, milyen olyan épületet tervezni, melynek feladata a láthatatlanság volt.
A fény érintése – hogyan szólal meg egy épület éjszaka?
Ahol a város, a forma és az ember találkozik a sötétben – a fény fest, de nem takar; kibont, de nem elfed. A fényfestés mint párbeszéd: az építész, a város és az éjszaka közös nyelve. Mit jelent a fény az épített tér számára, és mit jelent számomra. A fény érzelmi és térbeli szerepét járom körül, azt a finom határvonalat keresve, ahol a fény nem dísz, hanem érintés, amely a várost esti életre kelti. Ez az írás egy szemléleti alapvetés: egy sorozat első darabja, amelyet a budapesti fényfestéseket elemző cikkeim követnek majd.
„Hajlik, de nem törik” – A Thonet-szék európai története
Kevés bútordarab formálta olyan mélyen Európa vizuális kultúráját, mint a Thonet-szék. Michael Thonet 19. századi találmánya – a gőzölt, majd sablonban hajlított bükkfa és a hatlyukú nádfonat kombinációja – nemcsak új bútortípust hozott létre, hanem egy teljesen ipari gondolkodást is megelőlegezett: a modern tömeggyártás rendszerét. Michael Thonet eredeti jelmondata: „Es biegt sich, aber es bricht nicht.” [1]
A nagyméretű lakások lehetőségei
Az elmúlt években felerősödött az igény az olyan lakások iránt, amelyekben többfunkciós terek – például otthoni munkaállomás, edző-, hobbi- vagy vendégszoba – is kialakíthatók. Ezekből az otthonokból azonban jóval kisebb az elérhető kínálat, különösen jó adottságokkal rendelkező lokációkban, ezért a kiemelt fejlesztések fontos elemei lettek.
Az év belsőépítésze idei díjazottjai
A Magyar Zene Háza két belsőépítésze vehette át „Az év belsőépítésze 2022-2023” díjat.
Napfényre hangolt erdei menedék
Gyerekkori emlékek útján a Szent Lőrinc-folyó torkolata közelébe tévedt a megrendelő, ott lelte meg a békés helyszínt lakhelye számára.
Egy hófehér virág Bangkok új kávézója – kívül-belül organikus stílusú
Az Unknown Surface Studio által tervezett virág formájú kávézó a város új látványossága, amely minden ízében az organikus építészeti stílust követi.
Biofil tornyok lesznek a Samsung-lakóházak, tavirózsateraszok sokaságával
Az UNStudio bemutatta legújabb tervét a szöuli „Hannamdong-4 Residences” biofil, természet ihlette lakóépületeihez, melyeket a Samsung C&T Corporationnel közösen fejlesztettek ki.
KONFERENCIANAPTÁR
Építész Tervezői Nap, online részvétel április 2-ig